eztörténtma
Szeptember 5-én történt
„Csak az amatőröknek vannak kedvenc szerzőik, a profik mindig azt a szerzőt szeretik, akinek a művét éppen vezénylik” – állította az 1997. szeptember 5-én elhunyt harmincegyszeres Grammy-díjas karmester, zongoraművész és zeneigazgató, Solti György. A nemzetközileg Sir Georg Solti néven ismert művész többek között a müncheni és a frankfurti opera, illetve a Chicagói Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójaként szerzett hírnevet, kiváló hanglemezdirigens volt, és a zenekultúra területén végzett munkájáért II. Erzsébet királynő 1972-ben lovaggá ütötte.
Szeptember 4-én történt
„Egy filmforgatásban számomra az a gyönyörű, hogy olyat is meg tudok lépni, amit csak úgy magamért civilben nem tennék, de a filmért meg magáért a tehetségért megteszem. Ha tehetséget látok a rendezőben vagy a stábban, a csapatban, akkor azt érzem, hogy kutya kötelességem a maximumon felül teljesíteni. Számomra az a színészet, amikor meghaladom és kifacsarom magamat. Egy jól megcsinált jelenet után tudok csak elégedett lenni magammal” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvenéves Jászai Mari-díjas és Európai filmdíjas színésznő, Borbély Alexandra.
Szeptember 3-án történt
2012. szeptember 3-án hunyt el Foky Ottó Balázs Béla- és Munkácsy Mihály-díjas animációsfilm-rendező, tervező-grafikus, a tárgyanimáció műfajának egyik hazai megteremtője. Legismertebb alkotásai közé tartozik a Makk Marci, a Varjúdombi mesék, A legkisebb ugrifüles, a Mirr-Murr, a kandúr, valamint a Misi mókus kalandjai, amelyek generációk gyermekkorának meghatározó meséi lettek. Reklámfilmek és televíziós produkciók készítésében is részt vett, többek között a Magyar Televízió legnépszerűbb TV Maci figurájának megtervezése is nevéhez fűződik.
Szeptember 2-án történt
„Nem lehet, hogy este héttől tízig az ember maga legyen a szerep, játszania se kelljen. De amikor az ember egy az egyben maga a szerep, az a néző számára is emlékezetes tud maradni, akkor eltűnik minden, akkor nem veszi észre, hogy színházban van. Ezek a pillanatok maguktól nem születnek meg, ezeket nagyon elő kell készíteni, és amikor ott van a helyzet, tudni kell vele élni. Mert amikor indiszponáltak vagyunk, akkor is létrejön az előadás, csak a csoda marad el” – fogalmaza a ma 69. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színművész, Gáspár Tibor.
Szeptember 1-jén történt
„Nekem semmiből nincsen diplomám, sem színészetből, sem rendezésből, úgyhogy amolyan hályogkovács vagyok, autodidakta rendező, és mint ilyen, nincs kiforrott módszerem. Az jellemző, hogy rendelkező próbán felállítok egyfajta kreszt a színpadon, ami persze nem szentírás, ettől a későbbiekben el lehet térni. Szeretem nézni, ahogy egy színész magáévá teszi a szerepet, ahogy szépen lassan eggyé válik a karakterrel, és újabbnál újabb ötletek születnek” – fogalmazta a rendezésről egy interjúban a ma ötvenedik születésnapját ünneplő Simon Kornél színművész.
Augusztus 31-én történt
1928. augusztus 31-én született – és 2002-ben hunyt el – James Coburn Oscar-díjas amerikai filmszínész, a klasszikus hollywoodi akció- és westernfilmek egyik jellegzetes arca, aki pályafutása során több mint száz produkcióban szerepelt. James Coburn a hatvanas években vált ismertté, többek között A hét mesterlövész és A nagy szökés című filmekben, később pedig olyan alkotásokban szerepelt, mint a Maverick és a Bérgyilkosok. A legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat 1999-ben, az Affliction című filmben nyújtott alakításáért vehette át.
Augusztus 30-án történt
„A filmen kívüli világ nem érdemli meg, hogy túl sokat bíbelődjünk vele” – kimondva-kimondatlanul ez volt a 2017. augusztus 30-án elhunyt Makk Károly Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró életelve. A Nemzet Művésze és a Magyar Mozgókép Mestere címmel kitüntetett alkotónak olyan emlékezetes filmek fűződnek a nevéhez, mint a Szerelem, a Macskajáték, a Ház a sziklák alatt, a Fűre lépni szabad, a Rejtélyes viszonyok, a Vörös bestia, a Waterlooi győzelem, Az utolsó kézirat, az Így, ahogy vagytok, valamint az Egy hét Pesten és Budán.
Augusztus 29-én történt
„Régen tetszett, ha megismertek, megdicsértek, ma már inkább az foglalkoztat, hogy a magam értékrendjébe illő fontos dolgokat tegyek le az asztalra. A hitem is erre tanít. Örülök, ha örömet szerezhetek valakinek a játékommal, de nem ez hajt” – fogalmazta egy lapunknak adott interjúban a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő Mészáros Béla színművész, akit többek között a Katona József Színház előadásaiban, illetve a BÚÉK, a Seveled, a Pesti balhé, a Poligamy, a Halálkeringő, A feleségem története és a Borotvaélen táncolva című filmekben láthattunk.
Augusztus 28-án történt
Ma ünnepli hetvenkilencedik születésnapját Gothár Péter Kossuth-díjas rendező, díszlet- és jelmeztervező. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó első játékfilmje, az Ajándék ez a nap 1979-ben készült és a Velencei Filmfesztiválon elnyerte az első filmeknek járó Arany Oroszlánt, majd az 1956 utáni Magyarország világát egy kamasz szemszögéből bemutató Megáll az idő című alkotása is bevonult a magyar filmtörténetbe. További jelentős filmjei az Idő van, a Tiszta Amerika, a Melodráma, A részleg, a Haggyállógva Vászka, a Paszport és a Magyar szépség.
Augusztus 27-én történt
„Mindnyájunknak annyi portréja van, ahány ismerőse. Ha tetszik, ha nem: képünk kirajzolódik embertársaink tudatában. Jogunk van egyet magunknak is odatennünk ezek mellé” – fogalmazta az 1918. augusztus 27-én született – és 2011-ben elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész, Mészöly Dezső, a Villon árnyékában, az Önarckép retus nélkül, az Örökbefogadott versek és az Esszék és asszók című kötetek szerzője, aki a Magyar Televízió Lyukasóra című irodalmi műsora szerkesztő-műsorvezetőjeként vált széles körben ismertté.
Augusztus 26-án történt
1957. augusztus 26-án született – és 2020-ban hunyt el – Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész. Szentandrássy István állami gondozásban nőtt fel, pályája kezdetén verseket és drámákat írt, majd a képzőművészet felé fordult, Péli Tamástól tanult festeni. Művészetének középpontjában a roma kultúra, hitvilág, történelem és identitás állt, amelyeket egyebek mellett bibliai motívumokkal kapcsolt össze. Festményeit erőteljes expresszivitás, plasztikus formák, szimbolikus alakzatok és drámai, gyakran sötét, barnás tónusú színvilág jellemzi.
Augusztus 25-én történt
„Elfogadom az örökös mosolyt. Én nem kapok borravalót soha, senkitől. A mosoly mégis ott lesz mindig az arcomon. És letörölni, azt nem engedem. Mosolyogva ütök majd vissza mindig. Mosolyogva, de erősebben” – fogalmazta a 2015. augusztus 25-én elhunyt Kossuth- és Prima Primissima díjas író, Fejes Endre. Fejes első elbeszéléskötete 1958-ban jelent meg A hazudós címmel, amit olyan regények és drámák követtek, mint a Rozsdatemető, a Szerelemről bolond éjszakán, a Cserepes Margit házassága, A fiú, akinek angyalarca volt és a Jó estét nyár, jó estét szerelem.
Augusztus 24-én történt
„Úgy képzelem a kőszínházat, mint egy tankerhajót, ami másfél hónapig fordul meg, mire kitalálja, mi is az új irány. A független színház ehhez képest egy csónak, kitaláljuk ma, és akkor holnap elkezdjük, aztán hogyha beválik, csináljuk, ha nem, abbahagyjuk. Ez a szabadságfoka a színházcsinálásnak rettenetesen fontos, azonban mint minden ilyennek, ára van” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvenegyedik születésnapját ünneplő Nagypál Gábor színész, rendező, akit többek között a Tökéletes gyilkos, a Feltámadás és a Boszorkányház című filmekben láthattunk.
Augusztus 23-án történt
1994. augusztus 23-án hunyt el Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, forgatókönyvíró. Fábri Zoltán eredetileg festőnek készült, majd a Színművészeti Főiskola elvégzése utáni években színészként, játékmesterként és színházi rendezőként dolgozott. Első filmjét, a Vihart 1951-ben rendezte, aztán olyan emlékezetes alkotásokat forgatott, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, Az ötödik pecsét, a Fábián Bálint találkozása Istennel és a Gyertek el a névnapomra.
Augusztus 22-én történt
2018. augusztus 22-én hunyt el Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész, rendező. A televíziós és filmes szerepei, valamint jellegzetes szinkronhangja révén széles körben ismertté vált művész a kecskeméti Katona József Színházban kezdte pályáját, majd többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, az Arizona Színház, a Pesti Magyar Színház és a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt. A filmbarátok egyebek mellett A kertész kutyája, a Napos oldal, a Szigorú idők, a Csak semmi pánik és a Házasság szabadnappal című alkotásokban láthatták.
Augusztus 21-én történt
„Én egészen ösztönösen rajzolok. Újabban nem dobom el az első rajzaimat, mert rájöttem, hogy mindig azok a legjobbak. Korábban úgy hittem, megvan a figura, a gondolat, akkor most lerajzolom jobban, pontosabban, és nehéz megmondani, mitől, de az első sokkal jobban működött. Bár az ösztön nem népszerű fogalom a képzőművészetben, a felkészülés tetszetősebb” – fogalmazta egy interjúban az 1930. augusztus 21-én született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth-, Munkácsy Mihály- és Prima Primissima díjas grafikus, illusztrátor, karikaturista, Sajdik Ferenc.