eztörténtma

Május 26-án történt

„Különös, hogy mindegy, hány darabot játszottam el, sokat közülük több mint háromszázszor, azt sem tudják, hogy az ember este egyáltalán fellép a színházban. Viszont ha elmegyek a tévébe és megeszek két szöcskét, erről beszél a fél ország” – fogalmazta a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Gálvölgyi János, akit az 1968-as Ki mit tud? győztes parodistájaként ismert meg az ország, majd többek között a Thália Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve számos filmben és tévéműsorban láthattunk.

Május 25-én történt

„Egy fénykép azért lesz díjazott, mert megmozgatja a szerkesztők képzeletét, és akkor telik meg élettel, amikor a közönség elé kerül” – fogalmazta az 1954. május 25-én elhunyt fotográfus és haditudósító, Robert Capa. A Friedmann Endre Ernő néven született magyar származású fotóriporter rövid élete során öt háborúban – a spanyol polgárháborúban, a második kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az arab–izraeli konfliktusban és az indokínai háborúban – készített fényképeket, és halálát is egy taposóakna okozta.

Május 24-én történt

1915. május 24-én született – és 1998-ban hunyt el – Gáti József Aase-díjas színész, érdemes és kiváló művész, akit többek között a Royal Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Thália Kamaraszínház, a Vígszínház, a Nemzeti Színház és a Magyar Néphadsereg Színháza előadásaiban, valamint a III. Richárd, A törökfejes kopja, A Lúdláb királynő, A vörös vendégfogadó és a Nero, a véres költő című filmekben láthatott a közönség. Művészetét letisztult stílus jellemezte, és könyve is megjelent A versmondás címmel. Fia, Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész.

Május 23-án történt

Ma ünnepli ötvenötödik születésnapját Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a budapesti Katona József Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Örkény István Színház előadásaiban szerepelt, továbbá az Üvegtigris, az Isten teremtményei és a Halj már meg! című filmekben, valamint az Aranybulla, a Kossuthkifli, az Életképek, a Szájhősök, a Jóban Rosszban, A mi kis falunk és a Segítség! Itthon vagyok! című televíziós sorozatokban láthatta a közönség.

Május 22-én történt

„Ha arra adja magát egy alkotói stáb, hogy egy történelmi figuráról készít filmet, akkor hajlamos az ember belecsúszni abba, hogy példaképet akar állítani. A történet meg a személy lehet példás, de a színész csak az embert láthatja, és minél több negatívumát és pozitívumát, a lelkének minél mélyebb és minél magasabb pontjait találja meg, annál komplexebb és annál valódibb alakot faraghat” – fogalmazta a ma harmincnegyedik születésnapját ünneplő Vecsei H. Miklós színművész, akit többek között a Kossuth papja és a Semmelweis című filmekben láthattunk.

Május 21-én történt

„Az igazi nagy színészek soha nem őrizték a szakmai titkaikat hét pecsét alatt” – fogalmazta az 1940. május 21-én született – és 2020-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve Az aranyember, A koppányi aga testamentuma, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.

Május 20-án történt

„A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba” – fogalmazta az 1936. május 20-án született – és 2002-ben elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, Orbán Ottó, a Fekete ünnep, az Emberáldozat és A kozmikus gavallér című kötetek szerzője.

Május 19-én történt

„Az egyéni művészet fejlődési vonala nem tűri, hogy valaki megállva, esetleges elért sikerekben gyönyörködjék, mert ez a fejlődés akadálya, az érzések megszegényítése és ennek megfelelően természetesen a tartalmatlanság veszélyének határára sodorja a művész játékát” – fogalmazta az 1893. május 19-én született – és 1951-ben elhunyt – Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi. A 20. századi magyar színjátszás kiemelkedő alakját többek között a Nemzeti Színház és a Magyar Színház előadásaiban, illetve a Két fogoly és A szűz és a gödölye című filmekben láthattunk.

Május 18-án történt

„A sznobizmus egy nagyon jó dolog, az előreviszi a kultúrát, azzal semmi baj nincsen. Ha – vagy mert adsz magadra, vagy mert olyannak szeretnél látszódni – színházba jársz vagy könyveket vásárolsz, és azokat elkezded olvasni, vagy megszereted, vagy föl fogod adni” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, költő, dalszövegíró, Grecsó Krisztián, a Pletykaanyu, a Tánciskola, a Mellettem elférsz, a Megyek utánad, az Apám üzent, a Belefér egy pici szívbe és az Ott maradtok egymásnak című kötetek szerzője.

Május 17-én történt

Ma ünnepli ötvenedik születésnapját Szávai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő. A Szabó Viktória néven született művésznőt többek között a Budapesti Kamaraszínház és a Radnóti Színház előadásaiban, A szinglik éjszakája, a Szabadság, szerelem, A színésznő és a 9 és ½ randi című filmekben, valamint a Presszó, a Mintaapák és a Csak színház és más semmi című televíziós sorozatokban láthatta a közönség. Mindemellett sokat szinkronizál, hangját az Éghasadás, A törvény nevében és az Amerikai Horror Story című sorozatokban is hallhattuk.

Május 16-án történt

„A bűvésznél téves az, hogy az utolsó mutatványnak kell a legjobbnak lenni. Az elsőnek kell a legjobbnak lenni. Be kell jönni, és el kell hitetni azt, hogy én egy ügyes, ember fölötti ember vagyok, hát szóval nem varázsló, de kézügyességben egy ügyesebb átlag fölötti vagyok, és ha azt már elfogadták? Akkor már a közepesebb mutatványt is másképpen fogadják. A végén is kell egy erős mutatvány, de az elsőnek, a bejövésnek, annak lényegesnek kell lenni” – fogalmazta az 1911. május 16-án született – és 1987-ben elhunyt – világhírű bűvész, Rodolfo.

Május 15-én történt

„Annyit gyakoroltam és edzettem az összecsapásra, hogy azt hittem, majd lábra sem tudok állni. Az ízületek hatvanegy évesen már nem úgy működnek, ahogy kellene. Szerencsére azonban bejöttek a dobások, és a végén egy hátsó fojtással nyertem. Azt hiszem, megmutattam, hogy mire vagyok képes még mindig, hasonló kihívást azonban már nem fogok elvállalni” – nyilatkozta búcsúmérkőzése után a ma hatvankilenc éves olimpiai bajnok birkózó, kick-box világbajnok, pankrátor, Növényi Norbert, akit számos színpadi és filmszerepben is láthattunk.

Május 14-én történt

„A művész óhatatlanul deviáns. Megelőzi a kort, amelyben él. A megelőzésnek pedig megvan a maga patologikus veszélye” – fogalmazta az 1931. május 14-én született – és 1981-ben elhunyt – Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, akit már első játékfilmje, a Krúdy Gyula világát megidéző legendás Szindbád a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelt, de utolsó mozija, a Csontváry is a magyar filmtörténet maradandó alkotásai közé sorolható. Lánya, Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.

Május 13-án történt

„Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta az 1994. május 13-án elhunyt festőművész, grafikus és könyvillusztrátor, Würtz Ádám. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas művész elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszeteiről és rézkarcairól volt ismert, de élete utolsó éveiben festészettel is foglalkozott. Művei olyan rangos közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria.

Május 12-én történt

2019. május 12-én hunyt el Vass Éva Jászai Mari-díjas színésznő, aki pályafutása során közel száz színdarabban játszott, egyebek mellett az Úttörő Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Várszínház, a Független Színpad és a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagjaként. Első filmes szerepét az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben alakította, később többek között a Csigalépcső, a Hangyaboly, a Nem ér a nevem, a Lopott boldogság, a Rettenetes szülők és a Színes tintákról álmodom című alkotásokban láthattuk.

Május 11-én történt

„Ha intenzíven és bátran éljük az életünket, attól többek és bonyolultabbak tudunk lenni a színpadon vagy a filmen. Ezért sem szoktam elnyomni az érzéseimet, hanem próbálom megélni őket, vagy változtatni egy adott élethelyzeten. Minden változástól több leszek” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Kovács Patrícia színésznő, akit többek között a Vígszínház, a Centrál Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szélcsend, a Sztornó, a Félvilág és a Szerelemtől sújtva című filmekben láthattunk.