naptár

November 3-án történt

„Amit színészként tettem, annak minden pillanatát mámoros örömmel éltem meg. Ami pedig kimaradt… azt majd talán a következő életemben valóra váltom” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnepját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Bencze Ilona, akit többek között a Madách Színház, a kecskeméti Katona József Színház, az Örkény István Színház, a Soproni Petőfi Színház és a Játékszín előadásaiban, illetve a Staféta, Az álommenedzser, a Holdfogyatkozás, a Fehér rozsda, az Amerikai komédia és az Egy kis hely a nap alatt című filmekben láthattunk.

November 2-án történt

2024. november 2-án hunyt el Szörényi Szabolcs Kossuth-díjas basszusgitáros, énekes, zeneszerző. Szörényi Szabolcs 1958 óta zenélt testvérével, Szörényi Leventével, 1965 és 1973 között az Illés zenekar, 1974-től 1984-ig pedig a Fonográf együttes tagja volt. Ezután főként színházi, film- és lemezprodukciók zenei rendezőjeként tevékenykedett, egyetlen szólóalbuma 1990-ben jelent meg Lökd ide a ...! Kocsmadalok címmel. A zene mellett a vasútmodellezés is a szenvedélye volt: legendás terepasztala ma a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményét színesíti.

November 1-jén történt

„A szerencsém ott kezdődött, hogy apám nem talált olajat… különben gazdagok lettünk volna. Akkor sosem indulok el Hollywoodba a kamerámmal, és sokkal kevésbé lett volna izgalmas az életem” – fogalmazta az 1982. november 1-jén elhunyt magyar származású amerikai filmrendező, King Vidor. A hatvanhét éven át tartó hollywoodi rendezői karrierjével a Guinness-rekordok Könyvébe is bekerült művész olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Audrey Hepburn, Gary Cooper és Henry Fonda, csak éppen egyik legjobb barátjával, Charlie Chaplinnel nem filmezett soha.

Október 31-én történt

„A tömeg összecsődítésének nincs annál egyszerűbb módja, mint közhírré tenni, hogy egy bizonyos időpontban, egy bizonyos helyen valaki megpróbál valamit, s ha nem sikerül, az életével fizet” – fogalmazta az 1926. október 31-én elhunyt magyarországi születésű amerikai illuzionista, szabadulóművész, Harry Houdini, aki elsősorban élénk képzeletének, hatalmas testi erejének, hajlékonyságának, valamint a zárak, a csomók és egyéb szerkezetek felnyitásában szerzett jártasságának köszönhette sikerét, de képes volt a lélegzetét is akár négy percig visszatartani.

Október 30-án történt

2017. október 30-án hunyt el Som Lajos, a Taurus és a Piramis zenekarvezető basszusgitárosa. Első zenekarát, a Dogbeaterst 1965-ben alapította, majd többek között a Tűzkerék, a Pannónia és a Neoton együttesekben zenélt. 1972-ben Balázs Fecóval, Radics Bélával és Brunner Győzővel megalakította hazánk első hard rock zenekarát, a Taurust, majd pályájának csúcspontja, a Piramis következett. Utolsó együttese, a Senator sikertelensége elvette a kedvét a zenéléstől, és a szenvedélybetegségek rabja lett. Utolsó éveit elszegényedve, öregek otthonában töltötte.

Október 29-én történt

Ma ünnepli ötvenötödik születésnapját Winona Ryder. A Golden Globe-díjas amerikai színésznő első szerepét a Lucas című filmben kapta, míg az áttörést Tim Burton 1988-as Beetlejuice – Kísértethistória című horror-vígjátéka hozta meg számára. A kilencvenes években Hollywood egyik meghatározó színésznőjévé vált, többek között az Ollókezű Edward és a Kisasszonyok című filmben láthattuk. A kétezres évek elején egy nagy sajtóvisszhangot kiváltó bolti lopás törte meg a karrierjét, majd visszatérve olyan filmekben szerepelt, mint a Star Trek vagy a Fekete hattyú.

Október 28-án történt

„Szokás mondani, hogy az a lényeg, hogy a közönség szeressen. Nekem az az első és legfontosabb dolog, hogy a zenészek szeressenek. A másik pedig, amikor odajönnek hozzám a koncert végén az emberek, és azt mondják: művész úr. Ki gondolta volna 18-20 éves koromban, hogy én művész leszek? Ki gondolta volna?” – fogalmazta egy interjúban a ma 79. születésnapját ünneplő Liszt Ferenc-díjas énekes, Horváth Charlie, akinek a nevéhez olyan slágerek fűződnek, mint a Jég dupla whiskyvel, az Utazás az ismeretlenbe, a Mindenki valakié és a Könnyű álmot hozzon az éj.

Október 27-én történt

„Számomra az a siker, ha valamit a legjobb tudásom szerint csináltam meg. Ha ezt mások is elismerik, az nyilván jó érzéssel tölt el, de nincs semmi megfoghatatlanul nagy elvárás bennem. Sokkal többet mond számomra az öröm, a boldogság vagy a nyugalom kifejezés, mert a siker önmagában túl elvont, és senkinek nem jelenti ugyanazt” – fogalmazta a ma harminckilencedik születésnapját ünneplő Gáspár Kata színművész, akit többek között A Nap utcai fiúk, az Intim fejlövés, a Budapest angyala és a Tibor vagyok, de hódítani akarok című filmekben láthattunk.

Október 26-án történt

„A női lélekről annyit, hogy nagyon szeretem a színésznőket. A Győri Színházban minden évben volt női darab, amiben csak színésznők játszottak. A színésznők lelke közel áll hozzám, szeretek velük dolgozni, mert érzékenyek, a pletykákkal ellentétben igenis tudnak együtt dolgozni” – fogalmazta egy interjúban az 1952. október 26-án született – és 2022-ben elhunyt – Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Korcsmáros György, akit többek között a Madách Színház előadásaiban, illetve A nagy fejedelem és a Helyet az ifjúságnak című filmekben láthattunk.

Október 25-én történt

2024. október 25-én hunyt el Dózsa Imre Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas táncművész, balett- és színházigazgató, balettpedagógus, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Dózsa Imre igazi hercegi alkat volt, aki a klasszikus repertoár mellett a kortárs koreográfiákban is jeleskedett. Maradandó alakításai között említhető Desiré a Csipkerózsikából, Siegfried A hattyúk tavából, Diótörő herceg, valamint A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin és a Spartacus címszerepe, míg Fodor Antal A próba című rockbalettjében Jézus szerepében lépett színpadra.

Október 24-én történt

1985. október 24-én hunyt el mindössze harminckilenc évesen, máig tisztázatlan körülmények között Bódy Gábor, aki filmrendezőként, forgatókönyvíróként, videóművészként és filmelméleti szakemberként is jelentős életművet hagyott hátra. Három legemlékezetesebb alkotása az 1848–49-es szabadságharc emigránsainak világát sajátos képi és hangzásvilággal ábrázoló Amerikai anzix, a Weöres Sándor írása nyomán készült Nárcisz és Psyché, illetve az álomszerű, bizarr és dokumentarista elemekkel átszőtt Kutya éji dala volt, utóbbinak a főszerepét is maga alakította.

Október 23-án történt

„Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat” – fogalmazta a világhírű francia író és filozófus, Albert Camus, aki nyíltan kiállt az 1956. október 23-án kezdődő magyar forradalom és szabadságharc, a sztálinista terror és a szovjet megszállás elleni küzdelmünk mellett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére október 23-a Magyarország nemzeti ünnepe.

Október 22-én történt

„Színház mindig volt, van és lesz. Az élőszó és az élő megjelenés ereje az mindennél erősebb” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, színházigazgató, zeneszerző, Mikó István, akit többek között a Thália Színház, a Soproni Petőfi Színház, az Operettszínház, a Turay Ida Színház és a szolnoki Szigligeti Színház előadásaiban, illetve az Egészséges erotika, a Lakótelepi mítoszok és a Hagyjátok Robinsont! című filmekben láthattunk. Mindemellett ismert szinkronszínész, valamint a Mindhalálig Beatles együttes tagja.

Október 21-én történt

„Soha nem kértem és soha nem adtam vissza szerepet. Amit rám osztanak, azt megpróbálom megoldani. Én ilyen jolly joker vagyok. Ne kerüljön a színház olyan bajba, hogy én játsszam el Melindát. De ha olyan bajba kerül, akkor megpróbálkozom azzal is… Én nem választok szerepet, mert annak van egy kockázata. Híre megy. És akkor az ember, amit választott – abban megbukik” – fogalmazta az 1984. október 21-én elhunyt posztumusz Kossuth-díjas színművész, Őze Lajos, akit többek között A tanú, a Te rongyos élet és a Szirmok, virágok, koszorúk című filmekben láthattunk.

Október 20-án történt

„Azt hiszem, én olyan vagyok, mint egy magányos farkas. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem szeretem az embereket, de – az igazat megvallva – csak akkor kedvelem őket, ha lehetőségem van mélyen a szívükbe és fejükbe látni” – fogalmazta az 1882. október 20-án született – és 1956-ban elhunyt – magyar származású amerikai színművész, Lugosi Béla, aki a vámpír Drakula gróf megformálásával vált világhírűvé, illetve a horrorfilmek sztárjává. Művészi munkásságának elismerése, hogy egyike azoknak a magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.

Október 19-én történt

„Negyvenévesen büszkén hirdettem, hogy mindenkit túl fogok élni. De arra nem gondoltam, hogy mennyire magányos lesz az ember, ha mindenkit túlél” – fogalmazta a ma nyolcvanhetedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, Sándor Pál, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Régi idők focija, a Ripacsok, a Szerencsés Dániel, a Herkulesfürdői emlék és a Szabadíts meg a gonosztól. Néhány alkalommal színházi rendezőként is bemutatkozott, többek között a Vígszínházban és a Rock Színházban állított színpadra darabokat.