naptár
Október 14-én történt
„Csak az örök témák érdekelnek: a születés, a halál – és ami e kettő között van” – fogalmazta az 1981. október 14-én elhunyt Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, Huszárik Zoltán, aki különleges képi világú filmjeiben az idő múlása, az emlékezés és az emberi lét kérdéseit vizsgálta. Legismertebb alkotása a Krúdy Gyula írásainak világát megidéző Szindbád, Latinovits Zoltán és Dayka Margit főszereplésével, míg a másik jelentős nagyjátékfilmjével, a Csontváryval a hallhatatlan festőzseninek, Csontváry Kosztka Tivadarnak állított emléket.
Október 13-án történt
„Nincs elkeserítőbb, mint az olyan munka, amelynek semmi látszata sincs. Az ember gürcöl, agyonstrapálja magát, és az eredmény nulla. Kifolyik az egész, mint ujjunk közül a homok, és elfújja a szél” – fogalmazta az 1921. október 13-án született – és 1991-ben elhunyt – francia sanzonénekes és filmszínész, Yves Montand, akit olyan emlékezetes filmekben láthattunk, mint A félelem bére, A vörös kör, az I, mint Ikarusz, a Salemi boszorkányok, A bűn árnyékában, A fegyverek választása, a Police Python 357 és a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája.
Október 12-én történt
1979. október 12-én hunyt el Marton Endre kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező. Pályáját a Madách Színház Stúdiójában kezdte, majd 1945-ben a Vígszínházhoz került, ahol rövidesen főrendező lett. A Nemzeti Színházhoz 1949-ben szerződött: előbb a teátrum rendezője, főrendezője, majd az igazgatója volt. Mindemellett tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, illetve filmeket, tévéjátékokat is rendezett. Legismertebb alkotása az 1961-es Katonazene volt, de az Uborkafa, A hamis Néró és a Már nem olyan időket élünk című filmek is nevéhez fűződnek.
Október 11-én történt
„Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk” – fogalmazta az 1993. október 11-én elhunyt Lőrincze Lajos állami díjas nyelvész, a névtudomány, a nyelvjárások és a nyelvművelés kutatója, a szép magyar beszéd ápolója, a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk és a Magyar Televízió Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol című nyelvművelő műsorának vezetője, a Nyelv és élet, a Nyelvőrségen és az Emberközpontú nyelvművelés című kötetek szerzője.
Október 10-én történt
„Néha a letűnt időt hisszük boldogabbnak. Néha teljesebbnek az elkövetkezőt. Ám ezekből épp a sajátunk az, amely kirekeszt. Talán ezért igyekszünk jelenünk szakadozó rezzenéseiben nem figyelni a pillanatnak sem tökéletlen, sem befejezetlen voltára. Mert nem akarjuk elvetéltnek érezni a mindenkori jelen pillanatot” – fogalmazta az 1938. október 10-én született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas romániai magyar író, Szilágyi István, az Agancsbozót, a Bolygó tüzek, A hóhér könnyei és a Kő hull apadó kútba című kötetek szerzője.
Október 9-én történt
„Én úgy tekintek magamra, akár egy növényre. A múltam, az emlékeim a gyökereim, amelyek táplálnak. Az vagyok, amit ezekből fölszívtam. Voltak olyan élmények, amelyekből nem sok tápanyag lett, de vannak, amelyek a mai napig hatnak. Ez lehet egy produkció, vagy egy baráti, szerelmi és munkakapcsolat. Azokra a dolgokra kevésbé emlékszem, amelyek nem tápláltak, inspiráltak. Nálam az emlék és a nosztalgia tehát nem megfakult, virazsírozott régi kép, hanem gyökér, amely az élethez szükséges tápanyagot biztosítja” – fogalmazta a ma 76 éves Szikora János Jászai Mari-díjas rendező.
Október 8-án történt
2017. október 8-án halt meg egyik legismertebb táncdalénekesünk, Aradszky László, aki a Töltőtolljavító Ktsz. alkalmazottjából lett a rádió könnyűzenei stúdiójának hallgatója, majd az 1963-as Tessék választani! című műsorban a közönség is megismerte a nevét. Ezután sorban készültek a rádió- és hanglemezfelvételei, legnagyobb slágerei a Pókháló van már az ablakon és az Isten véled édes Piroskám voltak. A hetvenes években egy időre eltűnt a nyilvánosság elől, de 1986-ban új albummal jelentkezett, majd haláláig folyamatosan fellépett és adott ki lemezeket.
Október 7-én történt
„A szenvedés százarcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik – árnyalatai színpompásak, mint a szivárványé, s bár oly távoliak, mégis meghitten közeliek” – fogalmazta az 1849. október 7-én elhunyt amerikai költő, novellista, Edgar Allan Poe, aki főként hátborzongató történeteivel vált híressé, de őt tartják a detektívregény „feltalálójának” is. Nevéhez olyan emlékezetes novellák fűződnek, mint Az aranybogár, Az áruló szív, A kút és az inga, illetve A Morgue utcai kettős gyilkosság.
Október 6-án történt
„Ebben az ünnepélyes órában megesküszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkőzött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevésbé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum (a magam útját jártam), ezért ölnek meg engem” – fogalmazta feleségének írott búcsúlevelében az 1949. október 6-án kivégezett Batthyány Lajos, az első magyar felelős kormány miniszterelnöke.
Október 5-én történt
„Az ember lelke minden tettében visszatükröződik, a hazug ember nem lehet igazán művész” – fogalmazta az 1926. október 5-én elhunyt Jászai Mari színésznő. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja 1872-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek – egyetlen, a Vígszínháznál töltött évadtól eltekintve – haláláig meghatározó művésze maradt. Mintegy 300 szerepet játszott. Különösen emlékezetesek voltak a görög tragédiákban, illetve Shakespeare, Schiller, Racine és Grillparzer műveiben nyújtott alakításai. Írásai és naplói ma is fontos kordokumentumok.
Október 4-én történt
„Aki művészetben gondolkodik, annak meg kell tanulnia, hogy a legfontosabb tényező az ember” – fogalmazta a ma hetvenegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színész, filmrendező, Bán János, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Győri Kisfaludy Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Katona József Színház előadásaiban, illetve a Falfúró, Az én kis falum, a Budakeszi srácok, A Nap utcai fiúk, a Csajok, a Budapest angyala, a Kicsi, de nagyon erős, a Liza, a rókatündér és a Történetek az elveszett birodalomból című filmekben láthattunk.
Október 3-án történt
„Hiszem, hogy teremtmények vagyunk, hiszem, hogy a Jóisten jókedvében teremtette a világot, s benne az embert, és hiszem, hogy mindenkinek feladata van ezen a bolygón. Hiszem azt is, hogy csak a szeretet működteti az emberi kapcsolatokat is, és az az én feladatom, hogy szeretettel hassak az emberekre, vidámságot, szépséget, magvas gondolatokat, örömteli perceket szerezzek nekik, hogy boldog legyen a Jóisten, ha ránk tekint” – fogalmazta a ma hetvenharmadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színházigazgató, Cseke Péter.
Október 2-án történt
1950. október 2-án született – és 2024-ben hunyt el – Szurdi Miklós színész, rendező, színházigazgató, forgatókönyvíró. Szurdi Miklós filmgyári asszisztensként kezdte a pályáját, majd színitanulmányait elvégezve több színház társulatának tagja, illetve a Veszprémi Petőfi Színház rendezője és a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója volt. Filmrendezőként többek között a Hatásvadászok, a Képvadászok, a Vademberek és az Öld meg a másik kettőt című játékfilmek, illetve a Linda, az Angyalbőrben és a Família Kft. című tévésorozatok fűződnek a nevéhez.
Október 1-jén történt
„A tehetséges ember minden korban megtalálja a helyét, és azért dolgozik, hogy elérjen valamit a pályán. Aki csak langyosan közelíti meg a szakmáját, az annyit is kap vissza, és nem sírhat, ha aztán nem döngeti a csúcsokat” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Molnár Piroska, akit többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Katona József Színház és a Thália Színház előadásaiban, illetve a Szabadesés, A nagy füzet, a Kínai védelem, a Taxidermia és a Liza, a rókatündér című filmekben láthattunk.
Szeptember 30-án történt
„Művészetet kis ambícióval nem érdemes csinálni… Ezért aztán állandó jelleggel boldogtalan vagyok. Mert nem hiszek igazán a sikerben sem: nagyon sokszor úgy gondolom, nem érdemlem meg a tapsot” – nyilatkozta első filmszerepe után az 1929. szeptember 30-án született – és 1982-ben elhunyt – operaénekesnő, színésznő, Házy Erzsébet. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művésznő a Magyar Rádió énekkarában kezdte pályáját, majd 1951-ben debütált az Operaházban, ahol legnagyobb sikerét a Manon Lescaut címszereplőjeként aratta, Ilosfalvy Róbert partnereként.
Szeptember 29-én történt
„A gyerekek természetes módon tudnak a flow állapotába kerülni. Azért tanulnak gyorsan, mert izgalmasnak találják a tanulást. Egy csecsemőnek nem kell fizetni, hogy megtanuljon beszélni vagy járni, természetes késztetés él benne, hogy tökéletesítse a tudását. Amikor azonban bezárjuk őket az iskolába, ahol ülniük és hallgatniuk kell, az nem természetes számukra. Mindez a felnőtt világ félreértése arról, hogyan tanulunk” – mondta az 1934. szeptember 29-én született – és 2011-ben elhunyt – Csíkszentmihályi Mihály magyar–amerikai pszichológus, a flow-elmélet atyja.