naptár
Július 6-án történt
„Szerintem két típusú színész van: aki hároméves korában eldönti, aztán űzi-hajtja, hogy a pályára kerüljön, és vannak azok, mint én is, akik szeretnének még kicsit gyerekek maradni, ezért tizennyolc évesen olyan foglalkozást választanak, ahol ezt megtehetik” – fogalmazta egy interjúban a ma harmincnyolcadik születésnapját ünneplő Tasnádi Bence Junior Prima díjas színművész, akit a Katona József Színház előadásaiban, illetve az 1945, a Trezor, a Zavarok, a Szelfi Egyetem, a Mióta velem jár és a Szia, Életem! című filmekben láthattunk.
Július 5-én történt
1914. július 5-én született – és 1995-ben hunyt el – a zongora poétájának is nevezett Fischer Annie, a huszadik század egyik legnagyobb, háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésze, aki csodagyerekként kezdte a pályáját, majd csaknem hét évtizeden át volt a magyar zenei előadó-művészet meghatározó alakja. „Annie igazi művész volt, aki felemel a földről. A játékát hallva elfelejtkeztem magamról. Jelenség volt, aki nem zongorázott, hanem történeteket mesélt a billentyűkön” – fogalmazta róla a szintén Kossuth-díjas zongoraművész, karmester, Vásáry Tamás.
Július 4-én történt
„Jó rendezőkkel dolgoztam egész életemben, és mindig nagyon jó szerepeket kaptam, de például A vágy villamosában nagyon szeretném egyszer Blanche DuBois-t eljátszani, szerintem már megértem rá. Mindig is érdekeltek az ilyen furcsa nők, akik kicsit pszichiátriai esetek. Hogyan lehet hitelesen eljátszani őket, és megtalálni, mi az ő igazságuk” – fogalmazta egy interjúban a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Pikali Gerda Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Papírkutyák, a 129 és a Külön falka című filmekben láthattunk.
Július 3-án történt
„Fiatalon én is írtam verseket. Mint annyi műfordítóban, bennem is lappangott egy elfuserált költő. De szerencsére elég korán rájöttem, hogy jó fordítónak lenni több, mint közepes költőnek” – fogalmazta az 1926. július 3-án született – és 1998-ban elhunyt – kétszeres József Attila-díjas író, költő, műfordító, Rab Zsuzsa, aki költőként letisztult, személyes hangvételű verseket írt, az igazi életművét azonban műfordítóként alkotta meg: elsősorban az orosz irodalom és költészet kiváló és rendkívül termékeny tolmácsolójaként vált ismertté.
Július 2-án történt
Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Györgyi Anna Jászai Mari-díjas színésznő, akit többek között a Madách Színház, az Arany János Színház, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, a Bárka Színház, az Új Színház, a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház előadásaiban, illetve a Hat hét, a Veszettek, A boldogság színe, a Nincs kegyelem és a Drága besúgott barátaim című filmekben láthattuk. Mindemellett gyakran szinkronizál, többek között Audrey Hepburn, Meg Ryan, Julia Ormond, Juliette Binoche és Audrey Tautou magyar hangjaként vált ismertté.
Július 1-jén történt
1884. július 1-jén született – és 1975-ben hunyt el – Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a huszadik századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja, aki több mint hat évtizedes pályafutása során számos monumentális emlékművet, portrészobrot, aktot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Parlament előtti Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről készített portré.
Június 30-án történt
1900. június 30-án született – és 1966-ban hunyt el – Szabó Ernő, a 20. századi magyar színjátszás és filmtörténet egyik legemlékezetesebb karakterszínésze, akit többek között a Magyar Néphadsereg Színháza, a Fővárosi Operettszínház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Hannibál tanár úr, a Gerolsteini kaland, a Vasvirág, a Két emelet boldogság, a Házasságból elégséges és Az aranyember című filmekben láthatott a közönség. Népszerűségét növelte, hogy 1959-től haláláig ő alakította a legendás rádiós sorozat, A Szabó család családfőjét.
Június 29-én történt
1932. június 29-én született – és 2016-ban hunyt el – Deim Pál Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművész, a hatvanas években induló magyar neoavantgárd generáció egyik meghatározó alakja. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó Szentendrén született, és egész életében szorosan kötődött a városhoz. Festőművészként a szentendrei hagyományokat ötvözte a modern európai képzőművészet törekvéseivel, miközben grafikákat, szobrokat és köztéri alkotásokat is készített. Művei számos neves hazai és nemzetközi közgyűjteményben megtalálhatók.
Június 28-án történt
„Mindig hűnek kell lenni, és mindig igazat kell szólni, mert nem szól igazán az ének, ha nem vagyunk őszinték” – vallotta a 2016. július 28-án elhunyt Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészmérnök, Csete György, akinek munkáiban fontos szerepet kapott a környezettudatosság és a magyar kulturális hagyományok kortárs újraértelmezése. A magyar organikus építészet kiemelkedő képviselőjének nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint az orfűi Forrásház, a debreceni Tégláskert református temploma, illetve az ópusztaszeri Erdők temploma és a Világmagyarság Háza.
Június 27-én történt
Ma ünnepli 66. születésnapját Szögi Csaba Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, táncpedagógus, a Közép-Európa Táncszínház igazgatója, a Bethlen Téri Színház művészeti igazgatója. Tizenegy évesen kezdett táncolni, az 1977-es Ki mit tud? döntőseként vált országszerte ismertté, majd számos neves alkotóműhely táncosaként, koreográfusaként, oktatójaként és szakmai vezetőjeként tevékenykedett. Munkásságát a néptánc hagyományainak megőrzése, a kortárs tánc megújítása, a fiatal alkotók támogatása és rangos fesztiválok létrehozása fémjelzi.
Június 26-án történt
Ma ünnepli 63. születésnapját Epres Attila Jászai Mari-díjas színművész, akit többek között a Vidám Színpad, az egri Gárdonyi Géza Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház, a József Attila Színház és az Örkény István Színház előadásaiban, a Cha-cha-cha, a Vérszerződés, az Indián nyár és a Szerelem második vérig című filmekben, illetve a Szomszédok, a Kossuthkifli és a Hotel Margaret című sorozatokban láthattunk. Mindemellett keresett szinkronszínész, számos világsztár szólalt meg a hangján a mozikban.
Június 25-én történt
„Nem gondoltam volna, hogy az élet olyan lesz, mint az 1967-es táncdalfesztivál, de még annál is rosszabb” – fogalmazta az 1947. június 25-én született Munkácsy Mihály-díjas festőművész, performer, színész, rendező, író, énekes feLugossy László, a magyar underground művészet kultikus figurája. Az autodidakta művész a hetvenes évektől állít ki rendszeresen, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió egyik alapítója, az egykori A. E. Bizottság zenekar énekese és szövegírója. Munkásságában szorosan összefonódik a képzőművészet a költészettel és a zenével.
Június 24-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni. Rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – fogalmazta az 1979. június 24-én elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író, Örkény István, a magyar groteszk próza egyik legkiválóbb képviselője, akinek olyan művek fűződnek a nevéhez, mint a Tóték, a Macskajáték, a Kulcskeresők, a Lágerek népe, a Pisti a vérzivatarban és a stílusteremtő Egyperces novellák.
Június 23-án történt
„Én az animációt tekintem a rajzfilm lényegének, és akkor tudom elfogadni, ha azt látom, hogy nemcsak az akciókban él, mozog a figura, hanem gondolkozni is tud. Gondolkozni! Gusztáv alakját is akkor tudtam igazán szeretni, amikor már eljutottunk odáig, hogy előttünk gondolkozott a filmvásznon. Ez az én szakmai mércém: gondolkozzon a figura, és ő beszéljen, ne a színész! Még akkor is őt hallja a néző, ha a legismertebb színészek hangján szólal meg” – fogalmazta egy interjúban az 1934. június 23-án született Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Nepp József.
Június 22-én történt
1962. június 22-én hunyt el Uray Tivadar Kossuth-díjas színművész, a 20. századi magyar színjátszás egyik jelentős alakja, aki elegáns megjelenése, kivételes orgánuma, kifinomult játéka és sokoldalú jellemábrázoló képessége miatt minden alakítását hitelesen és nagy sikerrel formálta meg. A munkácsi születésű művészt többek között a Belvárosi Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház előadásaiban, valamint a Szegény gazdagok, a Hotel Kikelet, az Elkésett levél, az Egy szív megáll és a Mindenki mást szeret című filmekben láthatta a közönség.
Június 21-én történt
„A természet erőit nem legyőzni kell, hanem alkalmazkodni kell hozzájuk” – fogalmazta a 2020. június 21-én elhunyt Bálint György kertészmérnök, szakíró, szerkesztő, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, aki Bálint gazda néven a Magyar Televízió Ablak című magazinjában szerzett országos ismertséget. A közérthető tanácsaival és derűs személyiségével generációk kedvenc „kertészévé” vált médiaszemélyiség a tudás megosztását tekintette küldetésének, könyveivel, cikkeivel és előadásaival sokakat ösztönzött kertészkedésre és környezettudatos életmódra.