MNMKK
Jazz és folk, bor és gasztronómia, fordítások és kerámiák – Programajánló
Jazzünnep a Magyar Zene Házában, táncházfesztivál a Budapest Parkban, tablófotó-kiállítás a Nemzeti Múzeum kertjében, kortárs Zsolnay eozinok Pécsett, bornapok Tapolcán, rizlingfesztivál Hévízen – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Augusztus 15-én történt
„Nagyon fontosnak tartom a civil létezést, mert ha az nincs, akkor miből inspirálódsz? Ha nem látod a körülötted lévő világot, ha nem figyeled az embereket, akkor miből dolgozol? Be lehet zárkózni a színház világába, de az szerintem hosszú távon nem jó. A mi munkánk valahol az is, hogy megfigyeljük a körülöttünk lévő valóságot, érzékenyek legyünk rá, és nyitottak maradjunk. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a színházon kívül is éljünk” – mondta egy interjúban a ma harmincnegyedik születésnapját ünneplő Junior Prima díjas színésznő, Waskovics Andrea.
Augusztus 14-én történt
1975. augusztus 14-én hunyt el Kisfaludi Strobl Zsigmond kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, a 20. századi magyar szobrászat egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert alakja. Több mint hat évtizedes pályafutása során számos emlékművet, portrészobrot, kisplasztikát és domborművet alkotott. Legismertebb művei közé tartozik a Gellért-hegyi Szabadság-szobor, a Kossuth-emlékmű, az egri Végvári vitézek szobor, valamint számos történelmi és közéleti személyiségről – például Görgei Artúrról, Bajor Giziről és Kodály Zoltánról – készített portré.
Augusztus 13-án történt
„Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy a könyvtárak porában penészedjék, hanem győztesen hasson a gyakorlati életben, hogy a szülészeti kórházak rémképei eltűnjenek, hogy a házastárs megtarthassa feleségét, és a gyermek anyját” – fogalmazta az 1865. augusztus 13-án elhunyt Semmelweis Ignác orvos, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, aki a gyermekágyi láz okainak kutatása során felismerte a kézfertőtlenítés jelentőségét, emberek millióinak életét mentve meg. Története azt példázza, milyen nehéz utat járhat be egy új gondolat.
Augusztus 12-én történt
2013. augusztus 12-én halt meg Vukán György Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, zeneszerző, a magyar jazz egyik legsokoldalúbb muzsikusa, akiről Vásáry Tamás zongoraművész, karmester a következőket írta: „Sok tehetségről, kevesebb művészről és még kevesebb zseniális művészről tudunk. Vukán Györgyben ilyen zseniális művészt ismerhettem meg, aki nemcsak tudja, érti és érzi a zenét, de alkotó, előadó és improvizátor is egy személyben. Ragyogó technikája arra szolgál, hogy szolgáljon, hogy az emberek életét boldogabbá tegye, amíg őt hallgatják.”
Augusztus 11-én történt
„A tehetség, s még a szorgalom is nem több, mint egy zseton, amivel játszani megyünk. Ha szerencsénk van jókor lenni jó helyen, akkor nyerünk” – fogalmazta az 1933. augusztus 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Vásáry Tamás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. Vásáry Tamás 1953-ban szerzett zongoraművészi diplomát, majd az 1956-os forradalom után elhagyta Magyarországot, ahová 1993-ban tért vissza. A hetvenes évektől egyre fontosabb szerepet kapott életében a karmesterség, pályája során több mint száz zenekart dirigált.
Augusztus 10-én történt
„Saját szakmai mércém alapján akarok mindenkor megfelelni önmagamnak. Az a fontos, hogy egy pillanatra se tévesszem szem elől magam, hogy tudjam, hol tartok, mire jutottam és mit szeretnék még elérni. Mindezekért tudjak lemondani, ne éjszakázzak, ne dáridózzak, tehát, hogy minden egynek legyen alárendelve, az én teljesítményemnek” – mondta a 2025. augusztus 10-én elhunyt Kossuth-díjas táncművész, Szakály György, aki nemcsak táncosként és koreográfusként volt kiemelkedő, de a táncművészképzés egyetemi szintre emelése is nagyban neki köszönhető.
Augusztus 9-én történt
„Az embernek eleve nincsen semmije, ami ténylegesen az övé lehetne, mert bármit bármikor elveszthet, bármit elvehetnek tőle, bármi bármikor elromolhat, elvesztheti az értékét, és ha véletlenül hosszan megmaradna az ember látszólagos tulajdonában, a halálba már végképp nem viheti magával. Itt kell hagyjon az ember mindent, bármiről is hitte azt, hogy az övé” – állítja a ma hetvenegy éves gitáros, énekes, dalszerző, előadóművész, Laár András, a KFT együttes és a L’art Pour L’art Társulat egykori oszlopos tagja, Besenyő Pista bácsi figurájának megformálója.
Augusztus 8-án történt
„A könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek, s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyvet. Sőt ne könnyen végy kezedbe oly mívet, mely a genie lángjegyét homlokán nem hordja, a nagy író művét pedig mély figyelemmel tanuld keresztül” – fogalmazta az 1790. augusztus 8-án született – és 1838-ban elhunyt – Kölcsey Ferenc költő, nyelvújító, a reformkor jelentős politikusa, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Himnusz szerzője.
Augusztus 7-én történt
1969. augusztus 7-én hunyt el Joseph Kosma magyar származású francia zeneszerző, a huszadik század egyik legjelentősebb filmzene- és sanzonszerzője. A Kozma József néven Budapesten született művész a húszas évek végén Berlinbe költözött, majd 1933-ban Párizsba emigrált. Franciaországban Jacques Prévert költővel alkotott nagyszerű szerzőpárost, dalaik a francia sanzon klasszikusaivá váltak. Filmzeneszerzőként több mint száz alkotáshoz komponált zenét, olyan legendás rendezőkkel dolgozva együtt, mint Jean Renoir, Marcel Carné vagy Luis Buñuel.
Augusztus 6-án történt
„Különös érzés, hogy ennyi évtized után is ugyanaz a kellemes izgalom van bennünk minden koncert előtt. Közvetlenül a fellépések előtt már nem is beszélünk egymással, mert teljesen a koncertre koncentrálunk. Mire azonban kilépünk a színpadra, és megérezzük a közönség szeretetét, minden lámpalázunk egy pillanat alatt elillan” – fogalmazta egy interjúban a ma 74. születésnapját ünneplő Fonogram- és EMeRTon-díjas énekesnő, Balázs Klári, aki a Periszkóp és a Skála együttesben kezdte zenei pályáját, a 80-as évektől pedig férjével, Korda Györggyel énekel.
Augusztus 5-én történt
„Boldogság, hogy a művészek, akiket elhívunk a műsorainkba és parodizáljuk őket, nagy örömmel jönnek hozzánk. Mi a klasszikus kabaré korszakában kerültünk a pályára, és szeretnénk egy kicsit ebből megőrizni, ezért sem mentünk el a ma már divatosabbnak tűnő stand-up irányába, bár ez is része lett önálló estjeinknek” – fogalmazta a Karinthy-gyűrű átvétele alkalmával a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő humorista, előadóművész, producer Nacsa Olivér, aki Bagi Ivánnal legalább háromszáz közös show-műsort készített az elmúlt évtizedekben.
Augusztus 4-én történt
„Addig él az ember, ameddig vannak tervei, vágyai, reményei. Még áhít valamit, még csalódik, még kétségbeesik. És abban a pillanatban, amikor ezek már nem lesznek fontosak, akkor vége van mindennek, teljesen mindegy, hogy hány éves valaki” – fogalmazta a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas színésznő, Udvaros Dorottya, akit többek között a Nemzeti Színház, a Katona József Színház, az Új Színház és a Bárka Színház előadásaiban, illetve a Hatásvadászok, a Dögkeselyű, a Te rongyos élet és a Futni mentem című filmekben láthattunk.
Augusztus 3-án történt
„Hedonista oroszlán vagyok: szeretek élni, mulatni, táncolni, és a munkafolyamat során a végtelenségig lehet nyúzni. Amikor már mindenki kidőlt, én egyet még tudok rántani a nadrágszíjon” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvennegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, musicalénekesnő, Janza Kata, akit többek között a székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Budapesti Operettszínház előadásaiban, a Casting minden és az Örök hűség című filmekben, illetve a Kisváros, a Barátok közt és a Mi kis falunk című tévésorozatokban láthattunk.
Augusztus 2-án történt
„Mást nem is érdemes elajándékozni, mint olyan dolgokat, melyekhez az ember maga is szívből ragaszkodik” – fogalmazta az 1998. augusztus 2-án elhunyt Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművész, Szántó Piroska, aki a harmincas évektől a szentendrei művészkörhöz, Vajda Lajos és Korniss Dezső alkotói közösségéhez kapcsolódott, az 1950-es években könyvillusztrációkat készített, majd olyan jelentős sorozatokat alkotott, mint a Szerelmesek és a Pléhkrisztusok. Önéletrajzi kötetei – a Bálám szamara és az Akt – fontos kordokumentumok.
Augusztus 1-jén történt
„Két dologból kéne a szerencsének állni, hogy elkezdjed az életed. Az egyik, hogy készülj fel arra, és értsél ahhoz, amiben azt szeretnéd, hogy szerencséd legyen. A másik pedig, hogy vedd észre a lehetőségeket. Ha ezt a két dolgot kitartással csinálod, akkor több mint valószínű, hogy szerencséd lesz” – fogalmazta anno a siker receptjéről az 1944. augusztus 1-jén született – és 2019-ben elhunyt – Andy Vajna magyar-amerikai filmproducer, aki 2011 januárjától haláláig a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos tisztségét töltötte be.