MNMKK
Május 26-án történt
„Különös, hogy mindegy, hány darabot játszottam el, sokat közülük több mint háromszázszor, azt sem tudják, hogy az ember este egyáltalán fellép a színházban. Viszont ha elmegyek a tévébe és megeszek két szöcskét, erről beszél a fél ország” – fogalmazta a ma hetvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Gálvölgyi János, akit az 1968-as Ki mit tud? győztes parodistájaként ismert meg az ország, majd többek között a Thália Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, illetve számos filmben és tévéműsorban láthattunk.
Május 25-én történt
„Egy fénykép azért lesz díjazott, mert megmozgatja a szerkesztők képzeletét, és akkor telik meg élettel, amikor a közönség elé kerül” – fogalmazta az 1954. május 25-én elhunyt fotográfus és haditudósító, Robert Capa. A Friedmann Endre Ernő néven született magyar származású fotóriporter rövid élete során öt háborúban – a spanyol polgárháborúban, a második kínai–japán háborúban, a második világháború európai hadszínterein, az arab–izraeli konfliktusban és az indokínai háborúban – készített fényképeket, és halálát is egy taposóakna okozta.
Május 24-én történt
1915. május 24-én született – és 1998-ban hunyt el – Gáti József Aase-díjas színész, érdemes és kiváló művész, akit többek között a Royal Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Thália Kamaraszínház, a Vígszínház, a Nemzeti Színház és a Magyar Néphadsereg Színháza előadásaiban, valamint a III. Richárd, A törökfejes kopja, A Lúdláb királynő, A vörös vendégfogadó és a Nero, a véres költő című filmekben láthatott a közönség. Művészetét letisztult stílus jellemezte, és könyve is megjelent A versmondás címmel. Fia, Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész.
Május 23-án történt
Ma ünnepli ötvenötödik születésnapját Debreczeny Csaba Jászai Mari-díjas színművész, aki pályafutása során többek között a budapesti Katona József Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Miklós Színház és az Örkény István Színház előadásaiban szerepelt, továbbá az Üvegtigris, az Isten teremtményei és a Halj már meg! című filmekben, valamint az Aranybulla, a Kossuthkifli, az Életképek, a Szájhősök, a Jóban Rosszban, A mi kis falunk és a Segítség! Itthon vagyok! című televíziós sorozatokban láthatta a közönség.
Balatoni Hal- és Borünneptől a Dóm téri kavalkádig – Programajánló a pünkösdi hétvégére
A pünkösdi hosszú hétvége a fárasztó munkanapok kipihenése mellett kulturális és más szabadidős programokra is kitűnő alkalmat kínál. Ehhez szeretnénk néhány fővárosi és vidéki rendezvényt – koncertet, kiállítást, előadást és fesztivált – olvasóink figyelmébe ajánlani.
Május 22-én történt
„Ha arra adja magát egy alkotói stáb, hogy egy történelmi figuráról készít filmet, akkor hajlamos az ember belecsúszni abba, hogy példaképet akar állítani. A történet meg a személy lehet példás, de a színész csak az embert láthatja, és minél több negatívumát és pozitívumát, a lelkének minél mélyebb és minél magasabb pontjait találja meg, annál komplexebb és annál valódibb alakot faraghat” – fogalmazta a ma harmincnegyedik születésnapját ünneplő Vecsei H. Miklós színművész, akit többek között a Kossuth papja és a Semmelweis című filmekben láthattunk.
Május 21-én történt
„Az igazi nagy színészek soha nem őrizték a szakmai titkaikat hét pecsét alatt” – fogalmazta az 1940. május 21-én született – és 2020-ban elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között a Pécsi Nemzeti Színház, a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad, a kecskeméti Katona József Színház, a Radnóti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve Az aranyember, A koppányi aga testamentuma, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.
Május 20-án történt
„A vers az emberi elme hibátlan működése; a szikrázó fölismerés, hogy a részletek milyen jól összeillenek ott, hol a haláltábor túlterhelt parancsnoka pihenésképpen rózsát metsz; más szóval a jó meg a rossz fogaskerekekként kapcsolódnak össze, és a mérték mindig mi magunk vagyunk, akik hol meghunyászkodást, hol lázadást töltünk a történelmet mozgató motorba” – fogalmazta az 1936. május 20-án született – és 2002-ben elhunyt – Kossuth-díjas költő, műfordító, Orbán Ottó, a Fekete ünnep, az Emberáldozat és A kozmikus gavallér című kötetek szerzője.
Május 19-én történt
„Az egyéni művészet fejlődési vonala nem tűri, hogy valaki megállva, esetleges elért sikerekben gyönyörködjék, mert ez a fejlődés akadálya, az érzések megszegényítése és ennek megfelelően természetesen a tartalmatlanság veszélyének határára sodorja a művész játékát” – fogalmazta az 1893. május 19-én született – és 1951-ben elhunyt – Kossuth-díjas színésznő, Bajor Gizi. A 20. századi magyar színjátszás kiemelkedő alakját többek között a Nemzeti Színház és a Magyar Színház előadásaiban, illetve a Két fogoly és A szűz és a gödölye című filmekben láthattunk.
Május 18-án történt
„A sznobizmus egy nagyon jó dolog, az előreviszi a kultúrát, azzal semmi baj nincsen. Ha – vagy mert adsz magadra, vagy mert olyannak szeretnél látszódni – színházba jársz vagy könyveket vásárolsz, és azokat elkezded olvasni, vagy megszereted, vagy föl fogod adni” – fogalmazta a ma ötvenedik születésnapját ünneplő József Attila-díjas író, költő, dalszövegíró, Grecsó Krisztián, a Pletykaanyu, a Tánciskola, a Mellettem elférsz, a Megyek utánad, az Apám üzent, a Belefér egy pici szívbe és az Ott maradtok egymásnak című kötetek szerzője.
Május 17-én történt
Ma ünnepli ötvenedik születésnapját Szávai Viktória Jászai Mari-díjas színésznő. A Szabó Viktória néven született művésznőt többek között a Budapesti Kamaraszínház és a Radnóti Színház előadásaiban, A szinglik éjszakája, a Szabadság, szerelem, A színésznő és a 9 és ½ randi című filmekben, valamint a Presszó, a Mintaapák és a Csak színház és más semmi című televíziós sorozatokban láthatta a közönség. Mindemellett sokat szinkronizál, hangját az Éghasadás, A törvény nevében és az Amerikai Horror Story című sorozatokban is hallhattuk.
Május 15-én történt
„Annyit gyakoroltam és edzettem az összecsapásra, hogy azt hittem, majd lábra sem tudok állni. Az ízületek hatvanegy évesen már nem úgy működnek, ahogy kellene. Szerencsére azonban bejöttek a dobások, és a végén egy hátsó fojtással nyertem. Azt hiszem, megmutattam, hogy mire vagyok képes még mindig, hasonló kihívást azonban már nem fogok elvállalni” – nyilatkozta búcsúmérkőzése után a ma hatvankilenc éves olimpiai bajnok birkózó, kick-box világbajnok, pankrátor, Növényi Norbert, akit számos színpadi és filmszerepben is láthattunk.
Május 14-én történt
„A művész óhatatlanul deviáns. Megelőzi a kort, amelyben él. A megelőzésnek pedig megvan a maga patologikus veszélye” – fogalmazta az 1931. május 14-én született – és 1981-ben elhunyt – Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, akit már első játékfilmje, a Krúdy Gyula világát megidéző legendás Szindbád a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelt, de utolsó mozija, a Csontváry is a magyar filmtörténet maradandó alkotásai közé sorolható. Lánya, Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.
Május 13-án történt
„Rajzolok, tehát vagyok, mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam” – nyilatkozta az 1994. május 13-án elhunyt festőművész, grafikus és könyvillusztrátor, Würtz Ádám. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas művész elsősorban illusztrátorként, könyvekhez készített grafikáiról, linómetszeteiről és rézkarcairól volt ismert, de élete utolsó éveiben festészettel is foglalkozott. Művei olyan rangos közgyűjteményekben is megtalálhatók, mint a szentpétervári Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria.
Május 12-én történt
2019. május 12-én hunyt el Vass Éva Jászai Mari-díjas színésznő, aki pályafutása során közel száz színdarabban játszott, egyebek mellett az Úttörő Színház, a Pécsi Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Várszínház, a Független Színpad és a Budapesti Kamaraszínház társulatának tagjaként. Első filmes szerepét az 1953-ban készült Rákóczi hadnagya című filmben alakította, később többek között a Csigalépcső, a Hangyaboly, a Nem ér a nevem, a Lopott boldogság, a Rettenetes szülők és a Színes tintákról álmodom című alkotásokban láthattuk.
Május 11-én történt
„Ha intenzíven és bátran éljük az életünket, attól többek és bonyolultabbak tudunk lenni a színpadon vagy a filmen. Ezért sem szoktam elnyomni az érzéseimet, hanem próbálom megélni őket, vagy változtatni egy adott élethelyzeten. Minden változástól több leszek” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Kovács Patrícia színésznő, akit többek között a Vígszínház, a Centrál Színház és az egri Gárdonyi Géza Színház előadásaiban, illetve a Szélcsend, a Sztornó, a Félvilág és a Szerelemtől sújtva című filmekben láthattunk.