MNMKK
Január 13-án történt
1921. január 13-án született – és 1992-ben halt meg – Csákányi László Jászai Mari-díjas színművész, aki sokoldalú jellemábrázoló tehetségét többek között a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad előadásaiban, valamint számos játék- és tévéfilmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt, az ő hangján szólalt meg Frédi a Frédi és Béniben, Balu A dzsungel könyvében, Karak a Vukban és Döbrögi a Lúdas Matyiban. Lánya, Csákányi Eszter Kossuth-díjas színésznő.
Január 12-én történt
1948. január 12-én született – és 2023-ban hunyt el – Török Ádám Máté Péter-díjas fuvolista, énekes és dalszövegíró, akit elsősorban a Mini együttes frontembereként ismerünk, de a Mini RC., a Mini Akusztik Trió, a Török–Tátrai Tandem és a R. A. B. B. zenekarokban is játszott, továbbá szólólemezeket is készített. Elmaradhatatlan fuvolájával egyike volt azoknak a zenészeknek, akik a rockot nemcsak a színpadon éltették, de gondolkodásukban, életformájukban is igyekeztek azonosulni vele.
Január 11-én történt
„Amikor tárgyakkal dolgozol a színpadon, amikor tárgyak vannak a kezedben, akkor a személyiségen keresztül a tárgyaknak kell életképesnek lenniük” – fogalmazta a ma hetvenhetedik születésnapját ünneplő bűvész, előadóművész, Ungár Anikó. Édesapja már gyerekkorában felfedezte tehetségét, tizenhat éves volt, amikor az 1965-ös Ki mit tud?-on megismerhette az ország, később pedig a világ, hiszen Párizsban, Londonban, New Yorkban, Las Vegasban, Monte-Carlóban és még számos helyen fellépett pályafutása során.
Január 10-én történt
1970. január 10-én halt meg Latabár Kálmán Kossuth-díjas színművész, a huszadik század egyik legnépszerűbb magyar komikusa, az Egy szoknya, egy nadrág, az Egy bolond százat csinál, a Péntek 13 és a Fel a fejjel főszereplője. A nagy múltú színészdinasztia leszármazottjaként született, Latyiként is emlegetett művésznek már a dédapja, a nagyapja és az édesapja is neves színész volt, ahogyan fia, ifjabb Latabár Kálmán is ezt a pályát választotta.
Január 9-én történt
Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Dés László Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, jazzmuzsikus, szaxofonos, zeneszerző, aki 1974-ben kapcsolódott be a zenei életbe, majd saját formációt alapított Dimenzió néven. Később a Trio Stendhal, a Jazz+Az és a Dés Sextett együttesekben, illetve szólóban zenélt, zenél. Mindezek mellett a Valahol Európában, A dzsungel könyve és A Pál utcai fiúk című musicalek, valamint a Nyom nélkül, a Szerelem első vérig, a Csocsó, az Üvegtigris és a Sose halunk meg című filmek zenéje is az ő nevéhez fűződik.
Január 8-án történt
„Egy művésznek fegyelmezettnek kell lennie, fel kell mutatni érzelmeket, de a saját, személyes fájdalmainkat transzformálnunk kell” – fogalmazta a ma hatvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Kubik Anna, akit többek között a Nemzeti Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Thália Színház, a Pesti Magyar Színház és a debreceni Csokonai Színház előadásaiban, valamint A rossz orvos, A szivárvány harcosa, a Napos oldal, a Sínjárók és Az ügynökök a paradicsomba mennek című filmekben láthattunk.
Január 7-én történt
Ma ünnepli negyvenkilencedik születésnapját Rezes Judit Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése óta a Katona József Színház tagja, de mellette több alternatív színházban – például a Krétakörben, a Kolibriben és a TÁP Színházban – kipróbálta magát. A balett-táncosként is ismert színésznő főiskolás éveitől szerepel filmekben, olyan emlékezetes alkotásokban láthattuk, mint A szezon, A nyomozó, a Seveled, a 9 és 1/2 randi, a Taxidermia és az Állítsátok meg Terézanyut!.
Január 6-án történt
„Fogadd el az élettől azt a nagy kalandot, hogy te olyan vagy, amilyen vagy, és ne akarj más lenni! Neked van egy saját utad, szeresd meg ezt az utat, és járj rajta végig, akár nehézség van benne, akár öröm, akár kudarc! Ne akarj hasonlítani máshoz, ne akard a másik boldogságát, mert az nem lesz a tiéd! Merj önazonos lenni, még akkor is, ha az éppen nem sikeres vagy nem trendi! Légy önmagad, és ebben légy bátor!” – fogalmazta a ma ötvenegyedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, Fesztbaum Béla.
Január 5-én történt
„Meg kell mondani az embereknek az igazat, és ebben a szellemben kell építészetet és költészetet és zenét és tudományt és gondolatot létrehoznia annak, aki művész, és valóban az, hogy meg kell mondani őszintén az embereknek, mi az univerzum, amiben élnek” – fogalmazta a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Nobel-, Kossuth-, József Attila- és nemzetközi Booker-díjas író, Krasznahorkai László.
Január 4-én történt
„A jokerre nem szabad várni sem a kártyában, sem a hétköznapokban” – állítja a ma nyolcvanhét éves Artisjus-, eMeRTon- és Fonogram díjas Korda György, aki nemcsak a magyar poptörténet egyik legsikeresebb táncdalénekese, de híres pókerjátékosként és népszerű televíziós pókerközvetítőként is ismerjük. A mai napig koncertező, magát slágerénekesnek nevező művész a karrierje során legalább 800 dalt adott elő, többek között a Reptér, a Gyöngéden ölelj át, a Lady N, a Mamma Maria és a Nem kell senki más című szerzemények fűződnek a nevéhez.
Január 3-án történt
Ma ünnepli nyolcvanegyedik születésnapját Szombathy Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, aki kitűnő humorával főként vígjátékokban, szórakoztató műsorokban aratott sikereket, de zenés darabokban és drámai szerepekben is emlékezeteset alkotott. Színpadon többek között a Vígszínház, a Radnóti Színház, a Thália Színház előadásaiban és a soproni Petőfi Színház előadásaiban, moziban pedig a Fényes szelek, a Makra, az Égigérő fű, a Torta az égen, a Fekete gyémántok és a Ki beszél itt szerelemről? című filmekben láthattuk.
Január 2-án történt
„A sportsiker önmagában nem ad semmit, de a világlátás az ember lelkét fölemeli” – fogalmazta a 2025. január 2-án elhunyt ötszörös olimpiai bajnok tornász, Keleti Ágnes. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett tornász negyvenhat alkalommal nyert magyar bajnokságot, és hétszer lett csapatbajnok – ezzel a magyar tornasport legeredményesebb versenyzője volt.
Január 1-jén történt
2016. január 1-jén halt meg Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar-amerikai operatőr. A fények és árnyékok festőjének is nevezett művész a főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia új hullámosoktól tanult legtöbbet, és az Amerikai Operatőrök Társasága tagja volt. Pályája során több mint ötven filmben dolgozott operatőrként, négyszer jelölték Oscar-díjra, amelyet a Steven Spielberg rendezte Harmadik típusú találkozások fényképezéséért sikerült elnyernie.
December 31-én történt
„A filmben az alakítás szanaszét van szeletelve. A figura legértékesebb pillanatai veszhetnek el így. Ugyanakkor a kamera, ha igazi mester irányítja, bizonyos dolgokat olyan közelségbe tud hozni, mint a színpad soha. Sok múlik rajtunk, színészeken, ezért aztán a gyengébb produkciókat sem szabad félvállról venni” – fogalmazta az 1927. december 31-én született Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, Ruttkai Éva.
Szilveszter Szabó Balázzsal, Kő Pál kisplasztikái, Bogyó, Babóca és a négy évszak – Programajánló
Szorongás és nosztalgia a digitális térben, szilveszter Szabó Balázzsal, Kő Pál kisplasztikái a Műcsarnokban, föld alatti történetek a debreceni Modemben, irodalomterápia a Hagyományok Házában – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
December 30-án történt
„Ha a színész igazán felfedezi, hogy a szerep-ember is benne lakozik, az olyan csoda boldogság, hogy reszketve várja újra meg újra az esti előadást. Minden jól eltalált szerep létfenntartó-tudathasadás! S ez a valódi színészt boldogsággal tölti el. Csak a technikát lehet megtanulni” – állította az 1985. december 30-án elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Márkus László.