MNMKK
Február 23-án történt
„A jó színész a saját egyéniségét mindig benne hagyja az alakításban. Tudattalanul, de benne hagyja. Nem lehet tisztán eljátszani egy másik embert, ilyen nincs. A figura bőrébe nem lehet belebújni, a szerepet nem lehet úgy láttatni, ahogy az le van írva. Eleve rossz, ha egy színész semmi mást nem akar megmutatni, mint ami írva áll. Tükröt kel tartani, de nem tiszta tükröt. Vagy homorút, vagy domborút, de mindenféleképpen kell valami torzulásnak lennie. Mert alighanem ez az egyéniség nyoma” – vélte az 1943. február 23-án született Kozák András színművész.
Február 22-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, aki 1981-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és azóta a Madách Színház tagja. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban is játszott, láthattuk többek között a Kútfejek, a Nagykarácsony, az Egy bolond százat csinál és az Egy szoknya, egy nadrág című filmekben, illetve a Linda, az Egynyári kaland és a 200 első randi című televíziós sorozatokban.
Február 21-én történt
„Nekünk, színházi embereknek egyebek között az a dolgunk, hogy gyógyítsunk, minél többeknek juttassunk a zene és a dal jótékony hatásából” – fogalmazta a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Mahó Andrea, akit többek között a Győri Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban, valamint a Barátok közt című tévésorozatban láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál és több nagylemeze is megjelent.
A keresztény misztikából ihletődik, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte Hager Ritta
Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.
Február 20-án történt
1942. február 20-án született – és 2009-ben halt meg – Kristóf Tibor színművész, akit többek között a 25. Színház, a Honvéd Művészegyüttes, a Mikroszkóp Színpad, a szolnoki Szigligeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház és az Arany János Színház előadásaiban, valamint a Cha-Cha-Cha, a Dögkeselyű és a Talpuk alatt fütyül a szél filmekben láthattunk. Mindemellett ismert szinkronszínész is volt, aki olyan világsztárokat szinkronizált, mint John Vernon, Morgan Freeman, Sean Connery és Walter Matthau.
Deszka Fesztivál, József Attila-est, mesemondó konferencia és a szerelem klasszikusai – Programajánló
Népzene és világzene a Művészetek Palotájában, a kortárs magyar dráma ünnepe Debrecenben, József Attila-est a Magyar Zene Házában, a szerelem klasszikusai a Danubia Zenekarral – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Február 19-én történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Lukács László énekes, basszusgitáros, dalszerző, a Tankcsapda együttes frontembere. Az eMeRTon- és Artisjus-díjas zenész korábban a Vörös Kakas és a PG Csoport nevű formációk tagja volt, a Tankcsapdát 1989-ben alapította barátaival, Buzsik Györggyel és Tóth Laboncz Attilával. Dalszerzőként és előadóként olyan ismert Tankcsapda-számok fűződnek a nevéhez, mint a Legjobb méreg, a Jönnek a férgek és a Menyország Tourist, de ő írta a Loki-indulót is, mivel régi szurkolója a DVSC csapatának.
Február 18-án történt
„Az embereknek szükségük van arra, hogy a filmektől némi erőt kapjanak. Példát arra, hogyan élhetnének máshogy, jobban” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Szabó István. A nemzet művésze és a magyar mozgókép mestere címekkel kitüntetett rendező nevéhez olyan emlékezetes filmek fűződnek, mint az Álmodozások kora, a Budapesti mesék, a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Találkozás Vénusszal, a Franciska vasárnapjai és a Zárójelentés.
Február 17-én történt
„Szerintem a pályája elején minden előadóművész életében van egy természetes drukk, egyfajta izgalom, de nálam a pánikszerű „félek kimenni a színpadra” érzés sokkal inkább akkor jött elő, amikor már túl voltam olyan közönségfilmeken, mint a Meseautó vagy a Valami Amerika. Ezek a filmek népszerűséget és elismerést hoztak nekem, és pont emiatt folyton azt éreztem, hogy be kell bizonyítanom, a szakmai sikereim nem véletlenül jöttek” – mondta el egy interjúban a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Ónodi Eszter.
Február 16-án történt
„Véleményem szerint a keresztény orvosnak valamivel könnyebb dolga van, mint a nem keresztény orvosnak: ha valaki komolyan hisz a vallásban, az számára nagyobb munkabírást, odaadást és önfeláldozást tesz lehetővé. A keresztény orvos könnyebben érti meg és éli meg a szenvedést, így jobban tud regenerálódni, mert – ahogy Teréz anya mondta – látja a szenvedő Krisztust a betegben, és ez erőt ad” – fogalmazta a ma hetvenedik születésnapját ünneplő Semmelweis-díjas orvos, nemzetközi hírű idegsebész, Csókay András.
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
Február 14-én történt
„Minél nagyobb az egymásra hatása a különböző kultúráknak, annál jobban kidomborodik a nemzeti jelleg” – fogalmazta a 2018. február 14-én elhunyt Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas népzenegyűjtő, néprajzkutató, Kallós Zoltán. A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató mindhárom nép hagyományait gyűjtötte, tizenötezer dallamot jegyzett le, számos kazettája és több népzenei lemeze is megjelent. Neve az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és elterjesztésével is összeforrt.
Február 13-án történt
„Rengeteget kaptam a közönségtől és a zenétől. Hogy nem lettem beteg, hogy nem iszom, és hogy egészséges maradtam, azt annak köszönhetem, hogy mindent ki tudtam fejezni a zenében” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Földes László, azaz Hobo, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, előadóművész, a Hobo Blues Band alapítója. A HBB-lemezek mellett számos szólóalbuma is megjelent, könyveket írt, filmekben szerepelt és önálló esteket tartott, például József Attila, Ady Endre, François Villon és Vladimir Viszockij verseiből.
Február 12-én történt
2024. február 12-én hunyt el Szurdi Miklós színész, rendező, színigazgató, akit színészként a kecskeméti Katona József Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a Nemzeti Színházban láthattunk, rendezőként a Mafilmnél, az MTV-nél és a Veszprémi Petőfi Színházban tevékenykedett, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak pedig az igazgatója volt. Filmrendezőként olyan játékfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Hatásvadászok, a Képvadászok és a Vademberek, legismertebb munkái pedig a Linda és a Família Kft. című tévésorozatok voltak.
Télűzés, szerelem, farsangi koncert és a tisztaság kultúrtörténete – Programajánló
A reformkori Pest-Buda Jókai szemével, maszk, szerelem és télűzés a Néprajzi Múzeumban, farsangi koncert Gryllus Vilmossal, kortárs irodalmi fesztivál Veszprémben, kiállítás Szekszárdon és a Néprajzi Múzeumban – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Február 11-én történt
„Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni” – fogalmazta az 1898. február 11-én született – és 1964-ben elhunyt – magyar–amerikai fizikus, feltaláló, Szilárd Leó, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció létrehozható, és az atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan-tervben is tevékeny részt vállalt. Mindemellett számos fontos találmány – köztük a részecskegyorsító és az elektronmikroszkóp – szabadalmaztatása is a nevéhez fűződik.