MNMKK
Április 11-én történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Pálfi György Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, akit a 2002-ben Ozorán, a helyi lakosok közreműködésével, dialógusok nélkül forgatott Hukkle, illetve a Parti Nagy Lajos írásai nyomán készült Taxidermia című filmekkel ismert meg a nagyközönség, később pedig olyan mozik fűződtek a nevéhez, mint a Szabadesés, Az Úr hangja, a Mindörökké, a Nem vagyok a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és Uraim. Legutóbbi alkotása, a Tyúk sem mindennapi produkció, hiszen a főhősét egy valódi háziszárnyas alakítja.
Április 10-én történt
1962. április 10-én halt meg Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar–amerikai filmrendező, aki a filmtörténet hajnalán még színészként az elsők között kezdett némafilmezéssel foglalkozni Dániában, majd a húszas évek elején Ausztriában és Németországban forgatott, végül 1926-ban az Egyesült Államokban telepedett le, ahol – Michael Curtiz néven – több mint száz filmet forgatott. Híresebb munkái A tolonc, a Szodoma és Gomorra, A holnap hősei és a Casablanca voltak, utóbbiért 1944-ben Oscar-díjat kapott a legjobb rendező kategóriában.
Április 9-én történt
„A sors maga a szükségszerűség, amely véletlenekben jelentkezett. Minden szó, amit kiejtünk, önmagában véletlen, akármilyen következményekkel jár is. De kövesd csak nyomon kiejtett szavaidat, meg nem gondolt cselekedeteidet, kövesd nyomon a saját tudatos és nem tudatos lelki életedben... ki fog derülni, hogy nagyon is indokolt volt, hogy ezt vagy azt mondtad vagy tettél” – vélte az 1999. április 9-én elhunyt József Attila-díjas író, irodalomtörténész, Hegedüs Géza, A mámor zendülői, a Bálványrombolók és Az állam én vagyok című kötetek szerzője.
Április 8-án történt
„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.
Április 7-én történt
„Csak akkor hihetjük magunkat jónak egy szerepben, ha megvan bennünk az önmagunkkal való találkozás pihentető, simogató érzése. Az igazi alakítás mindig a szabadság laza érzésével jár” – fogalmazta az 1919. április 7-én született – és 1998-ban elhunyt – Kossuth-díjas színművész, Gábor Miklós, akit többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a kecskeméti Katona József Színház előadásaiban, valamint a Budapesti tavasz, az Ősbemutató, a Keserű igazság, a Rettenetes szülők és a Kertes házak utcája című filmekben láthattunk.
Április 6-án történt
„Mindenkinek van dolga a világban, vagyis van küldetése, és időnként úgy alakul, hogy némelyikünk erre rájön. Ez a küldetéstudat” – fogalmazta a ma ötvennyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas dalszerző, énekes, előadóművész, Kovács Ákos. A Bonanza Banzai frontembereként induló, majd szólópályára lépve is rendkívül népszerű zenész több mint harminc nagylemezt készített, amelyeken olyan emlékezetes dalok hallhatók, mint az Induljon a banzáj, az 1984, a Hello, az Indiántánc, az Ilyenek voltunk, a Keresem az utam, a Valami véget ért és a Dúdolni halkan.
Április 5-én történt
„Kitaláltam, hogy én nem utánzok senkit, nem másolom le senkinek a játékmodorát, hanem kialakítom a saját stílusom, és gyakorlatilag ezt fejlesztettem és fejlesztem a mai napig” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, Tátrai Tibor, aki az elmúlt évtizedekben olyan fontos és népszerű zenekarokban pengette, illetve pengeti a húrokat, mint a Sakk-Matt, a Syrius, a Juventus, a Generál, a Skorpió, a Hobo Blues Band, a Török–Tátrai Tandem, a Tátrai Band, a Boom-Boom és a godfater.
Április 4-én történt
„Becsaptam egy ajtót. Azt mondtam neki, hogy nyitva van.” / „Ma reggel arra ébredtem, hogy már nem alszom.” / „A második házasság az optimizmus győzelme a tapasztalat felett” / „Magyarországon azért ilyen lassú a vasúti közlekedés, mert fenn kell tartanunk a nagy ország látszatát” – íme néhány gyöngyszem a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, Sándor György aranyköpései közül. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett „humoralistát” nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították.
Április 3-án történt
Ma ünnepli kilencvenegyedik születésnapját Melocco Miklós Kossuth-díjas szobrászművész, a Corvin-lánc kitüntetettje. A magyar figurális szobrászat egyik legfontosabb képviselője munkásságának leghangsúlyosabb részét a köztéri kompozíciók képezik, de kisplasztikákat is készít, és grafikai alkotásai is jelentősek. Munkáinak visszatérő témája a második világháború és az 1956-os forradalom, de Ady Endre, József Attila, Kodály Zoltán, Kós Károly, Deák Ferenc, Széchenyi István és Kossuth Lajos alakját is megmintázta.
Márai a budai Várnegyedben, Húsvéti Nyuladalom, érdekességek a jogtörténetből – Programajánló
Márai-emlékkiállítás a budai Várnegyedben, Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál a Margitszigeten, táncjáték a Hagyományok Házában, Húsvéti Nyuladalom Siófokon, érdekességek a honi jogszolgáltatás történetéből – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
Április 2-án történt
„Nálam a szín sohasem játszott elsődleges szerepet, mindig a rajz és a forma, a konstrukció volt az első, csak aztán a szín” – vallotta művészetéről az 1988. április 2-án elhunyt kétszeres Kossuth-díjas festő- és grafikusművész, Barcsay Jenő. A magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyéniségét legtöbben a számos nyelvre lefordított Művészeti anatómia szerzőjeként és Szentendre meghatározó festőjeként ismerik, de grafikái és mozaikjai is igen jelentősek, illetve művészetpedagógiai munkássága is kiemelkedő.
Április 1-jén történt
„A legfontosabb: megtalálni a magunk versét. Nem azt kell választania egy versmondónak, amelyik tetszik, mert lüktet a ritmusa vagy szépen csilingelnek a rímei, esetleg valaki más azzal nyert szavalóversenyt. A saját, nehezen megfogalmazható érzéseimet, gondolataimat kell felismernem a versben. Mintha helyettem írta volna – jobban, pontosabban, árnyaltabban – a költő, mindazt, ami engem is foglalkoztat” – fogalmazta egy interjúban a ma hetvenkettedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, Rubold Ödön.
Március 31-én történt
„A balettmester azért van ott, hogy megmondja, mit csinál jól vagy rosszul a növendék, és azért, hogy átadja, hogyan kell csinálni. Ehhez viszont nagyon fontos elsajátítani a jelenben élés képességét, ami azonban sokszor sajnos még a felnőttekből is hiányzik” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncos, érdemes művész, Volf Katalin, aki számos nemzetközi balettversenyen vett részt és aratott sikereket, illetve Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt.