Apátság, arborétum, alkotóház – Egy nap Zircen és környékén

Ciszterci Apátság és Látogatóközpont

A négyszáz méter magasan fekvő Zirc legnagyobb és legismertebb nevezetessége a Ciszterci Apátság és Látogatóközpont. Az eredeti, még III. Béla által 1182-ben alapított ciszterci apátsági templom és monostor török hódoltság alatt elpusztult épületei helyén álló mai apátsági bazilikát 1732 és 1752 között építették a ciszterci szerzetesek. A magyarországi ciszterci rend központjának monumentális épülete már kívülről is lenyűgöző látvány, akárcsak a Nagyboldogasszony-bazilika hatalmas, kéttornyú barokk temploma, melynek oltára és két orgonája is egyedülálló. Ha az apátság történetére is kíváncsiak vagyunk, az intézmény látogatóközpontjának egyház- és rendtörténeti kiállítását megtekintve bővíthetjük ismereteinket, míg a középkori romkertben a korábbi, 12–13. század fordulójáról származó épület maradványait vehetjük szemügyre.

Mamutok a Bakonyi Természettudományi Múzeumban

Az apátság épületének első emeletén található az 1972-ben, hazánk első vidéki természetrajzi múzeumaként létrehozott Bakonyi Természettudományi Múzeum. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ részeként működő intézmény a Bakony természeti képét kutató, 1962 óta folyó tudományos program eredményeit tárja elénk, többek között a hegység geológiájával, növény- és állatvilágával megismertetve minket. Természetesen a múzeum Kárpát-medencei ritkaságokból összeállított ásványgyűjteményét és mamutcsontvázait sem érdemes kihagyni.

Ciszterci Műemlékkönyvtár évszázados ritkaságokkal

Ugyancsak az apátság épületében, annak második emeletén tekinthetjük meg az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó, hatvanötezer kötetes Ciszterci Műemlékkönyvtárat, amelyet nemcsak páratlan értékű, hazánkban csak itt látható sok száz éves ősnyomtatványai és antikvái miatt érdemes felkeresni, hanem kazettás mennyezetű nagyterméért is, amely igazi építészeti remekmű.

Angolkertből arborétum

Az apátságból közvetlenül juthatunk el a kisváros második legismertebb látnivalójához, az 1951 óta országos védettségű, mintegy 20 hektáros arborétumhoz. A közel hatszáz fa- és cserjefajtának otthont adó arborétum az apátság egykori angolkertjéből lett kialakítva, első fáit még a ciszterci szerzetesek telepítették 1780-ban. Itt láthatjuk hazánk legidősebb simafenyőit, és egy 350 méteres hársfasor alatt is elsétálhatunk. A botanikus kert bejáratánál található tavacskát a parkot átszelő Cuha-patak táplálja, a patakon barokk stílusú kőhidakon kelhetünk át, és előfordulhat, hogy mókusokkal és őzekkel is találkozunk.

Főzdelátogatás sörkóstolóval a Zirci Apátsági Manufaktúrában

Ha szeretnénk, az apátság szemrevételezését főzdelátogatással és sörkóstolóval is kiegészíthetjük, ugyanis a 18. század közepétől a sörfőzés is megindult a zirci kolostor falai között. A nemes hagyományt modern eszközökkel feltámasztó Zirci Apátsági Manufaktúra 2015-től működik a tradíció és az innováció jegyében, kézi munkaerővel és a legmodernebb technológiával állítva elő a kézműves söröket. Az apátsági sörkészítés történetébe és rejtelmeibe – sörkóstolóval kiegészíthető – vezetett sétákon pillanthatunk bele, ahol a korábban és jelenleg használt gépek és berendezések, például a főzőüstök, az erjesztőtartályok és palackozógépek működésével is megismerkedhetünk.

Agrárműszaki Emlékek Gyűjteménye

Ha a muzeális mezőgazdasági eszközök iránt is érdeklődünk, az Agrárműszaki Emlékek Gyűjteményében a helyünk, ugyanis a hetvenes évek közepétől gyarapodó kollekcióban számtalan szakszerűen restaurált emberi, állati és gépi erővel hajtott földművelő eszközt, továbbá cséplő- és gabonatisztító gépet, szecskavágót, terménydarálót, kukoricamorzsolót tanulmányozhatunk, de azt is megtudhatjuk, milyen szerszámokat használtak az egykori bognár- és a kovácsmesterek.

Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház

Az 1984-ben városi rangot kapott Zirc egyik legismertebb szülötte Reguly Antal nyelvész, néprajzkutató, a honi finnugrisztika egyik legelső és legkiemelkedőbb képviselője. Az akadémikus életét és munkásságát mutatja be a Reguly Antal nevét viselő, 1992-ben alapított múzeum és alkotóház, melynek állandó kiállításán többek között a finnugor nyelvek kutatásával és az Urál hegység feltérképezésével ismerkedhetünk meg.

A romjaiban is impozáns cseszneki vár

Zirc közelében találjuk Csesznek várának romját is, a régió egyik leglátványosabb és leglátogatottabb nevezetességét. A tatárjárást követően emelt gótikus stílusú erőd kezdetben az Alföldről Győrbe vezető sóutat védelmezte, a török időkben végvárként működött, majd az Esterházy hercegek várkastélyaként szolgált. Később földrengés és tűzvész martaléka lett, de az azóta lezajlott helyreállító munkálatoknak köszönhetően ismét impozáns látványt nyújtanak a közel nyolcszáz éves falak. Érdekesség, hogy itt forgatták a Valahol Európában című filmben látható vár külső felvételeit, és hogy itt építették ki hazánk első via ferrata útvonalait is a sziklamászók számára.

Zirc környékének természeti szépségei, tanösvényei

Zirc vonzáskörzetének természeti szépségei közül kimagaslik a 486 méteres Pintér-hegy, ahol 2005-ben parkerdőt alakították ki, melyen az Országos Kéktúra útvonala is átvezet. A parkerdőben két tanösvény közül választhatunk: az egyik a környék geológiáját, növény- és állatvilágát, a másik a helyi erdészeti tevékenységet mutatja be. Tanösvény halad keresztül a Cuha patak vadregényes völgyében is, erdei tanteremmel, míg a Pintér-hegy nyugati oldalán fekvő völgyben a Fiatalító-forrást fedezhetjük fel.