Turizmus

Elő a túrabakancsot, fedezzük fel a nemzeti parkokat!

Poós Zoltán 2026. május 24.

Azt mondja Ned Land Verne Nemo kapitányában: „Ahol a természet gátat állít az ember elé, ott akár tetszik, akár nem, meg kell állni.” Van, amikor nem elég megállni, sőt, létrehozhatunk akár egy nemzeti parkot is. Most, hogy eljött a tavaszi kirándulások ideje, és május 24-én ünneplik az európai nemzeti parkok napját, a tíz magyarországi nemzeti parkból ötöt ajánlunk a túrázóknak.

Persze, mielőtt kiválasztjuk az úti célt, és bepakolunk a hátizsákba, érdemes tisztázni, hogy mi is az a nemzeti park. Olyan területről van szó, aminek meg kell őriznünk az ökológiai egységét, meg kell óvnunk a mezőgazdasági és ipari hasznosítástól. A nemzeti parkokban nemcsak kirándulni lehet, de lehetőség van arra is, hogy tudományos kutatásokat végezzenek a szakemberek.

Először az Amerikai Egyesült Államokban helyeztek állami védelem alá egy bizonyos területet 1864-ben. Az Abraham Lincoln által aláírt törvény a kaliforniai Yosemite Valleyt és a Giant Sequoias-i Mariposa Grove-ot vette állami tulajdonba, létrehozva ezzel a Yosemite Nemzeti Parkot. A leghíresebb az 1872 óta létező Yellowstone Nemzeti Park, amelyben a rajzfilmmedve, Maci Laci is garázdálkodott.

Európa később kapcsolt. 1909. május 24-én avatták fel a svédországi Sarek Nemzeti Parkot, ennek emlékére ünneplik meg minden év május 24-én az európai nemzeti parkok napját. Svédországban ebben az időben összesen kilenc nemzeti parkot hoztak létre, amivel ráirányították Európa figyelmét a természetvédelemre.

Nálunk 1973. január 1-én jött létre az első ilyen védett terület, a Hortobágyi Nemzeti Park, utoljára pedig 2002-ben alakult meg az Őrségi Nemzeti Park.

Az első és utolsó alapítás között ott a Kiskunsági Nemzeti Park (1975), a Bükki Nemzeti Park (1977), az Aggteleki Nemzeti Park (1985), a Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991), a Duna–Dráva Nemzeti Park (1996), a Körös–Maros Nemzeti Park (1997), a Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) és a Duna–Ipoly Nemzeti Park (1997). Ezek közül ajánlunk kedvcsinálónak most ötöt.

1. Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első és egyben a legnagyobb nemzeti parkja, ami 1973-ban jött létre Debrecen közelében. A terület Európa legnagyobb szikes pusztája, 1999 óta a Világörökség része. A madarászok egyik kedvenc kirándulóhelye, hiszen 340 madárfajt figyeltek meg itt az ornitológusok; a tavaszi és őszi daruvonulás afféle turisztikai attrakció is egyben. Vizes élőhelyei a Ramsari Egyezmény védelmét is élvezik. (Az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről és vízimadarak élőhelyeiről rendelkező természetvédelmi megállapodás, aminek célja a vizes élőhelyek megőrzése.)

A terület olyan, mint egy betyárokról szóló játékfilm forgatási helyszíne, a pásztorkultúra interaktív múzeuma.

Láthatunk vonuló szürkemarha-gulyákat, rackanyájakat, vannak csikósbemutatók is. Megtekinthetjük a Pásztormúzeumot, felfrissülhetünk a csárdákban. Ezek a műemléki épületek az egykori alföldi táj kötelező kellékei voltak, mint a gémeskutak. Festményekről és filmekből is ismerős a Kilenclyukú híd, de kihagyhatatlan ajánlat a halastavi kisvasút és a Csillagoségbolt-park is. Hortobágy a magyar puszta szinonimája, része a magyar identitásnak.

2. Balaton-felvidéki Nemzeti Park

Az 1997-ben alapított Balaton-felvidéki Nemzeti Park hazánk nyolcadik nemzeti parkja, és egyben az ország egyik leglátogatottabb természeti régiója. A terület a Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig húzódik. Fő tájegységei: a Balaton-felvidék, a Déli-Bakony egy része, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton.

A kirándulókat olyan hívogató természeti csodák várják, mint a tanúhegyek, a bazaltkúpok, a gejzírkúpok és a Kis-Balaton nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyei.

Kihagyhatatlan látványosság a csónakkal bejárható Tapolcai-tavasbarlang, a tihanyi illatműhely, a Levendula Ház Látogatóközpont, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum és a bakonybéli Pannon Csillagda. A Balaton-felvidék közismert a borkultúrájáról, a középkori templom- és várromjairól és a felújított népi építészeti emlékeiről is.

Nem csoda, hogy tavaly a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot választották a magyarok kedvenc nemzeti parkjának, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a természeti és kulturális gazdagsága miatt nemcsak egy hosszú hétvége tölthető el itt, hanem akár egy tíznapos családi nyaralás is.

3. Bükki Nemzeti Park

Az 1977-ben alapított Bükki Nemzeti Park Magyarország legnagyobb nemzeti parkja, az Északi-középhegység Bükk-vidékén. Karsztos jellegű hegyei, romantikus hatású barlangjai és vízesései miatt a kirándulók kihagyhatatlan célpontja. A terület centruma a mészkőből és dolomitból álló Bükk-hegység, amelynek különlegessége a több száz barlangja, köztük olyan turistamágnesek, mint a Szeleta-, Istállós-kő-, Anna- és Szent István-barlang.

Ezek nemcsak geológiai értékeikkel hívják fel magukra a figyelmet, de jelentős, a paleolitikumból származó régészeti lelőhelyek is, ahol számos pattintott kőeszközt és mamutcsontokat is találtak.

De aki a különleges karsztformákat, a dolinákat és víznyelőket keresi, az is jó helyen jár. A Bükki Nemzeti Park nagy részét erdők borítják – bükkösök, tölgyesek és gyertyánosok, és persze gazdag az állatvilága is. A túrázók láthatnak parlagi sasokat, vándorsólymokat, de eurázsiai hiúz is meglepheti a kíváncsiskodókat. A nemzeti park hazánk egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, ami nem is csoda: itt található a Szalajka-völgyi Fátyol-vízesés, Lillafüred barlangjai is, a kisvasútjairól nem is beszélve.

4. Aggteleki Nemzeti Park

Az 1985-ben alapított Aggteleki Nemzeti Park Magyarország északi határán, a Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén található, 1995 óta a szlovák karsztbarlangokkal együtt az UNESCO Világörökség része. A park mészkővidékének 280 barlangja közül a leghíresebb a Baradla–Domica-barlangrendszer. A felszínen töbrök, víznyelők, míg a mélyben cseppkőoszlopok, mésztufagátak formálják a természetet, amit különleges vízrendszer övez, a Jósva-patakkal és a Tengerszem-tóval. A Baradla- és a Szádvár-tanösvények érzékletesen mutatják be a karsztvidék földtani értékeit.

A nemzeti parknak változatos a növényvilága, tölgyesek, bükkösök és rétek gazdagítják a tájat, de aki a történelem nagy kalandját keresi, annak ott a Háromhegyi pálos kolostorrom.

A terület több száz védett állatfaj élőhelye, találkozhatunk például hiúzzal és vakfutrinkával is. Aki Jósvafőre érkezik, megcsodálhatja Magyarország legnagyobb hucul ménesét. A bámulatos geológiai és biológiai sokféleségét felmutató, világörökségi rangra emelt Aggteleki Nemzeti Park kifejezetten földtani és felszín alatti természeti értékek védelmére jött létre.

5. Fertő–Hanság Nemzeti Park

Magyarország északnyugati részén, az osztrák határ mentén elhelyezkedő, 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park a Fertő Kultúrtáj része, amit 2001-ben vett fel az UNESCO a Világörökség listájára. Az osztrák Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkkal együtt Magyarország első határon átnyúló nemzeti parkja.

A Fertő tavat megkerülve kerékpárút-hálózat összeköti a magyar és osztrák szakaszokat. De nemcsak a természet gazdagsága figyelemre méltó, büszkék lehetünk épített örökségére is. Itt található a Fertődi Esterházy-kastély, a nagycenki Széchenyi-kastély és a Fertő mentén található történelmi falvak is.

A park legfontosabb tájegysége a Fertő-táj, a Hanság, a Tóköz és a Répce mente. A sekély Fertő-tó a kontinens legnyugatibb, náddal teli szikes tava, ami több mint 700 növény- és állatfajnak ad otthont.

A Hanság egykori lápvilága sokak fantáziáját megmozgatja. A térség „címerállatai” a nagy kócsag, a kanalasgém és a rétisas, míg a virágok rajongói a lápréteken nyíló orchideáknak örülhetnek. De őshonos itt a rendkívül ritka mérges kígyó, a rákosi vipera is, amit az ötvenes évek diktatúrája idején Rákosi Mátyásra tekintettel, politikai okokból parlagi viperának neveztek.

A címlapfotó illusztráció. Fotó: Shutterstock