Kertek alatt – Miért és hogyan hűtik a levegőt a fák?
Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. Ha te is úgy érzed, hogy több időt töltenél növények társaságában, ha egy kicsit otthonosabban mozognál a kertben és szívesen megismernéd közelebbről a körülöttünk élő növényvilágot, a Kertek alatt neked szól! Zsolt ezúttal azt mondja el, hogyan hűtik a levegőt a fák és összességében véve maguk a növények.
A fotoszintézis az ok
Ahogy a nagy fák, úgy minden zöld növény, még az egészen apró fűcsomók, algák, sőt egyes baktériumok is fotoszintetizálnak, ezáltal támogatják, hűtik a környezetünket. A fotoszintézis során a napfényt „energiaforrásként” használják ahhoz, hogy a környezetükben lévő szén-dioxidból és vízből szerves anyagot, szőlőcukrot építsenek fel.
Ezzel a saját növekedésükhöz szükséges táplálékot termelik meg, a folyamat „melléktermékeként” pedig számunkra nélkülözhetetlen oxigént, valamint a környezetet hűtő párát bocsátanak ki a légkörbe.
A nyári szárazságban bekapcsol az önvédelem
A párologtatás által vízveszteséghez vezet a fotoszintézis, ez az oka annak, hogy a nyári kánikulában magukat védve befejezik a fák a fénymegkötő folyamatokat. Tehát nem készítenek maguknak táplálékot a fotoszintézis során, ugyanakkor nem veszítenek vizet a párologtatás által, így nem száradnak ki. „Éheznek” annak érdekében, hogy elkerüljék a szomjan halást.
Az éhezésnek vannak ellenszerei: a tűző nap elől védett, más levelek alatt, a lombkorona belső, árnyékosabb rétegeiben lévő levelek. Ők nem forrósodnak fel annyira, mint a lomb külső részén elhelyezkedő társaik, így bennük még folyhatnak a fénymegkötő folyamatok.
A nyírfák esetében kísérletek is bizonyítják, hogy a fenti okból fakadóan – a fénymegkötés hőségben történő fenntartása miatt – érdemes meghagyni, nem levágni a fák tősarjait, legalsó szinten lévő hajtásait.
Korunk hősei: a fák
Érdekesség, hogy a mi éghajlatunkon élő fák jellemzően 35 Celsius-fok feletti hőmérsékleten „lehúzzák a rolót”, semmilyen mértékben sem végeznek fénymegkötést, nem fotoszintetizálnak.
Ha belegondolunk abba, hogy az elmúlt évek nyarain hányszor volt 35 fok felett a hőmérséklet és hányszor volt szárazság, kijelenthetjük: kész csoda, hogy vannak olyan fák, amelyek ezt kibírják – főleg városon belül, ahol az aszfalt is fokozza a hőséget. Olyan érzés nyáron a városban biciklizni, mintha a kétszáz fokos sütő éppen nyíló ajtaján át csapna a hőség az arcunkba – mondja Zsolt.
Segítség az éghajlatváltozás idején
Az egyre gyakoribb, egyre nagyobb mértékű kánikulában és szárazságban nagy segítséget jelenthet a növényeknek az öntözés. Kifejlett fák esetében fontos szem előtt tartani az öntözés során, hogy a teljes gyökérhálózatot kell alaposan átnedvesíteni. Ennek a hálózatnak a terjedelme két méterrel túlszárnyalja az adott fa lombkoronájának teljes terjedelmét.
„Én úgy öntözöm a nagy fáimat, hogy leteszem a földre a slagot, a vizet folyatva átáztatom az adott fa alatt a talajt, azzal együtt a gyökérzetének egyik részét, majd tíz perccel később arrébb rakom a slagot, hogy a gyökérzet többi területét is bőséges víz érje.”
Fotók: Hegyi Júlia Lili / Kultúra.hu
