Irodalom

A könyvek, amik vagyok: Mészáros Zsolt

Nagy Daniella 2026. március 2.

Mely könyvek formálnak minket azzá, akik vagyunk? Új sorozatunkban ismert arcok vallanak személyiségformáló olvasmányaikról – ezért a cím: A könyvek, amik vagyok. Mészáros Zsolt a természet szerelmese, aki a Kertészkedés minden szezonra nevű Facebook- és TikTok-oldal, valamint az általa vezetett növényfókuszú séták által vált ismertté. Több tízezer ember követi őt és figyeli, ahogy végtelen szeretettel és mély tudással beszél a növényekről. A szavait olyan lelkesedés itatja át, ami érezhetően összehangol önmaga tárgyával, a lelkesedés forrásával és eredetével: a természettel. Az alább olvasható szövegben Zsolt felsorol öt könyvet, amelyek meglátása szerint segítenek kapcsolódni a természettel.

Tony Kirkham: Fák a kertben

„Érdemes kinyitni ezt a könyvet, ha szeretnénk elkezdeni barátkozni a növények világával. Elmeséli, mit érdemes csinálni egy fával, hogyan érdemes nevelni – akár egy balkonon is –, és ezt olyan inspiráló módon teszi, hogy érezhetően cselekvésre, kertészkedésre ösztönöz. Ez egy nagyon szép képeskönyv, ami gyönyörű illusztrációkkal segít akár a jövőbe tekintve elképzelni a fákat. Vannak emberek, akik egy facsemetére tekintve az éppen aktuális jelenét látják.

Ha más gondolkodású emberek – köztük én is – ránéznek ugyanarra a facsemetére, az aktuális kinézete helyett a húsz év múlva lévő kinézetét látják, abba – pontosabban: annak a lehetőségébe – szeretnek bele.

Ez a könyv segít az olvasóinak, hogy elképzeljék, hogyan fog kinézni a fa húsz év múlva.”

Peter Wohlleben: A fák titkos élete

„Ez volt a legelső könyvem a fákkal kapcsolatban. Anno a szülinapom előtt három nappal vettem meg magamnak, majd kiderült, hogy a szüleim ugyanezt vették meg nekem ajándékba. Ha valaki mélyebben szeretne elmerülni a fák életében és annak miértjeiben, akkor érdemes elolvasnia ezt a könyvet, ehhez pedig kell a fákra való nyitottság. Ahogy ránk, emberekre, úgy a fákra is egyénként tekinteni. Wohlleben írása túlmutat azon, hogy hogyan kell metszeni, nevelni a fákat – ez a könyv az ő kommunikációjukról, hálózatukról, lényükről szól.

Segít, hogy lelkileg közelebb érezzük magunkat a fákhoz, felfedezzük és megértsük a jeleiket.

Leír például egy konkrét esetet: azt, hogy egy kivágott bükkfa tönkje még évekkel a fa kivágása után is életben maradt annak ellenére, hogy nem voltak ágai és azon levelei, amikkel fotoszintetizálhatott volna. A bükkfák családként működnek, és a kivágott egyed körül lévő bükkfák életben tartották azt az egyedet. Én is láttam már ilyet egy sétám során a Tisza-parton.

Az általam látott tönk nem csupán életben maradt, hanem a kivágás okozta sebfelületen hegszövetet fejlesztett, amellyel igyekszik benőni a vágás okozta sebfelületet, a teljes sima metszlapot – feltételezésem szerint ehhez a mellette álló szilfától kapott tápelemekből merített erőt. Az ilyesmit akkor vesszük észre mi, emberek, ha abbahagyjuk a rohanást és megállunk a természetben.”

Peter Wohlleben: A természet rejtett hálózata

„A fák titkos élete után a szerző szinte összes könyvét elolvastam, szeretem a fogalmazásmódját. Jó olvasni. A természet rejtett hálózata egy kicsit távolabbról ismerteti a fák életét, összeveti azt az állatvilággal.

Így már nemcsak a fákat ismerhetjük meg jobban általa, hanem a fák természetben betöltött szerepeit, az állatokhoz való viszonyulásukat is, valamint azt, hogy milyen hatással vannak az állatok a növényekre.

A könyv kapcsán az jut eszembe, hogy nekünk, embereknek azt kell megértenünk, hogy muszáj megtalálnunk és tiszteletben tartanunk a határokat. A természet nem fogja a végtelenségig elviselni azt a kizsigerelést és szennyezést, amit a társadalom művel.”

Daniel Chamovitz: Mit tud a növény?

„A negyedikként említett könyv mondhatni negyedik szintként, az eddigieknél mélyebb rálátást ad a növényvilágra. A benne kifejtett tartalom megértéséhez már szükség van némi alapismeretre. Olvasás közben minden eddiginél közelebb érezhetjük magunkat a növényekhez: szinte belépünk a növények testébe és érzékelővilágába. Miután ezt a könyvet elolvastuk, egészen másként tekintünk a szobanövényeinkre is.

A Mit tud a növény? kötelező olvasmány a faápolók számára, és értem is az okát. Hozzásegíti az embert ahhoz, hogy tisztelettel viszonyuljon a növényekhez.

Összehasonlítja az emberi és növényi érzékelést, ezáltal segítheti a növényvilág megértését. Olyan érdekes és akár megdöbbentőnek nevezhető tényeket ismertet, mint például: a növényeknek van memóriája, emlékeznek, kísérletek által bizonyított tény, hogy néhányan közülük hallanak is, a Vénusz légycsapója nevű növény pedig tud számolni. Fenomenális könyv. Többször is érdemes olvasni – bevallom, nekem első körben több nekifutásra sikerült végigolvasni, de nagyon megérte.”

Nagy Csaba: Erdészeti növénytan

„Ez egy tankönyv, a középfokú agrárszakképzés tankönyve. Ezt a kötetet azért említem, mert miután túl vagyunk a növények bizonyos fokú megismerésén, ez további részletes információkkal és tudnivalókkal gazdagít minket, és hozzásegít a különböző fajok felismeréséhez a faji jellegzetességek és a külső részletekben rejlő különbségek ismertetése által. Segít észrevenni és megérteni a hasonló növények közti eltéréseket. Ez egy tankönyv, tehát száraz, de kiválóan alkalmas a tudásszerzésre.”