növényvilág
Stressztűrő növényfajok után kutatnak Szegeden
Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa az MTA Lendület programjának támogatásával a növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések növekedésre és egészségre gyakorolt hatását vizsgálja munkatársaival.
Hét kihagyhatatlan magyarországi állatkert
Augusztus 9-én az állatkerteket ünnepeljük: 1866-ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Budapesti Állat- és Növénykert. Az alkalom pedig remek lehetőséget nyújt arra, hogy felfedezzük hazánk izgalmas állatkertjeit és vadasparkjait.
Bach zenéjétől a növények is nagyobbra nőnek
Egy kutatásban a klasszikus zene hatására dúsabb lombot és nagyobb gyökérzetet fejlesztettek a pak choi növények, mint csendben vagy rockzenét „hallgatva”.
A növényi védekezés új elemét fedezték föl az SZTE kutatói
A Czékus Zalán által összefogott tudományos publikáció a Physiologia Plantarum című – D1-es besorolású, azaz a szakterület felső tíz százalékába tartozó – folyóiratban jelent meg.
Régi idők és modern korok harasztjai
Tamás Júlia főmuzeológus tart előadást Régi idők és modern korok harasztjai címmel május 29-én az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol fosszilis példányok és mai fajok segítségével ismerkedhetnek meg az érdeklődők ezzel a nagy múltú növénycsoporttal.
Potyó Imre természetfotóin a mikrovilág is maximálisat villant
Petecsomó, spórafelhő, randalírozó pele: a magyar természetfotó nagydíját elnyerő művésznek az élővilág úgy pózol, mintha direkt a kamerának játszana. Legjobb képeiről mesélt nekünk.
Medvékkel, cápákkal és hangyászokkal is találkozhatunk a vadvilág napján a Budapesti Állatkertben
Változatos ismeretterjesztő és élményprogramokkal várja március 1-jén a közönséget a Budapesti Állatkert az ENSZ vadvilágnapja alkalmából. A rendezvényen az Állatkert több partnerszervezete is részt vesz, a WWF Magyarországtól a Madártani Egyesületen át a Jane Goodall Intézetig.
Virágba borult az Atacama-sivatag, a világ legszárazabb helye
Virágba borult a Föld legszárazabb térségének, az Atacama-sivatagnak egy 300-400 négyzetkilométer területű része az évszakban szokatlannak számító esőzések következtében.
Diószegi Sámuel, „a botanizáló prédikátor” 210 éve halt meg
Kétszáztíz éve, 1813. augusztus 2-án halt meg Diószegi Sámuel botanikus, református lelkész, a magyar rendszeres növénytan megalapozója.
Éjjeli lepkészés és denevérhang-vadászat is lesz a vácrátóti botanikus kertben
Az ország leggazdagabb élőnövény-gyűjteményével rendelkező kert tematikus programjaiban az ott található növényeket és a hozzájuk kapcsolódó kultúrtörténetet mutatják be a kert kurátorai.