Kertek alatt – Rügyfigyelés kezdőknek
Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. Ha te is úgy érzed, hogy több időt töltenél növények társaságában, ha egy kicsit otthonosabban mozognál a kertben, és szívesen megismernéd közelebbről a körülöttünk élő növényvilágot, a Kertek alatt neked szól! A harmadik részben ezúttal a kert egyik legizgalmasabb jelenségeit, a rügyeket szemléljük közelebbről.
Olvashatunk a rügyek között?
A rügyfigyelés tulajdonképpen a növény „olvasása”. A rügyek és a belőlük fejlődő hajtások mutatják meg, hogyan ágazik majd el a növény, merre terjeszkedik a lombkorona, milyen irányba indulnak az új hajtások.
Ráadásul a téli időszakban, amikor nincsenek levelek, a rügyekről is remekül be lehet azonosítani a növényt: melyik fajhoz tartozik, mivel állunk szemben.
A rejtelmes alvórügyek
Nagyon élénk egy gyerekkori emlékem, amely jól megmutatja az alvórügyek működését. Nem is kifejezetten a szabad szemmel látható rügyekhez kapcsolódik, hanem egy erkélyen nevelt fűzfához, amely alvórügyekből kezdett el hajtani.
A nagyszülők kertjéből kiásott kis fűzcsemetét visszavágtuk, így gyakorlatilag csak egy csupasz törzs maradt, és ezt ültettük ki az erkélyre. A következő tavasszal a törzs szinte minden pontján hajtások jelentek meg – igazán látványossá vált, hogyan működnek az alvórügyek.
Akár évekig is „várakozhat”. Csak akkor hajt ki, ha valamilyen változás éri a növényt – például visszavágás, sérülés vagy környezeti átalakulás.
Ebben az esetben a visszavágás indította be a folyamatot: a törzs minden pontjáról új hajtások törtek elő, és végül egy erős, bokorszerű fa alakult ki belőle, amely később a kertbe került, a természetes helyére.
Amire kora tavasszal minden kezdő kertésznek érdemes figyelnie
Ebben az időszakban – kora tavasszal – érdemes többször megnézni a fákat és cserjéket. A rügyek fejlődése napról napra követhető. Ez egy kifejezetten izgalmas periódus, mert lépésről lépésre láthatjuk a változást, ha időt szentelünk rá.
A legfontosabb különbség, hogy a virágrügyek gyakran gömbölydedebbek, teltebbek, a levélrügyek pedig inkább keskenyek, hegyesebbek. Ha ezt valaki tudatosan figyeli, néhány hét alatt magabiztosan meg tudja különböztetni őket.
Egy laikusnak is érdemes erre odafigyelni, főleg a gyümölcsfáknál, hiszen ez alapján metsszük meg őket.
Egészséges és problémás rügyek
Az egészséges és a problémás rügy között látványos jel ritkán van, kivéve, ha fizikai sérülés érte – például rovar vagy madár miatt.
A leginkább beszédes jel az idő. Az egészséges rügyek duzzadnak, fejlődésnek indulnak. A beteg vagy életképtelen rügyek mozdulatlanok maradnak, és gyakran le is hullanak. Ez fenyőknél is előfordul, bár ott nehezebb észrevenni, mert a rügypikkelyek sokáig egészségesnek tűnhetnek.
Bizonyos helyzetekben azonban be lehet avatkozni a rügyek fejlődésébe. Például nálam egy feketefenyő-csemete olyan jól érezte magát, hogy a csúcsán a megszokott öt rügy helyett kilenc-tíz fejlődött. Normál esetben egy csúcsrügy és négy oldalrügy alakít ki szimmetrikus koronát.
Ha mindet meghagytuk volna, később torz, túlzsúfolt szerkezet alakult volna ki, ami nem lett volna előnyös a fenyő számára. Ilyenkor indokolt a ritkítás. Tehát tudunk segíteni a növénynek, de csak átgondoltan és mértékkel.
Mire figyeljünk a gyümölcsfáknál?
A gyümölcsfáknál létfontosságú a bokrétás termőnyársak felismerése – például cseresznyénél vagy baracknál. Ezek 2–3 centiméteres rövid kinövések, amelyek végén csoportosan helyezkednek el a virágrügyek. Ezek igazán bőséges termést adnak majd.
Nagyon fontos, hogy ne törjük le, metszéskor ne távolítsuk el őket, és szüretkor se rántsuk le erőszakosan a gyümölcsöt, mert a termőnyárs is letörhet. Ha ezt megsértjük, a következő évi termést veszélyeztetjük.
Látványos tavaszi rügyfakadás
Kora tavasszal virágzik a cseresznye. Az icike-picike levelek még alig láthatók, a virágok pedig már teljes pompában állnak. Tehát még jócskán az igazi lombosodás előtt virágzik, és ezért igen látványos jelenség. És ha előtte hetekig figyeltük a rügyeket, akkor pontosan látjuk majd, miből lett a virág.
Fotók: Csiki Vivien/Kultúra.hu
