MESZAROS_ZSOLT_CSV_56.jpg

Kertek alatt – A tavasz első hírnökei

Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. Ha te is úgy érzed, hogy több időt töltenél növények társaságában, ha egy kicsit otthonosabban mozognál a kertben és szívesen megismernéd közelebbről a körülöttünk élő növényvilágot, a Kertek alatt neked szól! A következő részben a tavasz első virágaival ismerkedhetsz meg.

A hagymás növények ideje

A hóvirágok már virágoznak, most a krókuszok jönnek, majd a nárciszok, a tulipánok és a jácintok – ezek mind igazán érdekes növények. Olyan hagymás virágok, amelyek rövid idő alatt virágba borulnak, majd ugyanilyen gyorsan vissza is húzódnak. Ha jobban belegondolunk, életük nagy részét a föld alatt töltik, és ebben a kis időszakban bontanak virágot, majd eltűnnek a szemünk elől.

Ezeknek a hagymás virágoknak az ültetését pont akkor kell elvégeznünk, amikor úgy érezzük, hogy a kertészeti szezon véget ér.

Ősztől egészen december–januárig, amíg nem fagyott a talaj és le tudunk ásni, addig le lehet dugni ezeket a hagymákat a föld alá. Balkonon, erkélyen ugyanez a szabály. Viszont saját tapasztalat, hogy jellemzően akkor érhetünk el sikereket ezekkel a növényekkel, ha olyan erkélyünk van, ahova nem tűz a nap, és nincs akkora hőingás nyáron, valamint ha egy jó vastag falú cserépbe ültetjük őket. Ha vékony falú cserepet választunk, olyan helyen, ahol nagy a hőingás, és nyáron tűz a nap – akár 50 fok is lehet az erkélyen –, ott sajnos ezek a hagymás virágok nem fognak túlélni, mivel a drasztikus hőingást nem tudják elviselni.

Lehet tavaszi hagymásokat úgy is nevelni, hogy minden évben veszünk tulipánt és nárciszt októberben, eldugjuk a földbe, tavasszal szépen virítanak, majd elvirágoznak, és a leveleik is elszáradnak a melegebb időszak beköszöntével. Ezután felszedhetjük a hagymákat, hűvösebb, száraz helyre tesszük azokat, majd októberben újra elültetjük.

Fontos, hogy meg kell várni, amíg a növény elvirágzik és a levele elszárad.

Nem szabad előtte levágni, mert a virág nem véletlenül tartja meg a leveleit: ilyenkor gyűjti össze a következő évre az energiát, hogy újra szépen tudjon virágozni. Miközben nyáron a többi növény az igazi nagy életét éli és virít, ezek a tavaszi hagymások pont akkor száradnak el és vonulnak vissza.

Korai virágzókat a kertbe!

A korai virágzók között a hunyorok is különlegesek, főleg az Északi- és a Dunántúli-középhegységben őshonosak. Ezek azok a virágok, amelyek a szürke hétköznapokban is igazi örömöt tudnak okozni, hiszen, ha enyhe a tél, akár már decemberben, januárban is virágozhatnak egészen a tavasz első feléig.

A kertészetekben lehet alpesi hangát is kapni, amit Erikának is szoktak hívni, mert a latin neve Erica carnea. Ha enyhe a tél, már december végén elkezd virágozni, élénk rózsaszín és fehér virágai vannak, és akár április–májusig is virágozhat. Ez is egy örökzöld cserje, a hunyorhoz hasonlóan, így virágzás után a levelével egész évben díszít.

És ott van a kikerics is, és a primula is kibújik ilyenkor a földből, és ha valakinek van a kertjében, nagyon sok színváltozata van, gyönyörű tud lenni. A százszorszépek is kora tavasszal virágoznak, a gyep között nőnek ki, és mindig külön öröm látni, ahogy szépen szaporodnak a kertben. A recéshagymájú nőszirom is kora tavaszi virág, kihajt, majd viszonylag gyorsan el is virágzik.

A hóvirágok legendája

Létezik egy nagyon kedves legenda a hóvirágokról, ami így szól:

Amikor Isten megteremtette a földet és színtelen hóval takarta be a tájat, a hó elindult magának színt keresni. De kire is számíthatott volna ilyenkor, akitől színt kérhetett volna? Egyedül a hóvirágot kérdezhette meg, aki ezt mondá néki: Ha tetszik néked a fehér kabátom, a tiéd lehet. Így kapott a hó eztán fehér színt, a hóvirág pedig oltalmat a hótól.

„Ez a legenda nagyon megragadott engem, és talán még szebbé teszi azt is, ahogyan ezek az apró, korai virágok minden évben elsőként jelennek meg a kertben” – mondja Zsolt.

Fotólk: Csiki Vivien / Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

Ahol megáll az idő – A szentgáli tiszafás a Törzsvendég harmadik epizódjában

A Bakony szívébe, a szentgáli tiszafás kiemelten védett erdejébe kalauzolja nézőit a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata harmadik részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki érdekes, meglepő tényeket árul el erről a kertjeinkben is gyakran előforduló ősi örökzöld fafajtáról.

Kertek alatt – Anyák napi virágok

Mészáros Zsolt ezúttal az anyák napjához kapcsolódó növényekről beszél.

Az idegen, aki otthonra lelt – A háromhutai nagyduglászos a Törzsvendég második epizódjában

Zemplén hegyei közé, a háromhutai nagyduglászos hatalmas fáihoz vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata második részében a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki nemcsak számos érdekességet árul el erről a különleges fáról, de a legmagasabb magyarországi duglászfenyőt is megmutatja.

Kertek alatt – Tudatos kirándulás-kisokos: hogyan legyünk jó vendégek a természetben?

Cikksorozatunkban Mészáros Zsolt segítségével merülünk el az otthoni kertészkedés fortélyaiban, a tudatos természetszemlélés és nem utolsósorban a fák, erdők és mezők világában. A következő részben annak járunk utána, mik az alapszabályok, amikor a természetben, erdőkön, mezőkön, völgyeken át kirándulunk.