Találd meg a belső békéd: szakrális helyek húsvéti elvonuláshoz
A húsvéti ünnepek során egy kis csendre, elvonulásra, természetre és lelki feltöltődésre vágyóknak a hosszú hétvége kiváló lehetőséget kínál valamelyik hazai kálvária vagy zarándokhely felkeresésére. Ezekből ajánlunk most néhányat.
Máriagyűd
Hazánk egyik legismertebb kegyhelye, Máriagyűd Siklós városrésze Baranya vármegyében, a Villányi-hegység déli oldalán. Legendája szerint Szent István idején a bencés szerzetesek egy szláv eredetű Mária-szobrot találtak itt, és kápolnát építettek fölé. A szobor egyszer eltűnt, majd a remeték egy csodatévő forrásnál találták meg. Később több Mária-jelenést is feljegyeztek – például 1687-ből, amikor Szűz Mária egy Tamás nevű gazdának jelent meg az akkor még apró templom ablakában –, és a csodás gyógyulások is ebben az időszakban kezdődtek.
A 18. század elején a település már jelentős kegyhellyé vált, a templomot kibővítették, és a csodás gyógyulások folytatódtak. A mai, 1742-ben Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot VII. Pius pápa 1805-ben zarándokhelynek ismerte el, a pécsi megyés püspök 1846-ban kegyhellyé nyilvánította, XVI. Benedek pápától pedig 2008-ban bazilika címet kapott.
A templom fő látványossága a több mint háromszáz éves Mária-kegyszobor, míg a templomtól keletre található a Szentkút, melynek vizét „gyűdi korsókban” vitték haza anno a zarándokok. Máriagyűdhöz legegyszerűbb az Országos Kéktúra útvonalán gyalogosan eljutni, de az Esztergomból induló Magyar Zarándokútnak is itt van a végállomása.
Bakonybél – Borostyán-kút
A Veszprém vármegyében található Bakonybél már az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt, bencés monostorát Szent István alapította. A Bakony rengetegében, a mai Borostyán-kút környékén remetéskedett hét évig a korábban Imre herceget nevelő, később pedig vértanúhalált halt Szent Gellért, aki a legenda szerint egyszer elszenderedett, és míg aludt, egy szarvastehén a borjával mellé telepedett. Később nagy robajjal megérkezett a szarvasbika is, mire az ijedt szarvastehén borját hátrahagyva elmenekült, a kis szarvas pedig a püspök hűséges társa maradt.
A legendának emléket állító, Szent Gellértet a szarvasborjúval ábrázoló szobor a Borostyán-kút táplálta tavacska és a tóparton álló, szintén Szent Gellért emlékét őrző kápolna mellett áll, festői környezetben. A közelben látható a kálvária is tizennégy stációval, míg a kápolna mellett lépcső vezet egy elfalazott sziklahasadékhoz, amely előtt egy Lourdes-i Mária-szobor látható. A Bakonybél központjától egy-másfél kilométerre található Borostyán-kút jelzett turistautakon félórás sétával elérhető.
Jásd – Szentkút
A Veszprém vármegye északkeleti részén fellelhető jásdi Szentkút vizét sokan még ma is gyógyító erejűnek gondolják. Legendája szerint itt vezekelt Jásdi Péter remete, és amikor kiszáradt a patak, melynek vizét itta, álmában megjelent Szűz Mária és megmondta, hol keressen magának vizet. Péter remete pedig nemcsak megtalálta a forrást, de annak vize csodát is tett egy odaérkező sánta ember meggyógyításával. Az itteni, több mint hatszáz éves múltra visszatekintő zarándokhely a Szent György bencés apátság szerzeteseinek gondnoksága alá tartozott, majd a törökök lerombolták.
A mai kápolnát 1837-ben szentelték fel, a terméskő-alapzatú Szentkutat 1934-ben áldották meg, az apró stációképekkel díszített kálvária és a misézőoltár 1961 és 1980 között épült. A Szentkút és a szabadtéri misézőhely Jásdtól délnyugatra, a Gaja-patak mellett található az Országos Kéktúra útvonalán, így a településről rövid sétával megközelíthető.
Mátrafüred – Máriácska zarándokhely
Máriácska Heves vármegyében, a Kékes délnyugati lábánál fekvő Mátrafüred szélén, a Bene-patak mellett megbúvó zarándokhely. Az első búcsút 1713-ban tartották itt, és a búcsúk 1947-es betiltásáig az ország távolabbi pontjairól is elzarándokoltak ide. A körmenet a gyöngyösi Nagytemplomból indult Mátrafüredre, ahol délelőtt szentmisét tartottak, délután pedig itt, a zarándokhelyen hangzott el a loretói litánia. A kegyhelyet mai formájához hasonlóan az 1920-as években alakították ki, majd többször felújították.
A természetes sziklafal mélyedésében elhelyezett Szűz Mária-szoborhoz – mely felett kőkereszt magasodik – ma is sokan járnak imádkozni, vagy itt, a patak mellett meditálva keresnek válaszokat megoldásra váró kérdéseikre. Máriácskához Mátrafüred északi részéről, a Bene-patak mentén haladó erdei ösvényen lehet leggyorsabban eljutni, a másfél-két kilométeres út kényelmes sétatempóban is csupán harminc-negyven percet vesz igénybe.
Csobánc – Szent Donát-kápolna
Csobánc a páratlan szépségű Balaton-felvidék 376 méter magas tanúhegye Veszprém vármegyében, melynek tetejéről kiváló kilátás nyílik a Tapolcai-medence többi tanúhegyére és a Balatonra, de tiszta időben sokkal távolabbi városokat is megpillanthatnak innen az éles szemű természetjárók. A Csobánc déli oldalán, csodálatos környezetben áll a klasszicista stílusban épült Szent Donát-kápolna, amelyet egy korábbi épület helyén emeltek közadakozásból 1830 körül, és – ahogyan sok más környékbeli kápolnát – a szőlősgazdák védőszentje, Szent Donát tiszteletére szenteltek fel.
A legenda szerint ugyanis az itáliai Arezzo 362-ben mártírhalált halt püspöke megvédi a termést a természeti károktól, különösen a villámcsapástól és jégesőtől. A kápolnát – melynek harangján „Szt. Donát könyörgése szöllöinket védelmezze” felirat olvasható – a Tapolcát Zánkával összekötő útról a Gyulakeszi, szőlőhegy nevű buszmegállónál induló és a Csobáncra vezető úton lehet megközelíteni.
Mátraverebély-Szentkút
Nógrád vármegyében, a Cserhát erdős dombjai között rejtőző Mátraverebély-Szentkút évszázadok óta Magyarország egyik legjelentősebb zarándokhelye. A hagyomány szerint először egy néma fiút gyógyított meg a közeli forrás vize még a 11. században, később pedig egész zarándoklatok érkeztek ide, és sokan meg is gyógyultak itt. A forrás köré kápolna, kolostor, majd vendégfogadó épült az évszázadok során, míg a jelenlegi barokk kegytemplomot a 18. században emelték.
A kegyhelyet ferences szerzetesek működtetik, akik a napi szentmisék, gyóntatások és lelkigyakorlatok mellett közösségi programokkal is várják a látogatókat. A közúton és vasúton is jól megközelíthető Mátraverebély a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark területén fekszik, így a környék túraösvényei, erdei sétaútjai és természetvédelmi területei miatt ideális turistacélpont, a fővárosból indulva egynapos kirándulásra is remek lehetőséget kínál.
A kegyhelyet ferences szerzetesek működtetik, akik a napi szentmisék, gyóntatások és lelkigyakorlatok mellett közösségi programokkal is várják a látogatókat. A közúton és vasúton is jól megközelíthető Mátraverebély a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark területén fekszik, így a környék túraösvényei, erdei sétaútjai és természetvédelmi területei miatt ideális turistacélpont, a fővárosból indulva egynapos kirándulásra is remek lehetőséget kínál.
