eztörténtma
December 13-án történt
„Az emberrel akkor történnek dolgok, amikor megérett rá. Hogyha van valamivel dolga, vagy valamit csinálnia kell, akkor el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor az alkalmas: ő is alkalmas, meg úgy minden alkalmas” – fogalmazta a ma negyvennyolcadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Balsai Mónika, akit olyan filmekben és sorozatokban láthattunk, mint a Liza, a rókatündér és az X – A rendszerből törölve, illetve az Alvilág és a Mellékhatás.
December 12-én történt
„A téridő, a test és a lélek létezésének e kényszerű dimenziója, csupán a szellem mozgásszerkezetének leképezése. Labirintus, amiben bolyongani érdemes és kell” – állapította meg a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, filmrendező, rockénekes, Müller Péter Sziámi, akit többek között az URH, a Kontroll Csoport, a Sziámi és a Müller Péter Sziámi AndFriends frontembereként, a Baltazár Színház színészeként, a Sziget Fesztivál egyik alapítójaként, illetve számtalan dal és vers szerzőjeként ismerhetünk.
December 11-én történt
„Attól jó színész valaki, ha az adott helyzetben nem mindennapi reakciót ad, hanem váratlant. Ugyanakkor vannak évszázados színházi törvények, színpadi sztereotípiák, amit meg lehet tanulni” – fogalmazta a 2022. december 11-én elhunyt Jászai Mari-díjas színésznő, Schütz Ila, akit – színpadi és televíziós szereplései mellett – többek között a Házasság szabadnappal, a Csillag a máglyán, A Pendragon legenda és a Valami Amerika című filmekben láthattunk.
December 10-én történt
„Ha valaki sok pénzt akar keresni, akkor ne menjen kutatónak, mert ez a szakma nem igazán jövedelmező. A kutatás küldetés, olyan hivatás, amely inspirálja a kutatót: minden egyes nap alig várja, hogy bemenjen a munkahelyére, hogy állandóan azon gondolkodjon, mivel lehetne még jobb, még eredményesebb a munkája, és a végén valami olyasmire kapjon választ, amivel az embereken segíthet. Ez igazán lelkesítő!” – fogalmazta Karikó Katalin magyar–amerikai kutatóbiológus, aki 2023. december 10-én vette át az orvosi-élettani Nobel-díjat.
December 9-én történt
Ma ünnepli hetvenkettedik születésnapját Dörner György Kossuth-díjas színművész, rendező, színigazgató, akit többek között a Nemzeti Színház, a Katona József Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban, illetve a Vakvilágban, a Kútfejek és a Honfoglalás című filmekben láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál: Michael Douglas, Bruce Willis, Mel Gibson és Eddie Murphy leggyakrabban az ő hangján szólal meg a magyar mozikban.
December 8-án történt
Ma ünnepli harmincharmadik születésnapját Berettyán Nándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, akit a Nemzeti Színház társulatának tagjaként és a Karinthy Színház igazgatójaként, az 1848-as forradalomról szóló Most vagy soha! című film Petőfijeként, illetve a korai kereszténység idejébe kalauzoló JHVH – A név című regény szerzőjeként ismerhetett meg a nagyközönség.
December 7-én történt
Ma ünnepli hetvennegyedik születésnapját Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, akinek hitvallása szerint minden elénekelt mű az élet megnyilvánulásának lehetőségeit és annak erejét sugározza. A megszólaltatás ugyanúgy hat a művészre, mint a hallgatóra, és végtelen folyamatban, egymásra hatásban a mindenséget szólítja meg, oda ad hírt az élet minőségéről.
December 6-án történt
„Ha mindig jó a jelen, akkor jó a múlt és a jövő is. Ezért nem engedem a jelent elrontani, mindig harcolok, hogy a pillanatnyi állapot rendben legyen” – fogalmazta a boldogságról a 2021. december 6-án elhunyt Kossuth-díjas rockénekes, Kóbor János. Az Omega együttes frontemberének nevéhez olyan korszakos slágerek előadása fűződik, mint a Léna, a Régi csibészek, a Petróleumlámpa, a Tízezer lépés, a Csillagok útján, a Gyöngyhajú lány, az Ezüst eső és a Ballada a fegyverkovács fiáról.
December 5-én történt
„A színház a világ csodája, mert a színész kapcsolatban van a közönséggel. A film másként egy csoda, ott a néző közé beáll a kamera és az operatőr szeme” – fogalmazta a 2020. december 5-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, Pécsi Ildikó, akit többek között Az aranyember, a Hattyúdal, az Indul a bakterház, a Nem várok holnapig és a Veri az ördög a feleségét című filmekben láthattunk.
December 4-én történt
1946. december 4-én született – és 2023-ban hunyt el – Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színész, színházi rendező és színigazgató. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett művészt többek között a Madách Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház darabjaiban, illetve a Fényes szelek, a Requiem, a Magánbűnök, közerkölcsök és a Házasság szabadnappal című filmekben láthattuk. Lánya, Balázsovits Edit szintén a színészi pályát választotta.
December 3-án történt
„A televízió nem egyszerűen egy médium, hanem a televízió nagyon sok embernek pszichológiailag fontos. Nem a tartalom, ami benne megy, hanem a tény, hogy ott van a világ” – fogalmazta a ma ötvennegyedik születésnapját ünneplő Till Attila, akit többek között a Big Brother, Propaganda, A Nagy Duett, a Megasztár, a Sztárban Sztár és a Sztárral szemben című műsor vezetőjeként, illetve a Pánik és a Tiszta szívvel című film rendezőjeként ismert meg az ország.
December 2-án történt
1933. december 2-án született – és 2025-ben hunyt el – Komjáthy György eMeRTon-díjas és Fonogram szakmai életműdíjas zenei szerkesztő. A magyar rádiózás legendás alakja egyházi orgonistaként, a klasszikus zene elkötelezett híveként került a Magyar Rádióba, ahol 1958–1993 között technikai rendező, majd zenei szerkesztő volt, és olyan emlékezetes műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Vasárnapi koktél, a Csak fiataloknak, A beat kedvelőinek és a Töltsön egy órát kedvenceivel.
December 1-jén történt
„Az írott szó becsületét nem a videó és a televízió tette tönkre, hanem az a keserű felismerés, hogy a könyvtárak roskadásig vannak ugyan szép és igaz gondolatokkal és világmegváltó tanokkal – de az életünk mégis ott tart, ahol tart: katasztrofális állapotban” – fogalmazta a ma nyolcvankilencedik születésnapját ünneplő Kossuth- és József Attila-díjas író, dramaturg, Müller Péter.
November 30-án történt
„A nyelv nem más, mint egy olyan dialektus, amelynek határőrsége, rendőrsége, hadserege van. Az élet is egy idegen nyelv, amit mi mindannyian különböző akcentussal és rosszul beszélünk” – fogalmazta a ma hetvenhatodik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas író, műfordító, Temesi Ferenc, aki az 1986–87-ben megjelent kétkötetes Por című művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon.
November 29-én történt
Ma ünnepli kilencvenkettedik születésnapját Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, a hatvanas évek közepén indult neoavantgárd művészgeneráció jelentős alakja, világhírű képviselője. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó az egyik legkeresettebb kortárs művész a piacon, alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és számos más hazai, valamint külföldi intézmény gyűjteményében megtalálhatók.
November 28-án történt
„A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni” – állította az 1920. november 28-án született – és 2006-ban elhunyt – Kossuth-díjas költő, író, Somlyó György, a magyar költészet napjának kezdeményezője, a Nyugat első nemzedékéhez tartozó költő, Somlyó Zoltán fia.