gasztro
Megvan az év étterme!
A Stand nyerte el idén a Dining Guide Év étterme díjat, valamint a Best of the Best címet is. A hétfői díjátadón mások mellett ígéretes éttermeket, sommelier-ket és konyhafőnököket is díjaztak.
Az eltűnt görheny nyomában, avagy Jókai Mór és Ács Bori négykezes szakácskönyve
Abrudbányai bálmos, katakönyöke, komáromi csíramálé, háromszéki haricskapuliszka – néhány példa azon elfeledett finomságokra, amelyeket még a 19. században Jókai Mór megpróbált rekonstruálni és konzerválni, majd magyar gasztrotörténetté rendezni. Sikertelen vállalkozásának Ács Bori gasztroújságíró eredt a nyomába, könyvét most Cserna-Szabó András ajánlja.
Fácánesszencia, békacomb és Michelin-csillagos menü az Országos Étterem Héten
Idén október 1. és 18. között jubileumi, harmincadik alkalommal rendezik meg a hazai gasztronómia élvonalát elérhető áron bemutató Országos Étterem Hetet. A rendezvény történetében most először egy Michelin-csillagos étterem is jelen lesz a kínálatban.
Visszacsatornázná a kulturális térbe a kávéházakat egy új európai hálózat
Hogyan válhatnak a kávéházak ismét a kulturális párbeszéd, a művészeti találkozások és a közösségépítés meghatározó helyszíneivé? Erre a kérdésre keresi a választ a CAFE – Network of European Café Houses projekt zárókonferenciája szeptember 28–29-én.
Gerlóczy Márton: Legszívesebben macska lennék egy georgiai étterem szőlőlugasos udvarán
Igazolt hiányzás című könyvével robbant be az irodalmi köztudatba, de ezt a művét már nem szereti. Műveiben folyamatosan feltűnik a gasztronómia, az utóbbi időben családi témák felé fordult, ezekben a műveiben is gyakran olvashatunk régmúlt idők ízeiről. Cserna-Szabó András ezúttal Gerlóczy Márton írót kérdezte konyhai titkairól.
Az új Kádár: gulyáskommunista gasztroskanzen vagy a házikoszt szentélye?
A Kádár étkezde házias kosztja és családi hangulata a huszadik századi Budapest kultikus helyévé tette a Klauzál téri vendéglőt, azonban a pandémia idején végül bezárásra kényszerült az étterem. Gerendai Károly viszont nemcsak a Szigetet, de a Kádárt is megmentette: 2025-ben a régi szellemben újranyitotta a helyet. Cserna-Szabó András pedig kétszer is nekifutott a menünek.
Megvan az idei ország söre
Lezárult a szavazás, elkészült a főzet: a voksok alapján 2026-ban egy hidegkomlós láger lett az ország közös söre.
Rögös túró, bogyós gyümölcsök, pirított mandula – mutatjuk közelebbről az ország tortáit!
A Magyar Cukrász Ipartestület 2026-ban már a huszadik alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája és a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódva.
Feketevágás, henteslíra, zsírszimfónia
A magyar gasztrokultúra rejtélyes alakja a férfiaknak nem akart tanítani semmit, a régi háziasszonyoknak annál inkább. Házi kolbász, kolozsvári szalonna, vesevelő és tüdőgombócleves – a mindenkori Dezsők és Röfik a mai napig összerezzennek, ha meghallják özv. Szabó Józsefné nevét, akinek Cserna-Szabó András eredt nyomába.
A görög szirupforradalom után még Andersen cukormalaca is megjelenik álmunkban
A knossosi labirintus zegzugosságával vetekszik a görög főváros leghíresebb kávéháza, ám a Minótaurosz helyett itt gigászi adag karydopitával, baklavával és egy egész rézibriknyi kávéval kell megküzdenie a betérőknek. Cserna-Szabó András ezúttal sem bánt kesztyűs kézzel a helyi csemegékkel, de a hellén vendéglátás őt is próbára tette.
A hely, ahol a tanksör mellé életünk pacallevesét szolgálják fel
Ha felragad az üvegre a hab, akkor friss a sör! – tanította Grendel Lajos szlovákiai magyar író Cserna-Szabó Andrásnak a sörivás művészetéről. Pozsony ínyenc irodalmi sörözőjében a sörbölcsességeken túl arra is fény derül, mi a szlovákok „nemzeti fűszere”, és hogy miért nem minden sztrapacska, ami juhtúrós galuska.
Csülkös fagyi gyilkos chilivel – a hentes gyümölcseit méri a tatabányai cukrász
Életed fagyija címmel indult el a Hajógyár új videósorozata, amelyben az érdekes beszélgetések mellett a furcsa fagylaltoké a főszerep. A hideg ínyencségek a tatabányai Roberto Cukrászdából kerülnek az asztalra. Megkérdeztük a cukrászt, Reinhardt Róbertet, hogy mióta és miért készít tölcséres pacalt.
Schneller Domonkos: Az újhullámos kávézók a kávéházak és az eszpresszók szerelemgyerekei
Október 31-ig látható a Fő a kávé – a teveabraktól az újhullámig című kiállítás a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjteményben, amely a kávé kultúrtörténetét mutatja be. Schneller Domonkossal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatójával beszélgettünk.
Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is
Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki
Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?