gasztro
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki
Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?
Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig
Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.
Velő a bárányherén
Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.
Egy magyarnak köszönhetjük az olasz eszpresszót
A temesvári születésű Illy Ferenc találta fel a pörkölt kávészemek aromáját frissen tartó vákuumcsomagolást és a gőzöléses elven működő kávégépet is.
Újcirkuszi gasztroperformansszal jön el a bűnbeesés
A Juhász Kata Társulat és Kereszty Gábor étteremtulajdonos által megálmodott Utolsó előtti vacsora lukulluszi lakomáján újcirkuszos eszközök és szimbolikus fogások segítik elő a kapcsolódást.