58ed3713-460d-4db0-8be4-9c3bcb022948.jpg

Visszacsatornázná a kulturális térbe a kávéházakat egy új európai hálózat

Hogyan válhatnak a kávéházak ismét a kulturális párbeszéd, a művészeti találkozások és a közösségépítés meghatározó helyszíneivé? Erre a kérdésre keresi a választ a CAFE – Network of European Café Houses projekt zárókonferenciája szeptember 28–29-én.

A kávéházak Európa történetében évszázadokon át a nyitott eszmecsere különleges terei voltak: írók, művészek, filozófusok és közéleti gondolkodók találkozóhelyei, ahol új gondolatok, alkotások és közösségek születtek. A CAFE-projekt ebből az örökségből indul ki, de nem csupán a múltat idézi meg – írják közleményükben a szervezők.

A kezdeményezés azt vizsgálja, hogyan kaphatnak a kávéházak új, kortárs szerepet a kulturális részvétel bővítésében, a helyi közösségek megerősítésében és a művészeti szektor közönséggel való kapcsolatában.

A kétnapos budapesti esemény egyszerre tekint vissza a projekt eredményeire és előre az együttműködés folytatása felé. A résztvevők megismerhetik az európai kávéházi kultúráról készült kutatások tanulságait, a feltérképezett jó gyakorlatokat, a kulturális szervezők számára kidolgozott nemzetközi képzési programot és gyakorlati kézikönyvet, valamint a projektben megvalósult művészeti és kulturális mobilitási programok tapasztalatait.

A konferencia egyik fontos eleme az Európai Kávéházak Hálózatának közös értékeit és működési alapelveit rögzítő Code of Conduct és Manifesto bemutatása, majd jelképes elfogadása lesz. A dokumentumok alapot teremtenek egy olyan európai hálózat további építéséhez, amely a kávéházakat élő kulturális örökségként, befogadó közösségi térként és a kortárs alkotás lehetséges helyszíneként kezeli.

Címlapfotó: A Hadik Kávéház a fővárosi Bartók Béla úton 2020. június 5-én. Fotó: MTI/Cseke Csilla

További információért katt ide, a regisztrációs űrlap itt tölthető ki.

Ez is érdekelheti

Gerlóczy Márton: Legszívesebben macska lennék egy georgiai étterem szőlőlugasos udvarán

Igazolt hiányzás című könyvével robbant be az irodalmi köztudatba, de ezt a művét már nem szereti. Műveiben folyamatosan feltűnik a gasztronómia, az utóbbi időben családi témák felé fordult, ezekben a műveiben is gyakran olvashatunk régmúlt idők ízeiről. Cserna-Szabó András ezúttal Gerlóczy Márton írót kérdezte konyhai titkairól.

Az új Kádár: gulyáskommunista gasztroskanzen vagy a házikoszt szentélye?

A Kádár étkezde házias kosztja és családi hangulata a huszadik századi Budapest kultikus helyévé tette a Klauzál téri vendéglőt, azonban a pandémia idején végül bezárásra kényszerült az étterem. Gerendai Károly viszont nemcsak a Szigetet, de a Kádárt is megmentette: 2025-ben a régi szellemben újranyitotta a helyet. Cserna-Szabó András pedig kétszer is nekifutott a menünek.

Megvan az idei ország söre

Lezárult a szavazás, elkészült a főzet: a voksok alapján 2026-ban egy hidegkomlós láger lett az ország közös söre.

Rögös túró, bogyós gyümölcsök, pirított mandula – mutatjuk közelebbről az ország tortáit!

A Magyar Cukrász Ipartestület 2026-ban már a huszadik alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája és a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódva.