58ed3713-460d-4db0-8be4-9c3bcb022948.jpg

Visszacsatornázná a kulturális térbe a kávéházakat egy új európai hálózat

Hogyan válhatnak a kávéházak ismét a kulturális párbeszéd, a művészeti találkozások és a közösségépítés meghatározó helyszíneivé? Erre a kérdésre keresi a választ a CAFE – Network of European Café Houses projekt zárókonferenciája szeptember 28–29-én.

A kávéházak Európa történetében évszázadokon át a nyitott eszmecsere különleges terei voltak: írók, művészek, filozófusok és közéleti gondolkodók találkozóhelyei, ahol új gondolatok, alkotások és közösségek születtek. A CAFE-projekt ebből az örökségből indul ki, de nem csupán a múltat idézi meg – írják közleményükben a szervezők.

A kezdeményezés azt vizsgálja, hogyan kaphatnak a kávéházak új, kortárs szerepet a kulturális részvétel bővítésében, a helyi közösségek megerősítésében és a művészeti szektor közönséggel való kapcsolatában.

A kétnapos budapesti esemény egyszerre tekint vissza a projekt eredményeire és előre az együttműködés folytatása felé. A résztvevők megismerhetik az európai kávéházi kultúráról készült kutatások tanulságait, a feltérképezett jó gyakorlatokat, a kulturális szervezők számára kidolgozott nemzetközi képzési programot és gyakorlati kézikönyvet, valamint a projektben megvalósult művészeti és kulturális mobilitási programok tapasztalatait.

A konferencia egyik fontos eleme az Európai Kávéházak Hálózatának közös értékeit és működési alapelveit rögzítő Code of Conduct és Manifesto bemutatása, majd jelképes elfogadása lesz. A dokumentumok alapot teremtenek egy olyan európai hálózat további építéséhez, amely a kávéházakat élő kulturális örökségként, befogadó közösségi térként és a kortárs alkotás lehetséges helyszíneként kezeli.

Címlapfotó: A Hadik Kávéház a fővárosi Bartók Béla úton 2020. június 5-én. Fotó: MTI/Cseke Csilla

További információért katt ide, a regisztrációs űrlap itt tölthető ki.

Ez is érdekelheti

A szakácskönyv-Oscarra esélyes Bagdi Gréta azt vallja: legyél önmagad a konyhában!

Receptek a világ körül, Tűsarok a konyhában – megjelent Bagdi Gréta 30 év szakmai tapasztalatát és világjáró receptjeit összegző új szakácskönyve. Interjúnkban a könyv kulisszatitkairól, toszkán–magyar kétlaki életéről kérdeztük a szerzőt, aki zenei menedzserként a könyvbemutatókat is zenével fűszerezett élménnyé varázsolja.

A hazulról elbitangolt csíki ferences szakácskönyv szép élete

A Ferencesek főztje című kötet egyszerre receptkönyv és gasztrohistóriai ínyencség, kalandos keletkezéstörténete pedig egészen a 17. századi magyar konyhákba vezet – Cserna-Szabó András ajánlja a szó szerint súlyos művet.

Valaki negyvenmillió forintot fizetett egy szarvasgombáért

Száztízezer euróért vett meg egy 1,009 kilogrammos fehér szarvasgombát egy hongkongi vásárló a piemonti Albában megrendezett nemzetközi árverésen. És ez nem egyedi eset.

Anthony Bourdain gyűlölte volna a saját életrajzi filmjét

A Tony nem az a tragédia, amire számítunk: megkockáztatja a popkultúra egyik legkedveltebb alakját nagyképű kreténként ábrázolni. Azt mutatja meg, vajon hogyan jutott el Anthony Bourdain odáig, hogy egy New Jersey-i dühös kis szemétládából a világot járó nagykövetté váljon, aki az ételeken keresztül köti össze az embereket.