gasztrokultúra
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki
Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?
Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig
Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.
Velő a bárányherén
Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.
Róluk biztosan nem gondoltad volna, hogy vegetáriánusok
Bicsérdy Béla, a vegetarianizmus első magyar hirdetője – ma azt mondanánk, influenszere – 1874. február 22-én született. Nemcsak Bicsérdy élete volt kész kalandregény, de a vegetarianizmus több ezer éves kultúrtörténete is telis-tele van izgalmakkal.
Szentendrére érkezik Erdély íze
Március 27–29. között Michelin-csillagos séfek, erdélyi főzőasszonyok, a legjobb erdélyi és magyarországi éttermek hozzák el a térség öt nagy nemzetiségének jellegzetes ízeit Szentendrére. A Magyarországon első alkalommal megrendezett eseményen zene is várja az érdeklődőket: a 4S Street és a Bagossy Brothers Company is fellép.
Budavári Dóra: Minden kezdeményezésnek egyfajta közösségi vágyból kéne indulnia
A csopaki gyerekkor alapjaiban meghatározta az életét, de csak később, huszonévesen fordult a hegyek felé. Budavári Dórával, a Szent György-hegy HAJNALIG, a badacsonyi Gasztrohegy és a most kezdődő Taste Balaton alapító-ötletgazdájával beszélgettünk.
A Stühmer csokoládégyárnak köszönhetjük az édesebb mindennapokat
Voltak olyan évtizedek, amikor kifejezetten luxusnak számított csokoládét fogyasztani. A Stühmer Frigyes alapította első magyar gőzüzemű csokoládégyár azonban nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hétköznapjainkhoz is hozzátartozzon az édesség.
Helyek, ahol átölel a történelem – Programajánló időutazóknak
Történelmi helyszínek – várak, kastélyok, emlékhelyek –, ahol kiegészítő programok, időszaki tárlatok, előadások, tematikus séták is várják az érkezőket.
Szűcs Zsuzsanna: A mértékletesség ritmus, amihez a testünk mindig vissza tud találni
Hol ér össze a bibliai lakomák jelképes mértéktartása a mai túlfogyasztás, rohanás, érzelmi evés és ünnepi túlzások világával? És dietetikusi szemmel mit jelent ma a lakoma: bűnbeesést, gyógyulást vagy újraértelmezett harmóniát? Interjú Szűcs Zsuzsannával, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnökével.
Munch – a megmentett falatok meséi
A Magyar Kultúra magazin lapjain Döme Barbara beszélgetett Wettstein Alberttal, a munch egyik alapítójával az ételmentés lehetőségeiről és jelentőségéről.
Az ünnep és a lakoma kéz a kézben járnak a Magyar Kultúra magazin új lapszámában
Hogyan étkeztek őseink? Hogyan befolyásolta a történelem azt, amit ma a tányérjainkon találunk, és vajon létezett valaha egészséges lakoma? Egyáltalán: hogyan kapcsolódnak ma össze az ünnepi időszakok és az evés? A Magyar Kultúra magazin ünnepi lapszáma a Lakoma fogalmát járja körbe, a kérdésekre a válaszokat pedig egész Kárpát-medence-szerte kutatja.
Rekordszámú nevezés után megvan az év bejglije
A szekszárdi Prim Cukrászda & Café diósa lett az év bejglije, a békéscsabai Bejó Cukrászdáé az év mákos bejglije, ínyenc kategóriában pedig a piliscsabai Mák Kézműves Cukrászda sütőtökvarázs elnevezésű süteménye nyert.
Minden történelmi korban ott lapult némi kenyér az ember zsebében
Mikor süthették az első kenyeret, mi köze van Egyiptomnak a mai vadkovászos pékségekhez, és vajon hogyan tette tönkre a kenyerünket a sör? Az új kenyér ünnepén hoztunk néhány érdekességet a kenyérkészítés kezdeteitől napjainkig.
A bevásárlóközpontokban biztosan nem kapunk igazi kovászos kenyeret
Az ok egyszerű: a nagyipari méretekre lehetetlen adaptálni azt az időigényes folyamatot, amelynek a vége a kívül ropogós, belül foszlós kenyér. Otthon viszont érdemes kivárni!
Gyógyszer volt a pálinka, de ötvenegy fok alatt vigyázni kellett vele
Mi kell a jó pálinkához? Jó gyümölcs. De vajon mitől jó a gyümölcs és egyáltalán milyen fajtákból érdemes elkészítenünk a nedűt? Egy biztos: az alapanyagnak tisztának kell lennie.