gasztrokultúra
A görög szirupforradalom után még Andersen cukormalaca is megjelenik álmunkban
A knossosi labirintus zegzugosságával vetekszik a görög főváros leghíresebb kávéháza, ám a Minótaurosz helyett itt gigászi adag karydopitával, baklavával és egy egész rézibriknyi kávéval kell megküzdenie a betérőknek. Cserna-Szabó András ezúttal sem bánt kesztyűs kézzel a helyi csemegékkel, de a hellén vendéglátás őt is próbára tette.
A hely, ahol a tanksör mellé életünk pacallevesét szolgálják fel
Ha felragad az üvegre a hab, akkor friss a sör! – tanította Grendel Lajos szlovákiai magyar író Cserna-Szabó Andrásnak a sörivás művészetéről. Pozsony ínyenc irodalmi sörözőjében a sörbölcsességeken túl arra is fény derül, mi a szlovákok „nemzeti fűszere”, és hogy miért nem minden sztrapacska, ami juhtúrós galuska.
Csülkös fagyi gyilkos chilivel – a hentes gyümölcseit méri a tatabányai cukrász
Életed fagyija címmel indult el a Hajógyár új videósorozata, amelyben az érdekes beszélgetések mellett a furcsa fagylaltoké a főszerep. A hideg ínyencségek a tatabányai Roberto Cukrászdából kerülnek az asztalra. Megkérdeztük a cukrászt, Reinhardt Róbertet, hogy mióta és miért készít tölcséres pacalt.
Auguszt József: A bevált minőségi termékek túlélnek minden reklámkampányt
Száztíz éve, 1916-ban nyitott az Auguszt Cukrászda Krisztina körúti üzlete, a „budai Gerbeaud”, ahol megfordult Albrecht főherceg is. Auguszt József cukrászmesterrel beszélgettünk a nagy múltú intézményről és az édesség kultúrájáról.
Schneller Domonkos: Az újhullámos kávézók a kávéházak és az eszpresszók szerelemgyerekei
Október 31-ig látható a Fő a kávé – a teveabraktól az újhullámig című kiállítás a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Gyűjteményben, amely a kávé kultúrtörténetét mutatja be. Schneller Domonkossal, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatójával beszélgettünk.
Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is
Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.
Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai
A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki
Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?
Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig
Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.
Velő a bárányherén
Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.
Róluk biztosan nem gondoltad volna, hogy vegetáriánusok
Bicsérdy Béla, a vegetarianizmus első magyar hirdetője – ma azt mondanánk, influenszere – 1874. február 22-én született. Nemcsak Bicsérdy élete volt kész kalandregény, de a vegetarianizmus több ezer éves kultúrtörténete is telis-tele van izgalmakkal.
Szentendrére érkezik Erdély íze
Március 27–29. között Michelin-csillagos séfek, erdélyi főzőasszonyok, a legjobb erdélyi és magyarországi éttermek hozzák el a térség öt nagy nemzetiségének jellegzetes ízeit Szentendrére. A Magyarországon első alkalommal megrendezett eseményen zene is várja az érdeklődőket: a 4S Street és a Bagossy Brothers Company is fellép.
Budavári Dóra: Minden kezdeményezésnek egyfajta közösségi vágyból kéne indulnia
A csopaki gyerekkor alapjaiban meghatározta az életét, de csak később, huszonévesen fordult a hegyek felé. Budavári Dórával, a Szent György-hegy HAJNALIG, a badacsonyi Gasztrohegy és a most kezdődő Taste Balaton alapító-ötletgazdájával beszélgettünk.