TORLEY_MUZEUM_CSV_31.jpg

Törley József nem bízta a véletlenre a pezsgőzést

Coco Chanel csak két alkalommal iszik pezsgőt, amikor szerelmes, és amikor nem, míg Churchill szerint a győzelem idején megérdemeljük, vereségben pedig szükségünk van rá. Törley József sem bízta a véletlenre a pezsgőzést, de sokkal messzebb ment: Budafokon megépítette Magyarország első pezsgőgyárát. A pezsgő királya 1907 júliusában hunyt el.

Törley József az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban harcoló apjától, Törley Bálinttól örökölte a fanatizmusát, aki Kossuth Lajossal tartott a törökországi emigrációba. Már csak ezért is meglepő, hogy 1896-ban a szabadságharcot leverő Ferenc József Törley fiának, Józsefnek, a híres pezsgőgyárosnak nemességet adományozott. És hogy miért jó, ha egy fiatal inspiráló környezetben tanul? Törley Józsefet apja például a grazi kereskedelmi akadémiára küldte tanulni, az ambiciózus diák itt ismerkedett meg Théophile Roederer francia pezsgőgyárossal, aki meglátta a fiatalemberben a motivációt. És mivel Törley jól beszélt franciául és németül is, felvette levelező asszisztensnek.

Reimsben, Roederer gyárában megismerkedett a pezsgőkészítés fortélyaival. És ahogy lenni szokott, a hálás tanítványból lesz a hálás konkurencia: Törley gyárat épített Reimsben, de nem sokáig zavarta Roederer piacát, mert 1880-ban, amikor alapbort keresve eljutott Budafokra (az akkori Promontorra), rájött, hogy a helyi szőlőipar ideális háttere lenne a pezsgőgyártásnak is.

Nem sokat gondolkodott, szőlőbirtokokat, présházat is vásárolt itt, majd ezzel a lendülettel hazatelepítette a reimsi üzemét, és megalapította testvérével, Gyulával a Törley József és Társa elnevezésű céget. Francia szakembereit, pezsgőmestereit is Budafokra hozta, és közben hatalmas, 20 ezer négyzetméteres pincerendszert épített ki. Számos innovációt hozott a gyárba.

Megalkotott egy vagonemelő és egy ládagyártó gépet is, és meghonosította a pezsgőgyártáshoz szükséges fagyasztásos seprőtelenítést, miközben mindig ügyelt arra, hogy a legjobb alapborokból dolgozzon.

Nem csoda, hogy 1885-ben elnyerte az Országos Általános Kiállítás aranyérmét, és 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik legexkluzívabb egysége a Törley-pavilon volt, két évvel az ünnepségek után pedig már övé volt az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb pezsgőgyára, amely évente egymillió palack pezsgőt állított elő. A millennium idején jutott a csúcsra. Magyar nemesi címet kapott Ferenc József császártól, majd elnyerte a Császári és Királyi Udvari Szállító címet is.

Az újításokra nyitott Törley hamar felismerte a reklám fontosságát is, és a hatékony áruszállítást szem előtt tartva az országban elsőként vásárolt teherautókat. A dinamizmusára és professzionalizmusára jellemző, hogy mindent beleadott a new businessbe, abba, hogy új piacokat szerezzen külföldön, és hogy növelje a Törley pezsgők népszerűségét. Gyártatott művészi ihletettségű plakátokat, és minden létező felületre rányomta a Törley feliratot, számolócéduláktól a menükártyákig. (Ugyanakkor a leghíresebb Törley-plakát, Faragó Géza elegáns fiatalembert ábrázoló ikonikus, szecessziós hatásokat mutató alkotása már Törley halála után, 1909-ben készült el.)

Emlékezetes a híres marketinges trükkje, mely szerint a beépített emberei az elegáns éttermekben Törleyt rendeltek, és ha nem volt, hangoskodva követelték.

Nem volt szerény, azonnal a világ pezsgőkultúrájának központját, Párizst akarta meghódítani, sőt elmerészkedett a tengerentúli piacokra is. Bár nem ő volt Magyarország első autótulajdonosa (azt a címet elorozta tőle Andrássy Tivadar, aki egy Benz Victoria típusú gépkocsit hozatott Németországból), de Törley vásárolta meg Magyarország első kamionját. Nevéhez egy kétes autós dicsőség kötődik, ő okozta az ország első – szerencsére nem súlyos – közlekedési balesetét. 1900-ban, 20 km/órás sebességgel vágtatva ütött el egy utcaseprőt a Rákóczi úton, Párizsból hozatott autójával.

És ahogy kell, kihasználta a kamionok oldalait mint reklámfelületeket, ahol az autók megfordultak, mindenhol láthatók voltak a Törley-logók. Törley József racionális elme volt, mégsem sajnálta a pénzt a fényűzésre, mert fontosnak tartotta a reprezentációt. A gyár mellett építette fel Ray Rezső tervei alapján pazar kastélyát, melynek parkjában pálmakert, teniszpálya és medence is volt. Nemcsak marketingre és termékfejlesztésre költött, hanem arra is, hogy a feleségének is építsen egy másik kastélyt.

Az ereje teljében lévő Törley 1907-ben olyan exkluzív partival ünnepelte a gyár megalapításának 25. évfordulóját, hogy az A nagy Gatsby íróját, F. Scott Fitzgeraldot is zavarba hozta volna.

A partin ott volt minden fontos politikus, pénzember és művész, akiket többek között színpompás tűzijátékkal örvendeztetett meg, míg a cateringért a Gundel étterem felelt. Nem sokkal ezután Törley az oostendei nyaralásakor egy vakbélgyulladás szövődményében elhunyt, holttestét vonattal szállították haza.

A gyárat bátyjának fiai örökölték, akik az özveggyel együtt megtartották a megszokott Törley-minőséget és a márka presztízsét, de 1944-ben egy bomba elpusztította az üzem jelentős részét, így kvázi kisüzemként tudott a háború után újraindulni a gyártás. Az igazi csapás azonban a  kommunizmus volt. A II. világháború után a kápolnában szovjet, majd magyar lőszerraktár kapott helyet, a gyárat 1949-ben a Rákosi-féle hatalom államosította, a Törley-mauzóleumot feldúlták, a csontokat szétszórták. A céget a rendszerváltás után egy német cég privatizálta, majd 2005-ben a márka a Törley Pezsgőpincészet Kft. tulajdonába került.

Törley József emléke nemcsak a gyöngyöző pezsgőkben él tovább, ott van például a 2012-ben nyílt Törley Gyűjtemény és Látogatóközpont, amely Törley József életét és a gyár történetét is bemutatja. Itt láthatjuk az egykor a Zsolnay gyárban, 1904-ben készült Törley József köszöntése című porcelán mozaikfalat, Darilek Henrik (1878–1963) iparművész alkotását. Garri Kaszparov sakkmester mondta egyszer, hogy ha nem vállalsz kockázatot, nem is lesz a poharadban pezsgő. Törley József sokat kockáztatott, és sokszor habzott a pezsgő a poharában. És nem csak ünnepnapokon.

Fotók: Csiki Vivien/Kultúra.hu

Ez is érdekelheti

Kalandozzunk a nagyotmondás mesebeli világában Háry Jánossal!

Száz éve, 1926 őszén mutatta be az Operaház Kodály daljátékát, az öt kalandból álló Háry Jánost, aminek történetét is el lehet mesélni öt kalandban, úgy, hogy olyan izgalmasak legyenek, mint a derék nagyotmondó obsitos elbeszélései.

A sör, mely elkísért minket önmagunk háziasításának hosszadalmas útján

Bart Dániel Az arany folyam – A sör életrajza című könyvében a nedű csak vivőanyag – az egész világ története rejtezik a sorok között. Cserna-Szabó András ajánlja az egyedülálló sörológiai kötetet.

Százhúsz évig tartott a Szent Péter-bazilika építése, amelyben Raffaello, Michelangelo és Bernini is részt vett

Négyszáz éve szentelték fel a vatikáni Szent Péter-bazilikát, a római katolikus egyház első számú szentélyét, a négy nagy bazilika (basilica maior) egyikét. A világ legnagyobb belső terű, több mint 60 ezer ember befogadására alkalmas keresztény temploma 1984-ben felkerült az UNESCO világörökség listájára.

Hegyet bontottak, elterelték a Szinva medrét, hogy felépülhessen a lillafüredi Palotaszálló

Hegyoldalt bontottak, családi házakat költöztettek át, ráadásul egy hegyi patak útját is elterelték, hogy 1930-ban negyvenhat méteres tornyával a magasba törhessen a lillafüredi Palotaszálló.