gasztronómia
Tihanytól Szegedig tombol a lila láz, mutatjuk a legjobb levendula-lelőhelyeket
Itt a nyár, virágba borulnak a levendulamezők, és hamarosan a levendulaszüretek és a levendulafesztiválok ideje is elkezdődik. De hogyan is került Magyarországra ez az illatos, lila virágú gyógynövény? Hol termesztik? Mikor szüretelik, hogyan dolgozzák fel, és mire lehet használni? És merre induljunk, ha fesztiválozni, és merre, ha szüretelni szeretnénk?
Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is
Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.
Egy ínyenc nyár legizgalmasabb fesztiváljai
A nyár és a gasztronómia kéz a kézben járnak, a június pedig olyan ízutazásokat tartogat, amelyeket vétek lenne kihagyni. Mutatjuk a szezon legfontosabb gasztroélményeit.
Balatoni Hal- és Borünneptől a Dóm téri kavalkádig – Programajánló a pünkösdi hétvégére
A pünkösdi hosszú hétvége a fárasztó munkanapok kipihenése mellett kulturális és más szabadidős programokra is kitűnő alkalmat kínál. Ehhez szeretnénk néhány fővárosi és vidéki rendezvényt – koncertet, kiállítást, előadást és fesztivált – olvasóink figyelmébe ajánlani.
Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma
Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.
A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki
Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?
Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig
Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.
Velő a bárányherén
Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.