A nap, amikor először mozizhattunk színesben a kanapéról

Ötvennyolc évvel ezelőtt – 1968. április 4-én – történelmi pillanat tanúi lehettek a hazai tévénézők: ekkor mutatta be a Magyar Televízió az első színes magyar tévéfilmet, A koppányi aga testamentumát. Az évforduló alkalmából Krizbai Gergely grafikusművész készített képregényt, amely jeles eseményeket bemutató képregénysorozatunk első darabja.

Az első színes tévéfilm – melyet egyébként a mozikban is vetítettek – Fekete István azonos című regénye alapján készült Zsurzs Éva rendezésében, olyan jeles színművészek főszereplésével, mint Benkő Péter, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Tolnay Klári, Csányi János, Iglódi István és Várhegyi Teréz. A török hódoltság idején játszódó kalandos történetet festői vidékeken, többek között a sümegi és nagyvázsonyi várban forgatták, az elkészült film pedig nagy sikert aratott a közönség soraiban.

Maga a tévés szenzáció viszont sajnos csak keveseket tudott valóban lelkesíteni, mivel akkoriban a háztartások többsége legfeljebb fekete-fehér tévékészülékkel rendelkezett.

Tudtad, nagy költőnk, Juhász Gyula is ezen a napon született? És azt, hogy melyik nagy számítástechnikai céget alapították ezen a napon a '70-es években, amely nélkül nem lenne ugyanaz a világ? Merülj el a kultúrtörténeti kuriózumokban és kövesd naponta frissülő tartalmainkat az Ezen a napon rovatban, melyet a főoldalunkon keresztül is elérsz!
Fotó: Krizbo

Ez is érdekelheti

A magyar tévéjáték a színház és a televízió izgalmas hibridje volt

A televíziós játék műfaja alapvetően különbözik a tévéfilmtől: míg utóbbi filmes eszközökkel, eredeti helyszíneken készül, a tévéjáték a színház és a televízió hibridje.

Így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét

Átlagosan 14-szeresére nőtt a magyar mozifilmek befogadói tábora a televíziós sugárzásoknak köszönhetően a filmszínházakban elért közönségszámhoz képest. A legsikeresebbek a filmcsatornák voltak, amelyek átlagosan 25-szörösére emelték az egész estés filmek nézőtáborát.

Fekete István naplójába is beleolvashatunk a PIM rendhagyó tárlatvezetésén

Fekete István születésének 125. évfordulóján, január 25-én rendhagyó tárlatvezetés keretében tekinthetik meg az érdeklődők az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) „Halálom esetén elégetendő!” – Írói naplók című időszaki tárlatát, ahol az elsősorban erdészeti-vadászati tárgyú regényeiről, novelláiról ismert szerző naplóival is megismerkedhetnek.

Miért számít, hogy melyik mű az eredeti?

Miért fizet bárki dollármilliókat olyan művekért, amelyek másolatai szabadon elérhetők a világhálón? Az NFT mint technológia miért előzi meg a saját korát?