Ligeti Györgyöt egyszerre vonzotta a káosz és a rend

1. „Engem mindig azok a dolgok érdekeltek, amelyek nem illenek a rendszerbe.”

Ligeti felmenői budapesti zsidók voltak, apai ágon a híres hegedűművész, Auer Lipót leszármazottja, másod-unokatestvére Heller Ágnes magyar filozófus volt. A nagyapa, Auer Soma (1805–1889) festő volt, többek között templomok freskóira voltak megrendelései. Halála munkahelyi balesetnek minősíthető, lezuhant egy állványról. Ligeti apját felkérték, hogy vezesse a dicsőszentmártoni bankfiókot. Ebben az időben változtatták nevüket Auerről Ligetire. György itt, Dicsőszentmártonban született, 1923. május 28-án. 1929-ben Kolozsvárra költöztek, ahol apja szintén bankfiókot vezethetett. A gyermek Ligeti Kolozsváron lett a klasszikus zene rabja, majd zongorázni tanult.

2. „Éltem a nácik és a kommunisták uralma alatt.”

1941-ben sikeres felvételije ellenére sem vették fel a kolozsvári egyetem matematika és fizika szakára. (A  zsidótörvények miatt szakonként csak egy zsidó tanuló kerülhetett az iskolába.) Ugyanakkor a Zeneakadémiára sem vehették volna föl szintén a zsidótörvények miatt, de a kolozsvári akadémia igazgatója nem foglalkozott az izraelitákra vonatkozó korlátozásokkal. 1944 elején Szegedre kellett mennie munkaszolgálatra, ahonnan egy szerbiai munkatáborba került. Onnan áthelyezték Nagyváradra, ahol megtudta, hogy családját deportálták, amit csak az édesanyja élt túl. Ligeti többször is fogságba esett, hol a németek, hol szovjetek kapták el, de mindig el tudott menekülni a mozgásban lévő fronton.

3. „Ha Moszkvából Budapestre utazol, azt hiszed, Párizsban vagy.”

A háború után felvették a budapesti Zeneakadémiára. A tanulmányai befejezése idején felkeltették Kodály figyelmét Ligeti erdélyi zenegyűjtései, és a támogatásával 1950 szeptemberében Ligetit kinevezték a Zeneakadémia tanárává. Ebben az időszakban deklarálta a kommunista párt, hogy nem lehet előadni olyan, Ligetire nagy hatást gyakorló szerzők műveit, mint Debussy, Ravel, Schönberg és Bartók. És ahogy az a diktatúrákkal lenni szokott, emelték a tétet: a komponistáknak új szerzeményeiket be kellett küldeniük felülvizsgálatra. Az új állami cenzorhivatal feladata többek között az volt, hogy a művekből kihúzzák a modernista gesztusokat. Ligetinek is be kellett adnia a műveit, és volt, amelyiket kicenzúrázták. Ligeti ekkor már el akarta hagyni az országot, már csak azért is, mert modern zenéket tartalmazó kottákat sem lehetett már behozni az országba.

4. „Egyszerre érdekel a káosz és a rend.”

Nem sokkal azután, hogy 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom, Ligeti már levelezett Stockhausennel, és ez is újabb lökést adott neki, hogy elhagyja az országot. December elején sikerült egy postavonatban, zsákok között a határig menekülnie, majd onnan Ausztriába átszökni. 1957-ben Kölnben találkozott Stockhausennel, akinek villájában megismerkedett a kor népszerű művészeivel, és az akkor kibontakozó elektronikus zenei irányzattal, majd Stockhausen is egyre látványosabban méltányolta Ligeti kvalitásait. Alig másfél év múlva, 1958 májusában bemutatták Metamorphoses nocturnes című darabját Bécsben. Akkor kapta meg a Bécsben élő Ligeti az osztrák állampolgárságot, amikor 1967-ben  feleségétől, Spitz Verától megszületett a fia, Lukas.

5. „Nem akartam első lenni vagy fontos lenni.”

Ligeti 37 éves volt, amikor 1960 júniusában bemutatták Apparitions című művét a kölni WDR koncerttermében. A következő évben Donaueschingenben debütált az Atmosphères című zenekari művével, amit a BBC is játszott. Ez már Leonard Bernstein figyelmét is felkeltette, aki 1964-ben New Yorkban, a Lincoln Centerben vezényelte a művet a New York Philharmonic élén. Ligeti Svédországot is megbabonázza, amikor a Svéd Rádió 1965 tavaszán bemutatta Requiem címmel művét a svéd rádió újzenei koncertsorozatán, Stockholmban.

6. „A hangzás számomra szinte tapintható anyag.”

1969-ben meglepő levelet kapott New Yorkból, gratuláltak neki Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjének zenéjéhez. Ligeti egy bécsi moziban nézte meg a filmet, és azonosította a Lux aeterna, az Atmosphères és a Requiem egyes részleteit. Zenéje összeforrott Kubrick lírai képeivel, olyannyira, hogy kizárólag együttesen hozzák létre az Űrodüsszeia-élményt. Viszont az egészet beárnyékolja az a nem mellékes körülmény, hogy Ligetitől nem kértek engedélyt, hogy felhasználják a zenéjét. Kubrick több szempontból sem volt korrekt, hiszen korábban úgy briefelte Alex North zeneszerzőt, hogy olyan score-okat készítsen, amely hasonlatos Ligeti műveihez, azaz eleve olyan megoldást akart, amellyel megússza a jogdíjat. North nem készült el időben, így Kubrick mit sem törődve Ligeti jogaival, egyszerűen lenyúlta a műveit. Az évekig tartó pereskedés után csak 3500 dollárt fizetett a filmstúdió, amit jórészt Ligeti kiadója kapott meg. Viszont az is tény, hogy korábban soha annyian nem hallgatták meg egy kortárs zeneszerző művét. Kubrick, hogy oldja a konfliktust, később is felhasználta – immár hivatalosan – Ligeti zenéit, például a Ragyogásban és a Tágra zárt szemekben is.

7. „Inspirált Bartók, ahogy az afrikai zene és a matematika is.”

1978-ban komponálta a magyar zenei hatásokat mutató, csembalóra írt Hungarian Rock és a Passacaglia Ungherese című műveit, és ezzel egy időben Budapesten is több zeneművét bemutatták. Elkezdődött a rehabilitációja, többször kapott magyarországi meghívásokat. 1990 nyarán a szombathelyi Bartók Fesztivál díszvendége volt, ahol mesterkurzust tartott. Számos komoly presztízsű nemzetközi díj és cím után 2003-ban kapott Kossuth-díjat. 2006. június 12-én hunyt el Bécsben, temetése a bécsi Zentralfriedhofban helyezték örök nyugalomra. Születésének századik évfordulóján, 2023-ban a Budapest Music Center szomszédságában a korábbi Imre utcát hivatalosan átnevezték Ligeti György utcára. Az utcát jelző tábla alatt látható egy másik felirat is: Tévút. Ezzel természetesen nem arra utaltak az utcát újrakeresztelők, hogy a komponista élete kisiklott volna – Ligeti életében többször is viccelt azzal, hogy róla lehetőleg ne nevezzenek el utcát, de ha már mindenképpen így szeretne róla megemlékezni az utókor, a közterület neve legyen inkább: Ligeti György tévút.

Címlapfotó: Ligeti György magyar zeneszerző 1965-ben. Fotó: Otto Breicha/IMAGNO/APA-PictureDesk via AFP