zeneszerző
Dobszay-Meskó Ilona: Elvettük a gyerekektől a zenét
Dobszay-Meskó Ilona Erkel Ferenc-díjas zeneszerzővel és karmesterrel beszélgettünk arról, miért létfontosságú a muzsika, és miért biztos abban, hogy nem csak diplomás előadóművészek értik a 21. században születő zeneműveket.
Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere
Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.
Vezényel, rendez, zenekart igazgat és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához – Fischer Iván 75
Január 20-án hetvenöt éves Fischer Iván Kossuth-díjas karmester, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító zeneigazgatója. A világ egyik legkeresettebb dirigense nevéhez rendezőként is sikeres operaprodukciók fűződnek, zeneszerzőként pedig kamaraoperát komponált és új befejezést írt Monteverdi Orfeójához.
Farkas Ferenc több mint hatvan film- és színpadi zenét komponált
Huszonöt éve, 2000. október 10-én halt meg Farkas Ferenc kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a múlt század magyar zenéjének kiemelkedő egyénisége, az Egy úr Velencéből, A bűvös szekrény, a Furfangos diákok és a Csínom Palkó komponistája.
Játszhatatlannak ítélték Bartók Béla egyetlen operáját
Nyolcvan éve, 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban Bartók Béla, a múlt század egyik legnagyobb komponistája, népzenekutató, zongoraművész, zenepedagógus, a Cantata Profana, az Allegro barbaro, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin szerzője.
Komolyzenésznek könnyűzenész vagyok, könnyűzenésznek pedig komoly
Nyitrai László zeneszerző több mint 130 színházi előadáshoz komponált zenét, október végén mutatják be új, III. Béláról szóló musicaljét.
Egyetlen hang is tud gyönyörű lenni, ha szépen szólaltatják meg
Szeptember 11-én kilencvenéves Arvo Pärt észt zeneszerző, az egyik legismertebb és legtöbbet játszott élő komponista, a kortárs egyházzene meghatározó alakja, aki azt vallja: A csend mindig teljesebb a zenénél. Csak meg kell tanulni meghallani.
Lábon lőtte magát a kortárs zenei világ azzal, hogy szakított a tonalitással
Fiatalon lúdtollal írt kottát, ma már mindent számítógépen készít. Gyöngyösi Levente elárulta, miért szakított a 20. századi zenei nyelvvel, és azt is, hogy egy román rendezőtől mit tudott meg Madáchról.
Vujicsics Tihamér, a reneszánsz szellem és a hobólélek
Ötven éve, 1975. augusztus 19-ről 20-ra virradóra vesztette életét Damaszkusz közelében, légi balesetben Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató, akinek olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint a Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto és Drágszéli táncok, Makar Csudra, Kádár Kata, Csodafurulyás juhász.
Sztrókja után is visszatért a zongorához a billentyűk maharadzsája
Száz éve, 1925. augusztus 15-én született Oscar Peterson nyolcszoros Grammy-díjas kanadai jazz-zongorista, zeneszerző, a hangszer egyik legnagyobb virtuóza, aki több mint hatvanéves pályafutása alatt több ezer koncertet adott világszerte és több mint kétszáz lemezen működött közre.
Sztálin zenei arcképét festette meg a tisztelt és gyűlölt zeneszerző
Ötven éve, 1975. augusztus 9-én halt meg Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics, az egyik legnagyobb szovjet-orosz zeneszerző, akinek hazájában nemcsak a magasztalásból, hanem a szidalmazásból és kirekesztettségből is kijutott.
Ha nem komponált, akkor politizált a Zorba zeneszerzője
Száz éve, 1925. július 29-én született Mikisz Theodorakisz görög zeneszerző, aki a Zorba, a görög című film zenéjének köszönhetően lett világhírű.
Bach volt minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje
Kétszázhetvenöt éve, 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach. A szerénységéről ismert zenei zseni titkának a szorgalmat tartotta, és úgy vélte: bárki viheti annyira, mint ő, ha kitartóan gyakorol.
Egyoldalas kottán húszórás zenemű – Száz éve halt meg Erik Satie
Száz éve, 1925. július 1-jén halt meg Erik Satie francia zeneszerző, az új francia zene egyik első képviselője, a huszadik századi avantgárd irányzatok előfutára. Az íróként és grafikusként is tehetséges művész Vexations című darabjának kottája egyetlen oldalon elfér, előadása azonban nem kevesebb, mint 20 óráig tart.
Bizet nem örülhetett a Carmen világsikerének
Százötven éve, 1875. június 3-án halt meg Georges Bizet francia zeneszerző. Az alig 36 évet élt komponista abban a hitben hunyt el, hogy operája, a Carmen csúfosan megbukott, miközben azóta az egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott dalművé vált.
Az operett úttörője a szerzői jogvédelem keresztapja volt
„Ösztönösen írtam” – jegyezte meg egy interjúban a százötven éve született Huszka Jenő, a magyar operett egyik legnagyobb úttörője és klasszikusa, akinek munkássága új fejezetet nyitott a zenés színházi műfaj történetében. Nevéhez olyan halhatatlan művek fűződnek, mint a Bob herceg, a Lili bárónő vagy a Gül Baba.