„Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!” – tíz éve halt meg Kaján Tibor

1921. március 3-án született Kalász Tibor néven Miskolcon. Édesanyját egyéves korában vesztette el, ezután rokonai nevelték. Egészen kis korától rajzolt, tízévesen csodálkozott rá Gáspár Antal karikatúráira, amelyek életre szóló hatást gyakoroltak rá. Névváltoztatásának ötlete még gimnazistaéveire nyúlik vissza, amikor egy tanáráról készült rajzát látva az óra elején nevetés tört ki az osztályban. Igazgatói megrovást kapott, a tanár pedig feldühödve azt mondta:

Ettől kezdve hívta mindenki Kajánnak, és amikor 1945-ben publikálni kezdett, kapóra jött neki a név.

Diákként pályázatokon indult, és díjakat nyert. Míg barátai fociztak, ő rajzolt, a Pesti Naplóban megjelent karikatúrákat utánozta. A zsidótörvények miatt nem mehetett főiskolára, így az óbudai harisnyagyárban lett síkhurkoló. Huszonegy évesen munkaszolgálatra vitték Kárpátaljára, ahonnan az 1944. októberi kiugrási kísérlet után megszökött, elfogták, de a bírósági tárgyalást és az elhurcolást sikerült elkerülnie.

A második világháború után felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol mestere volt többek között Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő és Koffán Károly.

A Ludas Matyi című vicclap egyik alapítója később a Tükör, az Új Tükör, a Magyar Nemzet, a Magyar Hírlap munkatársa is volt, munkái rendszeresen jelentek meg a Lyukasóra, a Népszabadság, az Új Írás, a Hócipő, de még a Magyar Tudomány és a Filozófiai Szemle hasábjain is.

1969-ben adta ki a 259 ábrával illusztrált Kaján lexikont, és számos más albuma is napvilágot látott, többek között a Kaján rajzok, a Meglepő táblák, a Circus Maximus, az Apropos, a Kaján képernyő, a Zenit és radír, a Rajzolok, tehát vagyok, a Karikatúra a betűtengerben és az Élet-Művészet. 1973-ban Vigyázat! címmel környezetvédelmi filmet készített az UNESCO számára, 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. 2002-ben Moldova György tollából interjúkötet jelent meg róla Történelemóra címmel.

Elmondása szerint elég rossz rajzokkal kezdett, sok volt a mondanivalója, amit eleinte nem tudott átültetni grafikára. Később kevesebb, azonban összetettebb mondanivalót igyekezett alkotásaiba sűríteni. Kitalált egy új műfajt, a nekrológ-karikatúrát: ezeken a portrékon az elhunyt híresség világlátása vagy élete jellemző momentuma is megjelent. Az első ilyen alkotása Chaplint örökítette meg, majd sorra következtek a rajzok Einsteinről, Lisztről, Beethovenről, Mándy Ivánról. A „pesti humor” legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozott, stílusára olyan jeles írók hatottak, mint Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső vagy Heltai Jenő. Vallotta, az igazi karikatúra szemben áll a hatalommal, ugyanakkor kerülte a direkt politizálást: „Jobb ma egy karikatúra, mint holnap egy diktatúra!”

1997 és 2012 között a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: 1953-ban és 1968-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1975-ben érdemes művész lett, 1988-ban a Kiváló Művész címet vehette át. 1992-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, 1994-ben a MÚOSZ Aranytoll díjjal ismerte el munkásságát. Az Opus díjat 1994-ben, a Magyar Művészetért díjat 2002-ben vehette át. 2004-ben kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2008-ban a Táncsics Mihály-életműdíjat, 2010-ben a Hazám-díjat, 2011-ben a Prima Primissima díjat.

Ars poeticáját így foglalta össze: „A karikatúra túlzást jelent. Célja, hogy az élet bonyodalmait, rejtett összefüggéseit, a gondolatokat szavak nélkül, vonalakkal fejezze ki. Ehhez járuljon hozzá a humor. A karikaturista ismerje az életet, de az erkölcsöt, a jó ízlést ne lépje túl. A vonalak csendesek, nincs bennük semmi tolakodó harsányság: humort nem lehet ordítva mondani. Szeretném munkáimat vonalgondolatoknak nevezni. Karikatúra annyiféle van, ahány nevetés létezik. Én a felismerés mosolyára pályázom.”

Kaján Tibor életének 95. évében, 2016. május 16-án hunyt el Budapesten. 2018-ban egykori zuglói lakóháza falán felavatták emléktábláját.

Címlapfotó: Kaján Tibor grafikus, karikaturista. Fotó: Fortepan / Vizsnyiczai Erzsébet