20ec64d4-e134-4020-a9c4-19abf7b7cf8b.jpg

A Pál Utcai Fiúk lelke sosem volt az a nyomulós fajta

Az 1983 óta működő alternatív Pál Utcai Fiúk frontembere, ezzel (részben) párhuzamosan pedig a több mint húsz éve futó Kiscsillag tagja. Amolyan lokálpatrióta, aki napjainkban is szülővárosában (akkor még nagyközségben), Szigetszentmiklóson él. Leskovics Gábor – vagy ahogy mindenki ismeri, Lecsó – ma hatvanéves.

Sosem volt az a nyomulós, megmondós típus, fő zenekara, a Pál Utcai Fiúk sem mondhatni, hogy az eltelt negyvenhárom évben elkényeztette volna nagylemezekkel a rajongókat – ennyi idő alatt összesen hét alkalommal éreztek késztetést új dalok publikálására. Középiskolás baráti társaságként alakultak 1983 nyarán, számos néven (Csak Ma, Szabadidőközpont, WKPT) felléptek már, mire a szintén alkalminak szánt Pál Utcai Fiúk rájuk ragadt. Az alapításkor Lecsó tizenhét éves volt, későbbi (ex)felesége, az ugyancsak énekes Potondi Anikó még annyi sem (1968-as születésű), és csak 1985-re jött létre az első stabil felállás, amelyben Lecsó és Potondi mellett a kilencvenes években már dalszerzőként is roppant aktív Turjánszki György basszusgitározott.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Budapest 1989 Golgota út, Fekete Lyuk, alternatív klub a Vörösmarty Művelődési Ház pincéjében. A Pál Utcai Fiúk együttes, balról Eőry Tamás, Leskovics Gábor, Turjánszki György, mögötte a doboknál, takarva Zenelák Tibor és a kép jobb szélén Papp Ernő látható. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Pál Utcai Fiúk – A bál (1991)

A PUF első hivatalos albuma 1990-es megjelenésekor tehát már hét esztendeje létezett – na jó, Lecsóék 1987-ben magánkiadásban kazettán elérhetővé tettek pár demót, egy évre rá meg a Fekete Lyuk megjelentetett tőlük egy koncertfelvételt, ugyancsak kazettán, utóbbin amúgy már hallható (igaz, más változatban) legnagyobb slágerük, A bál.

A helyenként funkyval megbolondított alterrock világuk révén mindenesetre a rendszerváltozás időszakában a fővárosi klubok egyik kedvelt zenekarává nőtték ki magukat.

Sorra gurították ki az újabb dalokat és korongokat (A bál, 1991, A nagy rohanás, 1992, Szerelemharc, 1993), számos egykorvolt világsztár (Ten Years After, Steppenwolf) budapesti koncertjén melegíthették a közönséget. Sőt, 1993-ban az azóta leégett Budapest Sportcsarnokban már önállóan is felléphettek (ennek anyagát egy éve rá Szajhák és Partizánok címmel jelentették meg). A népszerűség csúcsán azonban – főként magánéleti problémák miatt – a Pál Utcai Fiúk váratlanul leállt. 

Pál Utcai Fiúk – Szerelemharc II (1993)

Olyannyira, hogy csak a kilencvenes évek végén aktivizálta újra magát, 1999 nyarára állt össze az a felállás – Leskovics, Potondi és Turjánszki mellett Molnár Balázs (gitár) és Farkas Zoltán (dob) –, mely a kétezres évek Pál Utcai Fiúk-albumait készítette. Molnár Balázs személyében Lecsó nemcsak új alkotótársra talált, hanem olyan kreatív zenészre, aki gyakorta levette a válláról a dalírási terhet (magyarán Molnár alanyi jogon is remek PUF-számokat ír/írt). 

 Pál Utcai Fiúk – Legelő (2008)

A Pál Utcai Fiúk az elmúlt évtizedekben hol aktívabb lett, hol kevésbé volt az, de folyamatosan a színen maradt. Ma is működik, és ugyan egyre ritkábban, de továbbra is ad ki frissnek ható dalokat. Talán ezért sem érte utol a populáris zenekarok réme, a múló idő.

Az újabb dalok zömükben egyrészt ma is felidézik a régiek fényét, másrészt hozzá is tesznek az életműhöz.

Vagy legalábbis tovább árnyalják azt. Az eddigi legutolsó stúdióalbumot (Igazán ez minden, 2019) Lecsóék ráadásul számos videóklippel támogatták meg.

Pál Utcai Fiúk – Columbo (2019)

Lassan tehát hét esztendeje rukkoltak elő friss dalokkal (Lecsó és Potondi Anikó útja 2016-ban az életben ugyan elvált, de a PUF-ban továbbra is társak maradtak), ezt az alkotói csendet épp most tavasszal törték meg. Az áprilisban kihozott Süllyedünk című számot a tervek szerint előbb-utóbb új nagylemez követi majd (vélhetően ősszel).

Pál Utcai Fiúk – Süllyedünk (2026)

Leskovics Gábor azonban nemcsak a hátán cipeli a Pál Utcai Fiúkat, de a kétezres évek elején – az amúgy a PUF-hoz hasonlóan szintén a budapesti Fekete Lyukban gyakorta megforduló – pécsi Kispál és a Borz koncertjein is sokszor felbukkant a színpadon. Sőt, egy idő után a zenekar „állandó vendégművésze” lett, egészen annak 2010-es leállásáig.

Nem meglepő tehát, hogy amikor 2005 tavaszán a legendás pécsi formáció frontembere, Lovasi András – amolyan feszültségelterelőnek, mozgástérbővítőnek – megalapította a Kiscsillagot, rá is vastagon számított. A tervek szerint Lovasi egy sorral hátrébb húzódott volna, szerzőként és előadóként egyaránt, hisz félő volt, hogy szerzeményei és énekhangja túlontúl kispálossá teszik a Kiscsillagot is. Ebből aztán semmi nem lett, mind szerzeményei, mind énekhangja alapjaiban meghatározza azt, de Lecsó jelenléte a kezdetek óta kétségkívül üdítően hat. 

Mi több, indításként a Kiscsillag bemutatkozó albumára (Greatest Hits Vol. 01., 2006) rákerült az egyik szerzeménye, az egyszerű rhythm and blues szerkezetű, de roppant ütős Hú de sötét, melyet ráadásul ő is énekel.

Kiscsillag – Hú de sötét (2006)

A második Kiscsillag-korong (Örökre szívembe zártalak, 2009) borítóján már ő látható (a szív alakura vágott mellszőrzetével), és bár a tavaly húszéves zenekar arculatát minden fronton továbbra is Lovasi András dominálja, Lecsó a dalok társszerzőjeként rendszeresen kap lehetőséget. Olyannyira, hogy a húszéves évfordulóra tavaly megjelent lemezválogatásra új dal is került fel, és annak klipjében – Lovasi éneke alatt – Lecsó központi szerepet játszik. 

Kiscsillag – Nagyon (bummerdiszkó) (2025)

 

Ez is érdekelheti

Takáts Tamás: Dél-Afrikától az eszkimók földjéig a blues a közös nyelvünk

Újra kapható az 1990-ben rossz minőségű kazettán megjelent Takáts Tamás Dirty Blues Band 1-es sorszámú anyaga, a Proton kiadásában, vinylalbumon, feljavított hanggal. Takáts Tamással beszélgettünk.

A Művészetek Völgyébe költözik idén a Bánkitó Fesztivál

A tavalyi évben jelentették be, hogy a Bánkitó Fesztivált tizenhat év után nem rendezik meg többé az akkori formájában. Idén azonban visszatér a fesztivál a Művészetek Völgye keretében.

A Piramis a hetvenes évekbeli dalaival az akkori tizenévesek vágyait fejezte ki

A Piramis felbukkanása, szárnyalása és bukása jól tükrözi, hogyan lehetett érvényesülni a Kádár-kori Magyarországon.

Búcsú helyett időutazásra hív az Illés

„Az építész nagy házat tervezett… S hogy miért lett rossz, még ma sem érti meg” – énekelte az Illés 1970-ben a Goodbye London című albumon, mely nemrég CD-n is megjelent.