20ec64d4-e134-4020-a9c4-19abf7b7cf8b.jpg

A Pál Utcai Fiúk lelke sosem volt az a nyomulós fajta

Az 1983 óta működő alternatív Pál Utcai Fiúk frontembere, ezzel (részben) párhuzamosan pedig a több mint húsz éve futó Kiscsillag tagja. Amolyan lokálpatrióta, aki napjainkban is szülővárosában (akkor még nagyközségben), Szigetszentmiklóson él. Leskovics Gábor – vagy ahogy mindenki ismeri, Lecsó – ma hatvanéves.

Sosem volt az a nyomulós, megmondós típus, fő zenekara, a Pál Utcai Fiúk sem mondhatni, hogy az eltelt negyvenhárom évben elkényeztette volna nagylemezekkel a rajongókat – ennyi idő alatt összesen hét alkalommal éreztek késztetést új dalok publikálására. Középiskolás baráti társaságként alakultak 1983 nyarán, számos néven (Csak Ma, Szabadidőközpont, WKPT) felléptek már, mire a szintén alkalminak szánt Pál Utcai Fiúk rájuk ragadt. Az alapításkor Lecsó tizenhét éves volt, későbbi (ex)felesége, az ugyancsak énekes Potondi Anikó még annyi sem (1968-as születésű), és csak 1985-re jött létre az első stabil felállás, amelyben Lecsó és Potondi mellett a kilencvenes években már dalszerzőként is roppant aktív Turjánszki György basszusgitározott.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
Budapest 1989 Golgota út, Fekete Lyuk, alternatív klub a Vörösmarty Művelődési Ház pincéjében. A Pál Utcai Fiúk együttes, balról Eőry Tamás, Leskovics Gábor, Turjánszki György, mögötte a doboknál, takarva Zenelák Tibor és a kép jobb szélén Papp Ernő látható. Fotó: Fortepan/Urbán Tamás

Pál Utcai Fiúk – A bál (1991)

A PUF első hivatalos albuma 1990-es megjelenésekor tehát már hét esztendeje létezett – na jó, Lecsóék 1987-ben magánkiadásban kazettán elérhetővé tettek pár demót, egy évre rá meg a Fekete Lyuk megjelentetett tőlük egy koncertfelvételt, ugyancsak kazettán, utóbbin amúgy már hallható (igaz, más változatban) legnagyobb slágerük, A bál.

A helyenként funkyval megbolondított alterrock világuk révén mindenesetre a rendszerváltozás időszakában a fővárosi klubok egyik kedvelt zenekarává nőtték ki magukat.

Sorra gurították ki az újabb dalokat és korongokat (A bál, 1991, A nagy rohanás, 1992, Szerelemharc, 1993), számos egykorvolt világsztár (Ten Years After, Steppenwolf) budapesti koncertjén melegíthették a közönséget. Sőt, 1993-ban az azóta leégett Budapest Sportcsarnokban már önállóan is felléphettek (ennek anyagát egy éve rá Szajhák és Partizánok címmel jelentették meg). A népszerűség csúcsán azonban – főként magánéleti problémák miatt – a Pál Utcai Fiúk váratlanul leállt. 

Pál Utcai Fiúk – Szerelemharc II (1993)

Olyannyira, hogy csak a kilencvenes évek végén aktivizálta újra magát, 1999 nyarára állt össze az a felállás – Leskovics, Potondi és Turjánszki mellett Molnár Balázs (gitár) és Farkas Zoltán (dob) –, mely a kétezres évek Pál Utcai Fiúk-albumait készítette. Molnár Balázs személyében Lecsó nemcsak új alkotótársra talált, hanem olyan kreatív zenészre, aki gyakorta levette a válláról a dalírási terhet (magyarán Molnár alanyi jogon is remek PUF-számokat ír/írt). 

 Pál Utcai Fiúk – Legelő (2008)

A Pál Utcai Fiúk az elmúlt évtizedekben hol aktívabb lett, hol kevésbé volt az, de folyamatosan a színen maradt. Ma is működik, és ugyan egyre ritkábban, de továbbra is ad ki frissnek ható dalokat. Talán ezért sem érte utol a populáris zenekarok réme, a múló idő.

Az újabb dalok zömükben egyrészt ma is felidézik a régiek fényét, másrészt hozzá is tesznek az életműhöz.

Vagy legalábbis tovább árnyalják azt. Az eddigi legutolsó stúdióalbumot (Igazán ez minden, 2019) Lecsóék ráadásul számos videóklippel támogatták meg.

Pál Utcai Fiúk – Columbo (2019)

Lassan tehát hét esztendeje rukkoltak elő friss dalokkal (Lecsó és Potondi Anikó útja 2016-ban az életben ugyan elvált, de a PUF-ban továbbra is társak maradtak), ezt az alkotói csendet épp most tavasszal törték meg. Az áprilisban kihozott Süllyedünk című számot a tervek szerint előbb-utóbb új nagylemez követi majd (vélhetően ősszel).

Pál Utcai Fiúk – Süllyedünk (2026)

Leskovics Gábor azonban nemcsak a hátán cipeli a Pál Utcai Fiúkat, de a kétezres évek elején – az amúgy a PUF-hoz hasonlóan szintén a budapesti Fekete Lyukban gyakorta megforduló – pécsi Kispál és a Borz koncertjein is sokszor felbukkant a színpadon. Sőt, egy idő után a zenekar „állandó vendégművésze” lett, egészen annak 2010-es leállásáig.

Nem meglepő tehát, hogy amikor 2005 tavaszán a legendás pécsi formáció frontembere, Lovasi András – amolyan feszültségelterelőnek, mozgástérbővítőnek – megalapította a Kiscsillagot, rá is vastagon számított. A tervek szerint Lovasi egy sorral hátrébb húzódott volna, szerzőként és előadóként egyaránt, hisz félő volt, hogy szerzeményei és énekhangja túlontúl kispálossá teszik a Kiscsillagot is. Ebből aztán semmi nem lett, mind szerzeményei, mind énekhangja alapjaiban meghatározza azt, de Lecsó jelenléte a kezdetek óta kétségkívül üdítően hat. 

Mi több, indításként a Kiscsillag bemutatkozó albumára (Greatest Hits Vol. 01., 2006) rákerült az egyik szerzeménye, az egyszerű rhythm and blues szerkezetű, de roppant ütős Hú de sötét, melyet ráadásul ő is énekel.

Kiscsillag – Hú de sötét (2006)

A második Kiscsillag-korong (Örökre szívembe zártalak, 2009) borítóján már ő látható (a szív alakura vágott mellszőrzetével), és bár a tavaly húszéves zenekar arculatát minden fronton továbbra is Lovasi András dominálja, Lecsó a dalok társszerzőjeként rendszeresen kap lehetőséget. Olyannyira, hogy a húszéves évfordulóra tavaly megjelent lemezválogatásra új dal is került fel, és annak klipjében – Lovasi éneke alatt – Lecsó központi szerepet játszik. 

Kiscsillag – Nagyon (bummerdiszkó) (2025)

 

Ez is érdekelheti

Pici bácsi nyolcestés koncertsorozattal, negyven év után új instrumentális dalokkal tér vissza

Presser Gábor nyolc estén át játszik a Budapest Kongresszusi Központban 2027. január 8–17. között, és három teljesen különböző műsort, több mint hetven dalt fog előadni, emellett pedig Munkakönyv címmel novemberben többrészes lemezkiadvánnyal is jelentkezik majd.

Rá se ránts, 50 éves a punk!

„A punk valójában nem zene. Hanem lelkiállapot” – mondta Billy Idol, és ez a lelkiállapot nem más, mint a düh, amit a punk a „csináld magad” terápiával kezelt. 50 éves a punkmozgalom. Megvizsgáltuk milyen volt, amikor fél évszázaddal ezelőtt képzeletben biztosítótűvel fűzték össze a zenét, a társadalomfilozófiát és a divatot.

Krézi srác, döglött macska és kozmikus szerelem – hét dal a harmincéves Heaven Street Seventől

A Heaven Street Seven bár tizenegy éve inaktív, jeles alkalmakon szerencsére el lehet csípni őket: nagyjából ötévente Orfűn és a Parkban adnak koncertet. A 2000-es és 2010-es évek magyar gitárzenei szcénájának kultzenekara szombaton játszik megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából Budapesten – a Kb. 30 című koncertre készülve tekintjük át munkásságukat hét dalon keresztül.

A The Beatles csodafegyverét a jövőből küldték vissza

Hatvan éve, 1966. augusztus 5-én jelent meg a The Beatles Revolver című albuma, amely nemcsak hogy megelőzte a korát, hanem új kort talált ki magának. Egy olyan lemezről van szó, amelyre a zenekar nemcsak 14 dalt rögzített, hanem megalkotott 14 hangzást, és forradalmasította a popzenét, George Martin producer szerint a felvételkor a stúdió is hangszerré vált.