Hírmozaik – szeptember 14.
Teljes zenekarral veszi be az arénát az Analog Balaton, friss magyar filmeket szemléznek Erdélyben, új vezetőt kap a nemzeti örökségvédelem.
A friss magyar filmek legjava újra Erdélyben
Friss magyar filmek, országos premierek, közönségtalálkozók és szakmai programok is lesznek a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén, melyet október 7. és 11. között tartanak Kolozsváron és további 15 erdélyi helyszínen – írja az MTI.
Az elmúlt év legjobb magyar filmjeit bemutató erdélyi filmszemle központja idén is Kolozsvár, de az alkotások 15 másik erdélyi településen is láthatók lesznek. Új helyszínként a Brassó megyei Négyfalu (Săcele) csatlakozott a vetítésekhez.
A fesztiválon látható lesz Reisz Gábor Velencében bemutatott tragikomédiája, a Földszint, a Mayer Bernadette rendezte, Pekingben díjazott Mommy Blue és a három női sorsot bemutató, a gyerekvállalás témáját körbejáró Mambo Maternica Nagy Borbála rendezésében. A szintén női sorsok összefonódásáról mesélő, Goldberg Emília rendezte Pipás is szerepel a programban.
Az erdélyi filmszemlén látható lesz Buvári Tamás Föld és vas című filmje, melynek három idősíkját a külföldi boldogságkeresés motívuma kapcsolja össze. A téma a Blue Heron – Egy nyár emlékében, a Kanadában élő Sophy Romvari dokumentarista megoldásokat alkalmazó családregényében, valamint a kínai–magyar Zhang Ge Nem én vagyok című testcserés drámájában is jelen van.
Nemes László legújabb filmjét, az Árvát és Pálfi György Tyúkját is levetítik, továbbá Deák Kristóf Egykutyája és Holtai Gábor díjnyertes thrillere, az Itt érzem magam otthon is szerepel a programban. Utóbbi a júniusban tartott 25. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF) elnyerte a közönségdíjat.
A Filmtettfeszt versenyprogramjában, a Filmgaloppban idén 12 alkotás küzd meg az egymillió forint értékű pénzjutalommal járó fődíjért és a közönségszavazatokért. A verseny a filmszemle fő helyszínein zajlik október 7. és 10. között. A közönség a fesztivál ideje alatt a fesztivál honlapján megjelenő adatlapjaikon is megnézheti a filmeket, és október 7. és 9. között ugyanitt szavazhat kedvenceire.
A díjkiosztót október 10-én tartják Kolozsváron.
Dél-Koreába vitte a csárdás hagyományát a Magyar Állami Népi Együttes
Harminchárom év után tért vissza Dél-Koreába a Magyar Állami Népi Együttes: a társulat kamaraegyüttese 2026. szeptember 1–6. között a National Intangible Heritage Center meghívására mutatta be kifejezetten erre az alkalomra készült Csárdás című produkcióját – adta hírül az együttes.
Mint írják, a szeptemberi vendégszereplés a szöuli Liszt Intézet közvetítésével, a dél-koreai National Intangible Heritage Center (NIHC) meghívásának köszönhető. A Jeonju városában működő intézmény a koreai szellemi kulturális örökség rendszerszintű megőrzésével, továbbadásával és népszerűsítésével foglalkozik. Nemzetközi programjával 2014 óta minden évben az UNESCO reprezentatív listáján szereplő szellemi kulturális örökségi elemek egyikét állítja középpontba, 2026-ban pedig a csárdásé lett a főszerep.
A közönség Kalotaszeg, Rábaköz, Somogy, Matyóföld, Gyimes és Örkő csárdásaival találkozhatott, az előadás végén pedig egy szatmári mulatság részese lehetett.
A koprodukcióban előadott jeonjui előadások fináléjában három koreai muzsikus csatlakozott a magyar művészekhez, így a két ország hagyományos előadó-művészete a színpadon is találkozott.
Különleges kapcsolódást jelentett a phanszori, a hagyományos koreai zenés történetmesélés megjelenése. A gyakran „koreai népi operaként” is emlegetett műfaj évszázados múltra tekint vissza, és 2008-ban maga is felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Reprezentatív Listájára – írta az együttes a közleményében. A magyar tánchagyomány és a koreai előadói tradíció találkozása így nemcsak látványos művészi gesztus volt, hanem két, nemzetközileg is elismert élő örökség párbeszéde.
Teljes zenekari felállással készül arénakoncertjére az Analog Balaton
Az Analog Balaton történetének eddigi legnagyobb önálló koncertjére készül 2027. február 6-án a Papp László Budapest Sportarénában. Zsuffa Aba és Vörös Ákos először állnak teljes zenekari felállásban színpadra, ráadásul olyan zenészekkel, akik nemcsak alkotótársaik, hanem a mindennapjaik részei is – írják a szervezők.
A 2017-ben alakult duó eddig elsősorban klubokban és fesztiválokon építette fel sajátos világát, ám 2027 elején egy minden eddiginél nagyobb produkcióval lépnek színpadra. Az este egyik legfontosabb újdonsága a teljes zenekari felállás lesz.
Az Analog Balaton alapját továbbra is Aba és Ákos alkotja, hozzájuk csatlakozik Zaza, a 30Y dobosa, valamint Dexter, a Vad Fruttik tagja, a duó producere és hangmérnöke. A választás tudatos volt, hiszen a formáció nem egy alkalmi zenekart szeretett volna maga mellé, hanem olyan embereket, akikkel régóta közös zenei és személyes kapcsolatuk van – áll a közleményben.
A dalok az arénában új hangszerelésben csendülnek fel, bizonyos részük megmarad elektronikus formában, más elemeket viszont teljesen más hangszereken szólaltatnak meg, emellett pedig a zenekar addigra elkészülő új lemezéről is hallhatók lesznek szerzemények.
Legutóbbi lemezükről és a zenekar sikerének lehetséges okairól itt értekeztünk. Jegyek szeptember 15-től kaphatók.
Nagy Veronika vezeti majd a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.-t
Az új ügyvezető több mint két évtizedes szakmai múlttal rendelkezik a műemlékvédelem területén, az elmúlt években pedig múzeumigazgatóként szerzett intézményvezetői tapasztalatot – írja az MTI a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleménye alapján.
Nagy Veronika elsődleges feladata a társaság működésének, folyamatban lévő ügyeinek és a NÖF kezelésében álló műemlékállomány helyzetének áttekintése, valamint a következő időszak szakmai és szervezeti feladatainak előkészítése lesz.
Nagy Veronika 2001 óta dolgozik műemlékvédelmi kutatóként és szakértőként. Pályája során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központban, majd a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központban dolgozott. Szakterülete a műemléki épületkutatás, a helyreállítások szakmai előkészítése és a restaurálási munkák koordinációja.
2021 óta a veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, ahol intézményépítési, gyűjteményfejlesztési és kiállítási feladatokat irányított. A NÖF munkájához korábban is kapcsolódott, hiszen társkurátora volt a társaság beruházásában megújult Sümegi Püspöki Palota Mennyei ügyek című állandó kiállításának, amely 2022-ben elnyerte Az év kiállítása díjat.
Az új vezető az első hetek helyzetfelmérését követően kezdi majd megvalósítani kollégáival azt a hosszú távú tervet, amelynek lényege, hogy az állami műemlékállományra a jövőben ne csupán turisztikai vagy beruházási helyszínként, hanem elsősorban a nemzeti kulturális infrastruktúra részeként tekintsenek. Fő célkitűzésük ezen helyszínek értékeinek hosszú távú megőrzése, hiteles bemutatása és társadalmi hasznosulásának biztosítása.
A Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. állami tulajdonú, kulturális örökségi helyszínek, többek között kastélyok, várak, történeti kertek, műemléki együttesek és a hozzájuk kapcsolódó gyűjtemények fenntartásával, megóvásával, helyreállításával, üzemeltetésével és látogathatóvá tételével foglalkozik.
Címlapfotó: Jelenet Pálfi György Tyúk című filmjéből. Fotó: Mozinet
