Hírmozaik – október 5.

Pusztanap a Néprajzi Múzeumban

Október 17-én a Hortobágy Budapestre költözik. A Néprajzi Múzeum egész napos programmal várja mindazokat, akik testközelből szeretnék megismerni a pásztorkodás különleges világát. A pásztorkutyák bemutatójától a dudaszóig, a kézművesműhelyektől a személyes történetekig számtalan élményen keresztül fedezhetjük fel, milyen tudás, hagyomány és találékonyság kapcsolja össze a pásztorokat, az állatokat és a tájat.

A programnapon maguk a pásztorok mesélnek mindennapjaikról, a mesterség fortélyairól és a mai kihívásokról. A Nők a Pásztorságban Csoport tagjaival is találkozhatunk, a szakmai beszélgetések pedig arra keresik a választ, miért fontos a pásztorok tudása a természetvédelem, a fenntartható tájhasználat és a jövő gazdálkodása szempontjából.

A pásztorok története a jelenről és a jövőről is szól. A filmvetítések, könyvbemutatók és beszélgetések megmutatják, hogyan él tovább a pásztori tudás, milyen kihívásokkal néznek szembe az őshonos állatfajták, és mi történhet a magyar gyapjúval, amelyből ma gyakran hulladék lesz, pedig értékes alapanyagként is hasznosítható. A program különlegessége a Néprajzi Múzeum új dokumentumfilmjének első bemutatója, amely a Hortobágy örökös pásztorait szólaltatja meg, megörökítve életüket, emlékeiket és továbbadásra váró tudásukat. A rendezvény a Legelők és Pásztorok Nemzetközi Évéhez kapcsolódik. Célja, hogy a pásztorkodást ne csupán a múlt örökségeként, hanem ma is élő, folyamatosan változó tudásként mutassa be, amelynek megőrzése és továbbadása közös érdekünk.

Örülhet a Street Sixteen, megnyerték az Öröm a Zene tehetségkutatót

A 2025-2026-os évad 800 zenekarából a Street Sixteen nyerte az Öröm a Zene tehetségkutató-sorozatot. Az év felfedezettje Kertész Bogi lett. Andrásik Remo, az Öröm a Zene Tehetségkutató és -gondozó Sorozat igazgatója 34 éve foglalkozik tehetségkutatással, de véleménye szerint az idei finálé hozta minden idők legszínvonalasabb koncertjeit.

Az Öröm a Zene 22 magyarországi és határon túli tehetségkutatójáról jutottak be a legjobbak a hétvégi döntőbe. Az első helyen végzett Street Sixteen a tagok fiatal kora ellenére már évek óta bizonyítja kimagasló tehetségét, tavaly épp az Öröm a Zene nagydöntőben lettek az év felfedezettjei, idén megnyerték a Légrádi Antal Könnyűzenei Tehetségkutatót és a budapesti Fülesbagoly Trip tehetségkutatót is, és számos különdíjat zsebeltek be az előző és a mostani sorozatban. A rocktrió mind hangszeres tudásban, mind dalok tekintetében, mind az előadás módjában látványosan kimagasló teljesítményt mutatott.

Az Öröm a Zene folytatódik a következő évaddal, az első döntő november 7-én lesz Pakson.

Ritkán hallható Gárdonyi-művek szólalnak meg a Zeneakadémián

A Zeneakadémia Nagytermében találkozik Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt munkássága október 17-én. A Gárdonyi-jubileum gálakoncertjén kórus- és orgonaművek mellett ritkán hallható kamaradarabok is megszólalnak. Az est egy háromnapos budapesti programsorozat csúcspontja: mesterkurzus, konferencia, kiadványbemutató és különleges orgonahangverseny vezeti fel az eseményt.

2026-ban három évforduló kínál ritka alkalmat a két zeneszerző művészetének újrafelfedezésére: Gárdonyi Zoltán 120 éve született és 40 éve hunyt el, fia, Gárdonyi Zsolt pedig idén ünnepelte 80. születésnapját. Jól mutatja az életművek jelentőségét, hogy Melbourne-től Helsinkin és Stockholmon át Würzburgig több tucat jubileumi hangversenyt rendeznek alkotásaikból szerte a világon. A budapesti programsorozat Tabajdi Ádám orgonaművész művészeti vezetésével, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezésében valósul meg.

A Kodály Zoltánnál és Paul Hindemithnél tanult, a Bach- és Liszt-kutatásban is jelentős eredményeket elérő Gárdonyi Zoltán egyszerre európai és félreismerhetetlenül magyar zenei nyelven szólalt meg. Kompozícióiban a magyar és a protestáns zenei hagyomány fegyelmezett formálással és a bachi polifónia örökségével találkozik. A gálakoncerten többek között Az Isten emberének imádsága, a Szelíd szemed, Úr Jézus kezdetű korálelőjáték és kórusmű, valamint a Dicsérő ének hangzik el tőle.

A Németországban élő Gárdonyi Zsolt saját markáns zeneszerzői nyelvén gondolja tovább az apai örökséget: műveiben az egyházzenei tradíció modern zenei gondolkodással és a jazzből is táplálkozó harmóniavilággal társul. Az ő életművét egyebek mellett a négy harsonára és orgonára komponált Fantázia egy magyar hálaének dallamára, illetve az Erős vár a mi Istenünk témájára írt toccata és az Áldáskívánás képviseli. Az esten a Gárdonyi-művek avatott tolmácsai – a magyar orgonaművészet több nemzedékének jelentős művészei, rangos kórusok és kamarazenészek – lépnek színpadra.

A szervezők a Bethesda Gyermekkórház és a Református Pulmonológiai Centrum munkatársainak is ajánlottak fel tiszteletjegyeket a gálakoncertre.

A hiány kilátói címen festészeti kiállítás nyílik a Vigadóban

Október 9-én 18 órától a Vigadó Művelődési Központ dísztermében nyílik meg Siklódi Fruzsina Erzsébet Belvedera absentiae – A hiány kilátói című festészeti kiállítása. A tárlatot megnyitja Lénárt Tamás művészettörténész, zongorán közreműködik Gáspár István.

Siklódi Fruzsina Erzsébet 1998-ban született Székelyudvarhelyen, jelenleg Szovátán él és alkot. Festészet szakos tanulmányait 2018-tól az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, Egerben folytatta, 2022-ben Erasmus+ program keretében az Indonéz Művészeti Intézetben, Yogyakartában tanult, majd 2022–2024 között a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem képzőművész mesterképzésén szerzett diplomát.

Korábbi munkáiban absztrakt hullámok, rétegek és rezgések kidolgozott felületei domináltak. Ezekből a festői kísérletekből fokozatosan jutott el a figurativitás felé, miközben megmaradt az a különös, szeizmográfhoz hasonló érzékenysége, amellyel környezetének változásait érzékeli. Mesterképzése óta a posztszovjet nosztalgiát ébresztő, szoborrá dermedt brutalista komplexumok foglalkoztatják. Monumentális hatású festménysorozatában azt kutatja, hogyan változik meg egy építmény jelentése akkor, amikor elveszíti eredeti funkcióját.

Elhunyt Fazekas Magdolna Munkácsy-díjas festőművész

Kilencvenhárom éves korában, október 4-én elhunyt Fazekas Magdolna Munkácsy-díjas festőművész – közölte a Szolnoki Művésztelep Facebook-oldalán.

Fazekas Magdolna 1933. március 4-én született Kispesten. 1952–1958 között végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán. Mesterei Bencze László és Fónyi Géza voltak. 1958-ban szerepelt először műveivel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója kiállításán, ettől az évtől a Szolnoki Művésztelep tagjaként részt vett a művésztelep valamennyi bel- és külföldi kiállításán, valamint rendszeresen szerepelt a műveivel hazai országos és külföldi tárlatokon. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, a Magyar Vízfestők Társaságának, a T-ART Alapítványnak, valamint a Szolnoki Művészeti Egyesületnek. Számos díjat érdemelt ki, 1998-ban kapta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért Díjat, 2013-ban neki ítélték a Magyar Arany Érdemkeresztet, 2020-ban Munkácsy Mihály-díjas lett.

Címlapfotó: A Street Sixteen zenekar tagjai: Czutor Simon, Tóth Mátyás és Tóth Csanád. Fotó: Berényi Kitti