Rettegnek az európai múzeumok a rablásoktól, de a betörési hullám nemigen fog megállni
A múlt heti franciaországi festményrablás miatt újra fókuszba került az európai múzeumok alulbiztosítottsága. Szakértők szerint a bűncselekmények egyre gyakoribbak és egyre erőszakosabbak, ugyanakkor a múlt héten ellopottakhoz hasonló művekre csak balekok csapnak le: a fő célpontok tekintetében egészen más trend bontakozik ki.
Ha a Louvre-ban sikerült, bárhol sikerülhet
A brit BBC átfogó cikket készített az elmúlt időszak műtárgyrablásairól és azok okairól, melyben több, a témával foglalkozó szakember és múzeumigazgató is megszólalt. Mint írják, a Renoir-rablás nem mindenki számára volt meglepetés, mivel épp a múlt hónapban figyelmeztetett az Europol az európai múzeumi betörések 2024 óta növekvő tendenciájára.
A művészeti alkotások ellen elkövetett bűncselekmények szakértője, Arthur Brand szerint az elmúlt egy évben megszaporodott műtárgyrablások egyértelműen visszavezethetőek a tavalyi Louvre-betörésre. „Egyre több hasonló bűncselekményt fogunk látni, mivel ha sikerült a Louvre-ban végrehajtani egy ilyen akciót, a bűnözők a világ minden táján felkapják a fejüket és eszükbe jut: »Nincs a mi térségünkben is egy múzeum tele arannyal és ezüsttel?«.”
A cikk megemlít néhány emlékezetes esetet a közelmúltból, kezdve azzal, hogy a Louvre-béli történések után egy másik kisebb intézményből régi érméket loptak el, de Bécsből gyémánt nyakláncot, Spanyolországból bronzkori tárgyakat, Olaszországból pedig két múzeumból is műtárgyakat lovasítottak meg.
Brand szerint „az egész világon rettegnek a múzeumok fenntartói, mindenhol elkezdődtek a tárgyalások az intézmények biztonsági vezetőivel és a rendőrséggel”.
A fegyveres behatolással nem lehet mit kezdeni
Mint írják, a múzeumok kiemelten veszélyeztetett intézményeknek számítanak, nagyban növeli a rablásoknak való kitettségüket az, hogy általában régi épületekben kapnak helyet, amelyek sokszor maguk is műemlékek, nehezen őrizhetőek és a modern biztonságtechnológiát sem könnyű alkalmazni a falaikon belül. Emellett kiemelendő, hogy rendeltetésüknél fogva a múzeumok alapvetően nyitott közösségi terek: bárki által látogathatók, így még a biztonsági szabályozások és ellenőrzések mellett is könnyen bejuthatnak az elkövetők – mondta Kumar Sokka, aki egy múzeumokkal is együtt dolgozó biztonsági szolgáltató vezérigazgatója.
De még a legfejlettebb technológiai apparátus sem ér sokat, ha a rablók felfegyverezve érkeznek a helyszínre – mondta Brand. Az Europol említett jelentése arra is felhívta a figyelmet, hogy míg korábban főleg a megtévesztésre épült a műkincstolvajok technikája, addig az utóbbi időben egyre erőszakosabbak a hasonló bűncselekmények, a rablók elvétve akár robbanóeszközöket is bevetnek a sikeres be- és kijutáshoz.
Ez pedig a biztonsági személyzet reakcióit is megváltoztatja az adott helyzetben: „Egy fegyveres incidens során a prioritás azonnal áthelyeződik arra, hogy a látogatók és a múzeumi dolgozók testi épségét védjük” – mondta a lapnak Lilli Hollein, a bécsi Iparművészeti Múzeum (MAK – Museum für angewandte Kunst) igazgatója, amely intézményt a múlt hónapban raboltak ki.
A festmények közel eladhatatlanok, más tárgyak a célpontok
A BBC továbbra is Arthur Brandet idézve felhívta a figyelmet arra is, hogy az eltulajdonított tárgyak között manapság már kevesebbszer fordulnak elő festmények – főleg az olyan híres művészektől, mint Renoir. Inkább a gyorsan kivitelezhető rablások mellett teszik le a voksot a bűnözők, amelyeket kisebb, könnyen mozgatható értéktárgyakkal tudnak kivitelezni. Emellett az is fontos szempont, hogy a nemesfémeket és drágaköveket tartalmazó ékszereket, valamint viszonylag nagy példányszámban fellelhető iparművészeti vagy történelmi tárgyi emlékeket sokkal könnyebb pénzzé tenni a piacon.
Míg egy arany nyakéket könnyű beolvasztani, a gyémántokat pedig külön eladni, ezzel a rablás fő bizonyítékait is szinte teljesen eltüntetve, addig egy-egy ellopott festményt nehezen lehet eladni. Brand ebben a tekintetben bizakodó: „Valószínűleg elő fognak kerülni a festmények, senki sem akarja majd őket megvenni, a bűnözők pedig valószínűleg nem tudják majd, mihez kezdjenek velük.”
A cikk ugyanakkor kiemeli a lopott műremekek előkerítésére alakult Art Recovery International szervezet vezetője, Christopher A. Marinello adatait is: az eltulajdonított művek mindössze 5–10 százaléka kerül végül elő, amely a Renoir-múzeumhoz hasonló kisebb intézmények számára „nagyon fájdalmas veszteség”.
Az írás szerint több nagyobb európai múzeum újabb biztonsági intézkedéseket vezetett be, és több helyen alkalmaznak már a rablókat lelassító akadályokat is annak érdekében, hogy nagyobb eséllyel érkezhessenek még időben a helyszínre a rendőrök.
A Renoir-festmények még mindig nincsenek meg
Mint arról a múlt héten mi is beszámoltunk, szeptember 8-án hajnalban a Cagnes-sur-Mer városában található, Pierre-Auguste Renoir munkásságának szentelt múzeumba ketten betörtek, és összesen négy festményt emeltek el a helyéről. Két művet menekülés közben elhagytak a bűnözők, két Renoir-festmény azonban eltűnt, és azóta is nagy erőkkel keresik őket.
A rablók elektromos fűrésszel és vágóeszközökkel jutottak be a múzeum területére, az épületbe az őrségváltást kihasználva törhettek be, majd az akciót nagyjából öt perc leforgása alatt vitték végbe. Már aznap a francia rendőrség arra figyelmeztetett: a múzeumaiknak „a szervezett bűnözés új formájával kell szembenézniük, amelyek a művészeti alkotásokat célozzák”.
Címlapfotó: A Napóleon udvar és a Louvre-piramis esti külső nézete látogatókkal és járókelőkkel a párizsi Louvre Múzeumnál. Fotó: Nicolas Economou/NurPhoto/NurPhoto via AFP