történelem
Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén
Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.
A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin
Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.
Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.
Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”
Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.
Hírmozaik – december 6.
Mikulástroli jár Budapesten, aukción bukkan fel egy Rippl-Rónai-festmény, Holtai Gábor thrillerét februártól vetítik – hírösszefoglalónk.
A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.
Máté Enikő családfakutató a rég elfeledett valóságot tárja fel
A felmenőink története az életünk értelmének tarthat tükröt. A családfakutatás útjáról, módjáról és jelentőségéről beszélgettünk Máté Enikő családfakutatóval.
Együttműködési megállapodást kötött az SZFE és a Veritas
Együttműködési megállapodást írt alá a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltárral – közölte november 12-én az SZFE. A dokumentumot Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója látta el kézjegyével.
Az alumínium a modern világ kötőanyaga, avagy a szerelem angyalától az iPodig
108 éve, 1917. november 12-én született Bölcskei Elemér építész, az első magyarországi alumíniumhíd tervezője.
Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz
1903. november 8-án avatták fel a legtitokzatosabb magyar szobrot, a ma is a Városligetben álló, Anonymust ábrázoló alkotást, Ligeti Miklós 27 évesen alkotott fő művét.
Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.
Elfogtak két gyanúsítottat a párizsi műkincsrablás ügyében
A világ egyik leghíresebb múzeumába, a párizsi Louvre-ba október 19-én törtek be és felbecsülhetetlen történelmi értékű tárgyakkal távoztak onnan a bűnözők.
Jubileumi kincskereső játékot indít a Múlt-kor
Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Múlt-kor magazin, a jubileum alkalmából országos kincskereső játékkal várják október 21-től a történelem iránt érdeklődő olvasókat. A játékban országszerte huszonöt múzeumban rejtettek el ajándékcsomagokat, amelyek megtalálásához a Múlt-kor Facebook-oldalán megjelenő nyomravezető epigrammák adnak segítséget.
Végre állványok nélkül látható a Parthenón
Évtizedek óta először látható teljes pompájában, állványzat nélkül az Akropoliszon az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Parthenón.
Halhatatlan piercingkultúra: Ötzi fülétől a Sziget Nagyszínpadáig
Honnan ered korunk divaton túlmutató piercingkultúrája? A popkult jelenség ősi gyökereinek nyomába eredtünk.
Avarkával eredhetünk az avarok nyomába
Már videókon keresztül is betekintést kaphatnak a látogatók a kecskeméti Cifrapalotában látható Egy eltűnt nép nyomában – Az avarok élete a Duna–Tisza közén című tárlatba. Az első videóban Wilhelm Gábor régész vezeti be a kiállítás érdekességeibe a nézőket, a másikban pedig életre kel Avarka, az avar kori kislány, a tárlat múzeumpedagógiai főszereplője.