történelem
Brando, Elvis és Camus: 1956 különös kapcsolódásai a művészettel
Az 1956-os forradalom első hete, az október 23-tól október 30-ig tartó időszak egy reményekkel és drámai fordulatokkal teli ív. A hét nap igézetében kiválasztottunk hét különös tényt, amelyek a forradalom és a kultúra világát kötik össze.
Időutazás az 1956-os forradalom és szabadságharc hét fontos budapesti helyszínén
Idén hetven éve, október 23-án kezdődött Budapesten az 1956-os forradalom és szabadságharc, melynek évfordulóján időutazást teszünk a magyar nép szabadságküzdelmének hét fontos fővárosi helyszínén, felelevenítve mindazokat az eseményeket, amelyek a Bem téren, a Magyar Rádiónál, a Kossuth téren, a Sztálin-szobornál, a Köztársaság téren, a Corvin közben és a Móricz Zsigmond körtéren történtek.
Hírmozaik – október 21.
Táncművészeti performansszal zárul a szentendrei Művésztelep 100, novemberben érkeznek az új Kajla-útlevelek, új pályázatokat ír ki az NKA.
Alapjaiban írhatja felül a Jagellókról alkotott képünket a Nemzeti Múzeum kiállítása
A 2026. november 24. és 2027. április 4. között látogatható Fény/Törés – A Jagellók Mohácsig (1490–1526) című időszaki kiállítás egy gazdaságilag gyarapodó, kulturálisan virágzó és az európai vérkeringésbe szorosan integrált Magyarországot mutat be 53 különböző külföldi és hazai intézménytől kölcsönzött 330 tárgyon keresztül.
Akár a világ legrégebbi hajóroncsa is lehet a Törökországban talált lelet
A török kulturális miniszter az X-en jelentette be a felfedezést, amelyet a Kekova-szigethez közel, a déli Antalya tartományban tettek.
Julius Caesar beszámolói elevenedtek meg a párizsi ásatáson, fény derülhet a város múltjára
Több mint kétezer éves, húsz méter hosszú falat fedeztek fel a nyáron Párizs belvárosában, amely az első tárgyi bizonyítéka lehet a város gall eredetének.
Hírmozaik – szeptember 24.
Újra megrendezik a Budapest Contemporary kiállítást és vásárt, együttműködik a szentendrei skanzen és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, nyolcszáz éves templomot fedeztek fel Grönlandon.
Ennyi volt, nincs több fotózás a bayeux-i kárpitnál
A British Museum szerint a fotózók miatt mások nem tudják rendesen megnézni a csaknem hetven méter hosszú műalkotást, mikor elhaladnak mellette.
Hét kulccsal nyíló páncélszekrény őrzi, most újra hatalmas érdeklődés övezi a cseh kincseket
Újra kiállítják a cseh koronázási ékszereket Prágában, többórás sor várható a várban. 2024-ben történelmi jelentőségű határozatot hozott Csehország köztársasági elnöke azzal, hogy engedélyezte az ereklyék nagy közönség előtt való rendszeres bemutatását.
Történelmi léptékű érdeklődés övezi a bayeux-i kárpitot
Megnyílt csütörtökön a londoni British Museumban az ereklyét bemutató kiállítás.
Hetek óta találgatják, mit fedeztek fel Óbudán a föld alatt
Augusztusban rejtélyes római kori épület maradványai kerültek elő egy építkezésen. A ritka nagy méretekkel rendelkező lelet nemcsak grandiózussága miatt különleges: a kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, milyen célt szolgálhatott.
Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket
1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.
Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál
Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.
A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte
Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.