történelem

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.

Ötszáz éve szenvedtünk történelmi vereséget a törököktől Mohácsnál

Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a középkori magyar állam bukását hozó mohácsi csata, amely fordulópontot jelentett a magyar történelemben. A két nagyhatalom közé ékelt, meggyengült Magyarország hamarosan két, majd három részre szakadt. Mohács a nemzeti tudatba „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” vonult be.

A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte

Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.

Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd

Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.

Hunyadi János meg tudta állítani a törökök európai terjeszkedését

Ötszázhetven éve, 1456. augusztus 11-én halt meg Hunyadi János törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója, a nándorfehérvári diadal vezéralakja, aki „jó fegyvernökből a legerősebb vitéz, vitézből a legkiválóbb hadvezér lett” – írta róla Antonio Bonfini olasz történetíró.

Oroszlán még nem volt a nyitáskor, a cirkusz mentette meg a csődtől, de ma is szeretjük az első magyar állatkertet

A megnyitó az 1866-os év egyik legfontosabb társasági eseménye volt, Ferenc József saját gyűjteményéből is hoztak állatokat, az első világháború alatt végig működött, de a második világégés után újra kellett építeni. Azóta népszerűsége töretlen, és az állatkerti világhálózat elismert tagjává vált. Százhatvan éve nyitott meg az állatkert Budapesten.

Hírmozaik – július 30.

Osvárt Andrea lesz a Filmpiknik házigazdája, teremtés és emberi alkotás párbeszéde a fertődi Esterházy-kastélyban, ismeretlen kriptát találtak a keszthelyi Szent Miklós-kápolnában – hírösszefoglalónk.

Vasvári Pál nem történészként írta be a nevét a történelembe

Kétszáz éve, 1826. július 14-én született Vasvári Pál politikus, író, történész, a márciusi ifjak egyik vezéralakja, aki kulcsszerepet játszott a 12 pont véglegesítésében és a március 15-i forradalom megszervezésében, és az elsők között követelte a nemzeti honvédsereg megszervezését.

Rekord a múzeumi kasszáknál, a legendás falikárpit mindenkit bezsongatott

A bayeux-i kárpitot először és feltételezhetően utoljára láthatja a nagyközönség Franciaország határain kívül, ez a különleges körülmény pedig a jegyeladásban is visszaköszön.

Hírmozaik – június 21.

Visszatér a Hadtörténeti Múzeum a budai Várba, Kolozsváron díjazták Holtai Gábor filmjét,

Berényi Anna: A sebesültek sem hitték, hogy egy nő képes ezt a feladatot ellátni

Kossuth Zsuzsanna története egybefonódott Magyarország történetével egy kritikus pár évben. Ha az ő történetét nem tartjuk életben, a nemzet történetéből is elveszítünk egy fontos darabot.

Végh Antal nemcsak a focihoz értett, de a libás puliszkához is

Bár Végh Antalt legtöbben a labdarúgásról és politikai-közéleti témákról írt köteteiről ismerhetik, azonban szakácskönyveket is jegyzett – a szatmári parasztételeket összegyűjtő irodalmi receptgyűjteménye a legjobbak közül való. Ezer köntösben felbukkanó puliszka, nehéz levesek és az örök tanulság: bármilyen vészterhes időket rójon ránk a történelem, a disznót télen meg kell bökni. Cserna-Szabó András ajánlja Végh Antal könyvét.

Minden átkelés hídavatás – 150 éves a Margit híd

1876. április 30-án avatták fel a főváros második állandó hídját, a Margit hidat. Különleges építmény ez a maga szigeti leágazásával. Kissé ferde és elágazó, mint a történelem.