történelem
A korcsolyázás elsőrandi-program, a síelés az elit sportja
A tél nem csak zord napokat és hideg, borús időt hozott, sok év után ismét nagy hóval és befagyott tavakkal ajándékozott meg minket. És ha sok enyhe tél után újra van hó, előkerülnek a szánkók és korcsolyák is. De vajon a magyar kultúrában hagytak-e nyomot a sílécek, szánkók és korcsolyák?
Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot
Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.
Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén
Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.
A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin
Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.
Tizennyolc évbe tellett, míg elismertette diplomáját az első magyar orvosnő
Hugonnai Vilma nem csupán elhatározta, hogy orvos lesz, hanem az életével bebizonyította: a nőknek nem kell engedélyt kérniük a műveltséghez és hivatásuk megválasztásához.
Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”
Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.
Hírmozaik – december 6.
Mikulástroli jár Budapesten, aukción bukkan fel egy Rippl-Rónai-festmény, Holtai Gábor thrillerét februártól vetítik – hírösszefoglalónk.
A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.
Máté Enikő családfakutató a rég elfeledett valóságot tárja fel
A felmenőink története az életünk értelmének tarthat tükröt. A családfakutatás útjáról, módjáról és jelentőségéről beszélgettünk Máté Enikő családfakutatóval.
Együttműködési megállapodást kötött az SZFE és a Veritas
Együttműködési megállapodást írt alá a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltárral – közölte november 12-én az SZFE. A dokumentumot Sepsi Enikő, az SZFE rektora és Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója látta el kézjegyével.
Az alumínium a modern világ kötőanyaga, avagy a szerelem angyalától az iPodig
108 éve, 1917. november 12-én született Bölcskei Elemér építész, az első magyarországi alumíniumhíd tervezője.
Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz
1903. november 8-án avatták fel a legtitokzatosabb magyar szobrot, a ma is a Városligetben álló, Anonymust ábrázoló alkotást, Ligeti Miklós 27 évesen alkotott fő művét.
Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.
Elfogtak két gyanúsítottat a párizsi műkincsrablás ügyében
A világ egyik leghíresebb múzeumába, a párizsi Louvre-ba október 19-én törtek be és felbecsülhetetlen történelmi értékű tárgyakkal távoztak onnan a bűnözők.
Jubileumi kincskereső játékot indít a Múlt-kor
Idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Múlt-kor magazin, a jubileum alkalmából országos kincskereső játékkal várják október 21-től a történelem iránt érdeklődő olvasókat. A játékban országszerte huszonöt múzeumban rejtettek el ajándékcsomagokat, amelyek megtalálásához a Múlt-kor Facebook-oldalán megjelenő nyomravezető epigrammák adnak segítséget.
Végre állványok nélkül látható a Parthenón
Évtizedek óta először látható teljes pompájában, állványzat nélkül az Akropoliszon az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Parthenón.