DKCSZ20260908013.jpg

Hetek óta találgatják, mit fedeztek fel Óbudán a föld alatt

Augusztusban rejtélyes római kori épület maradványai kerültek elő egy építkezésen. A ritka nagy méretekkel rendelkező lelet nemcsak grandiózussága miatt különleges: a kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, milyen célt szolgálhatott.

Még augusztus 25-én érkezett a hír, hogy a Waterfront City lakópark építési területén, a régi szeszgyár helyén találtak óriási római kori maradványokat, melyek viszonylag jó állapotban maradtak fenn. Akkor a Válasz Online a feltárást vezető régészt, Kostyál Gergelyt kérdezve azt írta, már 2017-ben, a szeszgyár lerombolásával elindultak szondázások a területen, majd később egy kivételesen jó állapotban fennmaradt Mithrász-szentély is előkerült, a régészek munkájának következő, idei első szakaszában pedig sikerült feltárni további falromokat is. Ezeket azonban vissza is temették a leletek védelme érdekében.

Kostyál Gergely ásatásveztő régész az egykori Óbudai Szeszgyár területén található római kori épület feltárásán. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Kostyál Gergely ásatásveztő régész az egykori Óbudai Szeszgyár területén található római kori épület feltárásán. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

A most előkerült leletanyag ennek a több éve tartó munkának a jelenlegi fázisában bukkant a felszínre, és valószínűsíthetően az aquincumi külváros lerombolása után, a 4. század elején emelhették.

A nagy méretű épület dokumentált szakasza összesen hetven méter (szakaszonként 55 és 15  méter) hosszú és nyolc méter széles, és egy lépcsővel ellátott torony is tartozott hozzá, de azonosították a falakat borító vakolatot és a padlószintet is.

Az egykori épület funkcióját nehéz meghatározni, mivel elhelyezkedése, alakja és építészeti jellemzői egyelőre nem illeszthetők bele teljesen az egykori Aquincumról összegyűjtött tudásanyagunkba. A feltételezések szerint a katonaváros része lehetett, méreteiből akár erődítményre is következtethetnének a kutatók, azonban mindössze 65 centiméteres vastagságukkal túl vékonynak bizonyulnak a falak.

Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Most a Múlt-kor magazin számolt be arról, hogy a szakemberek szerint a római hadsereg építőalakulatai részt vehettek a falak emelésében. Ugyanakkor kiemelték, hogy a komplexum nagy részét a katonaváros épületeinek visszabontása után emelhették, így pusztán bizonyos építőanyagok jelenlétéből nem lehet következtetni a falak korára, ezt pedig az is erősíti, hogy jóval később keletkezett falrészleteket is találtak a területen.

Mint írták, összesen hatvan munkanap áll rendelkezésre a feltárásra, így továbbra is kutatják a romokat. Az értelmezési munkába külföldi szakembereket is bevonnak annak érdekében, hogy mihamarabb párhuzamosságot tudjanak találni más országok ókori római leletanyagával.

Címlapfotó: Régészek római kori épületet tárnak fel az egykori Óbudai Szeszgyár területén, a Folyamőr utcai Waterfront City építkezésének helyszínén 2026. szeptember 8-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – november 15.

A szegedi ősbemutató után januárban Budapesten is előadják a Marilyn című kortárs táncművet, Tánczos Vilmos kapta az Év Erdélyi Magyar Szerzője-díjat, átadták a JATE-díjakat, Krasznahorkai László a szegedi egyetem díszdoktora lett – hírösszefoglalónk.

Gryllus Vilmos hivatalosan is a Magyar Gyermekkultúra Mestere lett

Gryllus Vilmos Kossuth-díjas zenész, dalszerző, a Kaláka együttes alapító tagja vehette át az idei Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat a budapesti Hegyvidéki Kulturális Szalonban.

Most kiderül, mik élnek Rembrandt híres festményén

Rembrandt Éjjeli őrjárat című alkotásán élő mikroorganizmusokat mutat be egy új kiállítás Amszterdamban, az Artis-Micropia múzeumban. A tárlaton látható egy olyan baktérium is, amely a művet rejtélyes módon egy japán cukorfinomítóval is összeköti.

Soha nem láthatta még a nagyközönség ezt a Zsolnay-gyűjteményt

A historikus alkotásokat tartalmazó kollekciót november 21-én bocsátják aukcióra a Virág Judit Galériában, amely még bárki számára megtekinthető a Falk Miksa utcában.