DKCSZ20260908013.jpg

Hetek óta találgatják, mit fedeztek fel Óbudán a föld alatt

Augusztusban rejtélyes római kori épület maradványai kerültek elő egy építkezésen. A ritka nagy méretekkel rendelkező lelet nemcsak grandiózussága miatt különleges: a kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, milyen célt szolgálhatott.

Még augusztus 25-én érkezett a hír, hogy a Waterfront City lakópark építési területén, a régi szeszgyár helyén találtak óriási római kori maradványokat, melyek viszonylag jó állapotban maradtak fenn. Akkor a Válasz Online a feltárást vezető régészt, Kostyál Gergelyt kérdezve azt írta, már 2017-ben, a szeszgyár lerombolásával elindultak szondázások a területen, majd később egy kivételesen jó állapotban fennmaradt Mithrász-szentély is előkerült, a régészek munkájának következő, idei első szakaszában pedig sikerült feltárni további falromokat is. Ezeket azonban vissza is temették a leletek védelme érdekében.

Kostyál Gergely ásatásveztő régész az egykori Óbudai Szeszgyár területén található római kori épület feltárásán. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Kostyál Gergely ásatásveztő régész az egykori Óbudai Szeszgyár területén található római kori épület feltárásán. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

A most előkerült leletanyag ennek a több éve tartó munkának a jelenlegi fázisában bukkant a felszínre, és valószínűsíthetően az aquincumi külváros lerombolása után, a 4. század elején emelhették.

A nagy méretű épület dokumentált szakasza összesen hetven méter (szakaszonként 55 és 15  méter) hosszú és nyolc méter széles, és egy lépcsővel ellátott torony is tartozott hozzá, de azonosították a falakat borító vakolatot és a padlószintet is.

Az egykori épület funkcióját nehéz meghatározni, mivel elhelyezkedése, alakja és építészeti jellemzői egyelőre nem illeszthetők bele teljesen az egykori Aquincumról összegyűjtött tudásanyagunkba. A feltételezések szerint a katonaváros része lehetett, méreteiből akár erődítményre is következtethetnének a kutatók, azonban mindössze 65 centiméteres vastagságukkal túl vékonynak bizonyulnak a falak.

Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Most a Múlt-kor magazin számolt be arról, hogy a szakemberek szerint a római hadsereg építőalakulatai részt vehettek a falak emelésében. Ugyanakkor kiemelték, hogy a komplexum nagy részét a katonaváros épületeinek visszabontása után emelhették, így pusztán bizonyos építőanyagok jelenlétéből nem lehet következtetni a falak korára, ezt pedig az is erősíti, hogy jóval később keletkezett falrészleteket is találtak a területen.

Mint írták, összesen hatvan munkanap áll rendelkezésre a feltárásra, így továbbra is kutatják a romokat. Az értelmezési munkába külföldi szakembereket is bevonnak annak érdekében, hogy mihamarabb párhuzamosságot tudjanak találni más országok ókori római leletanyagával.

Címlapfotó: Régészek római kori épületet tárnak fel az egykori Óbudai Szeszgyár területén, a Folyamőr utcai Waterfront City építkezésének helyszínén 2026. szeptember 8-án. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán

Ez is érdekelheti

Elveszettnek hitt magyar festmények kerülnek kalapács alá októberben

A Virág Judit Galéria őszi aukcióján Berény Róbert 1929-ben készült főműve lesz az egyik legnagyobb szenzáció. A karácsonyi csendélet létezéséről ugyan tudtak a kutatók, hollétét azonban idáig titok övezte.

Hírmozaik – szeptember 30.

Ingyen hallgatható Kemény Lili sikerkönyve, online is lehet bérletet vásárolni a Veszprémi Petőfi Színházban, AI-alapú hangoskönyvplatform a látássérültek számára.

A magyar filmesek nagyágyúival újra találkozhatunk az egyetemeken

Szeptembertől újraindult a Nemzeti Filmintézet jóvoltából az Egyetemi Filmklub-eseménysorozat, a félév során összesen mintegy kétszáz filmvetítésen vehetnek részt a hallgatók.

Scherer Péterre emlékeznek a Centrál Színház ősbemutatójával

Október 2-án debütál David Ireland kortárs ír drámaíró Az ötödik lépés című, sokkolóan őszinte és pikáns humorral átszőtt darabja. A hazai ősbemutatót Puskás Dávid fordító-rendező eredetileg Scherer Péterrel kezdte el próbálni, ezért rá emlékezve kerül színpadra Vecsei H. Miklós és Marton Róbert előadásában.