Történelmi léptékű érdeklődés övezi a bayeux-i kárpitot
Megnyílt csütörtökön a londoni British Museumban az ereklyét bemutató kiállítás.
Az Anglia normann meghódításának autentikus történelmi forrásaként is nyilvántartott hímzett „képregényt” csaknem ezer évvel ezelőtti elkészítése óta most először mutatják be Nagy-Britanniában.
A kiállítás jövő év július 11-ig tart nyitva, de az idei évre már az összes belépőjegy az árusítás első napján elfogyott. A British Museum októberre ígéri a 2027-re szóló belépők árusítását.
Mint azt mi is megírtuk, az alkotást övező érdeklődés történelmi léptékkel bír: a jegyeladás megnyitásakor júliusban kevesebb mint 24 óra alatt elfogytak a belépők, több mint nyolcvanezren álltak sorba virtuálisan a nyitáshoz, a várakozási idő meghaladta a kilenc órát. Akkor a British Museum azt kommunikálta: „a valaha volt legnagyobb nap volt a jegyeladások terén” július 1., amikor megnyitották a jegyvételt.
A páratlan művészettörténeti emlék londoni bemutatását a szakma és a brit sajtó egyöntetűen az évszázad nagy-britanniai kulturális eseményeként tartja számon. III. Károly király, Andy Burnham brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő már a múlt héten, a hivatalos megnyitó előtt megtekintette az alkotást.
A kárpit, mely mind Anglia, mind Franciaország történelméhez szorosan kapcsolódik, több tekintetben is különlegesnek számít. Méreteit tekintve monumentális alkotás: néhány centiméter híján hetven méter hosszúságú, 48 és 53 centiméter között váltakozik a szélessége és összesen nagyjából 350 kilogrammot nyom.
A bayeux-i kárpit 58 képben, latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, valamint az 1066-ban vívott és normann győzelemmel végződött hastingsi csatát, amelyben az angol király, Harold Godwison is elesett.
A kiállítás fontos kultúrdiplomáciai mérföldkő Nagy-Britannia és Franciaország között. Ahogyan azt az említett cikkünkben is írtuk, a műremek kölcsönadását 2025 júliusában jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, aki háromnapos nagy-britanniai látogatása alkalmával tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről. Mint akkor megtudhattuk, a kárpitért cserébe Nagy-Britannia kölcsönad a gyűjteményeiből mintegy száz középkori műkincset, amelyeket a caeni és a roueni múzeumban állítanak ki.
„A kölcsönzött műtárgyak jelképes és egyedülálló jellegénél, valamint felbecsülhetetlen értékénél fogva ez a példa nélküli csere a két országunk közötti kulturális kapcsolat és közöttünk lévő bizalom újjáélesztésének a szándékát jelzi” – mondta a bejelentéskor a francia elnök.
A mostani cserét Macron még 2019-ben, azaz hét évvel ezelőtt ajánlotta fel Theresa May korábbi brit kormányfőnek, akkor hevesen bírálták ezt a javaslatot. De 2025 szeptemberében, a kölcsönzés bejelentése után néhány hónappal is akadtak ellenzők. Szakemberek a kárpit sérülékenységére hivatkozva gyűjtöttek petíciót annak szállítása ellen tiltakozva, amelyet 71 ezren írtak alá.
A rendkívül sérülékeny relikvia szállításához végül egyedi eszközt gyártottak, amely minden rázkódástól megóvta a műtárgyat. A kárpitot alumíniumrekeszbe helyezték, azt pedig egy konténer belsejében függesztették fel összesen 12 lökésgátló rugóval. A szerkezetet és a kárpitot kamion szállította.
A csütörtöki megnyitón az angol és a normann hadsereg korabeli uniformisaiba öltözött, pajzsokat, fakardokat viselő statiszták fogadták a látogatókat a British Museum bejáratánál.
A lenvászonra hímzett kárpitot a londoni múzeum fektetve mutatja be, nem falra függesztve, ahogyan eredeti kiállítási helyén, a normandiai Bayeux múzeumában látható.
Címlapfotó: A bayeux-i kárpit a londoni British Museumban 2026. szeptember 2-án. Fotó: Ludovic MARIN/POOL/AFP
