Hírmozaik – szeptember 24.

Nyolcszáz éves grönlandi templom mesél az egykori vikingek életéről

Felfedeztek Grönlandon egy 13. században épült középkori templomot, amely a régészek szerint fontos információkkal szolgál arról, hogyan éltek a vikingek a szigeten több mint nyolcszáz évvel ezelőtt – tudósít az MTI. A Dán Nemzeti Múzeum közlése szerint a feltehetően a 13. századból származó templom egy olyan viking településhez tartozott, amely a 15. században tűnt el máig tisztázatlan körülmények között.

„Szenzációs felfedezésről van szó, amely rávilágít az egész terület jelentőségére” – mondta Christian E. K. Madsen régész, aki a Qinnguában, Narsarsuaq közelében, az autonóm dán terület déli részén végzett ásatásokat vezette. Miután a vikingek felvették a kereszténységet, a templomok központi szerepet töltöttek be a skandináv társadalomban, egyszerre szolgálva vallási és gazdasági célokat.

A vikingek először a 10. században népesítették be Grönlandot. A most felfedezett templom még 1450 előtt épülhetett, mintegy 300 évvel azelőtt, hogy a modern dán gyarmatosítás megkezdődött volna. A 8-10 méter hosszú és 3-4 méter széles alapterületű templom mellett egy sírt is feltártak. Az építményt három gazdaság vette körül. Madsen „egyfajta őstelepülésként”, a grönlandi falvak őseként írta le a helyszínt, magyarázata szerint a három gazdaság valószínűleg közösen használta a földterületet és az erőforrásokat.

Megbízható írásos források arra utalnak, hogy a templom olyan kis katolikus templomok hálózatának része volt, amelyek az elsők között jelentek meg az észak-amerikai kontinensen. „Ez megmutatja nekünk, hogyan vitték oda és hogyan őrizték meg az emberek a kereszténységet, és hogyan próbálták fenntartani az életet az egyik legzordabb helyen, amelyet lakóhelyül választhattak” – magyarázta Madsen.

Pályázatot írnak ki a Rippl-Rónai Múzeum igazgatói posztjára

Pályázatot ír ki Kaposvár önkormányzata a Rippl-Rónai Múzeum igazgatói posztjára, a vezető 2027. április 1-jétől 2032. március 31-ig töltheti be a tisztséget a város közgyűlésének szeptember 24-én, a somogyi vármegyeszékhelyen hozott döntése értelmében – tájékoztat az MTI. A pályázati kiírás október 1-jén jelenik meg az önkormányzat és a múzeum honlapján, a pályázatok benyújtási határideje november 6., az igazgató személyéről a közgyűlés januárban dönt a múzeumi feladatokat ismerő szakértői bizottság, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

A jelentkezőkkel szemben követelmény a mesterdiplomával igazolt szakirányú vagy jogász-, közgazdászvégzettség, büntetlen előélet, középfokú idegennyelv-ismeret, legalább három év szakmai gyakorlat, vezetői gyakorlat és egyebek mellett az intézmény vezetésére, fejlesztésére vonatkozó részletes program benyújtása is. A pályázat kiírására azért van szükség, mert március 31-én lejár Ábrahám Levente igazgató megbízása.

Az 1909-ben alakult, ma a Rippl-Rónai Emlékházat és Látogatóközpontot, a Vaszary Emlékházat, a Fekete István Látogatóközpontot és a Szentjakabi Bencés Apátság Romkertet is üzemeltető, mintegy félszáz dolgozót foglalkoztató Rippl-Rónai Múzeum Kaposvár és Somogy vármegye történelmi, tudományos, kulturális, művészeti örökségének őrzője, közvetítője, Magyarország egyik legnagyobb tudományosan rendszerezett közgyűjteménye, ahol 2,5 millió műtárgy állagmegóvását, őrzését, feldolgozását, kutatását végzik.

Együttműködés a vajdasági magyar tájházak és közösségek támogatásáért

Hosszú távra szóló szakmai megállapodást kötött szeptember 23-án a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet. Az együttműködés célja a vajdasági magyar tájházak és néprajzi gyűjtemények, a népi építészeti, a tárgyi és a szellemi kulturális örökség, valamint az ezeket őrző és továbbadó helyi közösségek szakmai támogatása. A megállapodás keretében a Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet közös szakmai rendezvényeket és konferenciákat szervez elsősorban a Vajdaságban működő intézmények, civil szervezetek, valamint a tájházakat és helytörténeti gyűjteményeket fenntartó és működtető társadalmi szervezetek és magánszemélyek számára.

Az együttműködés részeként a skanzen előre meghatározott időpontokban tájházi képzéseket szervez a vajdasági tájházak és néprajzi gyűjtemények vezetőinek, fenntartóinak és működtetőinek, valamint oktatókat delegál ezekhez a képzésekhez. A skanzen emellett a Népi Építészeti és Tájház Központ honlapján is közzéteszi a vajdasági magyar tájházakat és néprajzi gyűjteményeket. A megállapodással a két intézmény olyan hosszú távú szakmai kapcsolat kialakítását tűzte ki célul, amely hozzájárul a vajdasági magyar tájházak és néprajzi gyűjtemények, valamint az ezeket fenntartó és működtető közösségek szakmai támogatásához.

Budapest Contemporary kiállítás és vásár a Bálnában

Immár negyedik alkalommal rendezik meg a Budapest Contemporary (BCT) kiállítást és vásárt október 2–4. között a Bálnában, ahol közel hetven kiállító és több ezer műalkotás várja a gyűjtőket és a művészet iránt érdeklődőket. A rendezvényen a kiállított művek megtekintése mellett lehetőség nyílik a galériákkal, művészekkel és szakemberekkel való találkozásra, valamint műtárgyak vásárlására is, miközben tárlatvezetések, szakmai és közönségprogramok, valamint gyermekfoglalkozások színesítik a palettát. Újdonságokban sem lesz hiány: idén először a képzőművészethez szorosan kapcsolódó kreatív területek is nagyobb hangsúlyt kapnak, a design és a divat mellett pedig nagyszabású kortárs ékszerkiállítás is várja a látogatókat.

A rendezvénysorozat ebben az évben is széles válogatást kínál a hazai művészeti szcéna alkotásaiból, olyan jelentős hazai kortárs galériák részvételével, mint az acb Galéria, az Einspach & Czapolai Fine Art, a Horn Collection, valamint a Képező Galéria. A MOME Média Design szakos hallgatói saját munkáikkal mutatkoznak be, míg a Testközelben / Close to the Body című kiállítás a kortárs ékszer sokféleségét és a testhez fűződő kapcsolatát helyezi középpontba. Mindezek mellett a három nap során szakértői tárlatvezetések és rendhagyó közönségprogramok is segítik a kiállított alkotások felfedezését.

A társadalmi felelősségvállalásról tart szimpóziumot a MOME

Október 6–8. között a társadalmi felelősségvállalás, a befogadás és a fenntartható közösségek kérdései kerülnek fókuszba a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME). A Social Dialogues in Art and Design (SODA) című háromnapos szimpózium nemcsak azt vizsgálja, hogyan reagálhat a kortárs művészet és a design a társadalmi kihívásokra, hanem arra is keresi a választ, miképpen válhat az alkotás a párbeszéd, a részvételiség és a közös gondolkodás eszközévé – adta hírül a MOME.

A konferencia kiemelt meghívott előadója prof. Shilpa Das, aki a fogyatékosság-központú egészségügyi tervezés társadalmi és közösségi dimenzióiról, valamint dr. Flavia Mameli, aki az ágencia és a társadalmi sürgetettség kérdéseiről osztja meg a gondolatait. A két nemzetközi kiemelt előadó mellett a programot számos hazai és nemzetközi szakember előadásai, workshopjai és projektbemutatói gazdagítják. 

A konferencia egyik fontos sajátossága, hogy az előadások mellett a látogatók aktív alkotói és gondolkodói helyzetekben is kipróbálhatják a bemutatott módszereket. 

A workshopok között szerepel a fogyatékkal élők tapasztalatainak és tudásformáinak vizsgálata, a részvételi design intézményi gyakorlattá alakításának a kérdése, valamint egy kortárs táncosokkal együtt megvalósuló interaktív immerzív installáció is. A természet és az anyagok újfajta megközelítése is megjelenik. Az egyik workshop az algákkal és a micéliummal való tervezés lehetőségeit vizsgálja, egy másik pedig a kooperatív játék segítségével közelít a Balaton és a hozzá kapcsolódó közösségek kérdéséhez. A program része továbbá az akadálymentes vízparti terek tervezésével foglalkozó workshop is. 

Bővebben a programokról és regisztráció itt.

Címlapfotó: Érdeklődők a III. Budapest Contemporary kortárs képzőművészeti kiállításon és vásáron a budapesti Bálna rendezvényközpontban 2025. szeptember 25-én. A rendezvényen negyven galéria megközelítőleg kétezer műtárgya látható. Fotó: MTI/Máthé Zoltán