Rekord a múzeumi kasszáknál, a legendás falikárpit mindenkit bezsongatott

A Telegraph szerint a British Museum kevesebb mint 24 óra alatt kiárusította az összes jegyet, amellyel a kárpit megtekinthető. A múzeum szeptember 10-től látható a történelmi ereklye, egészen jövő év júliusáig.

Mint írták, még a British Museum történetében is egyedülálló érdeklődés övezi a kiállítást, az intézmény kommunikációja szerint „a valaha volt legnagyobb nap volt a jegyeladások terén” július 1., amikor megnyitották a jegyvételt. Az online jegypénztáraknál a délelőtt 10.00 órai nyitáskor több mint nyolcvanezren várakoztak – a múzeum természetesen előre figyelmeztette a vásárlókat arra, hogy fennakadások várhatóak a jegyeladási felületeken. A várakozási idő meghaladta a kilenc órát.

A „sor” még másnap, csütörtökön reggel is igen nagy volt, több  mint negyvenezren vártak arra, hogy hozzájussanak a jegyeikhez. A múzeum végül csütörtökön délelőtt jelentette be hivatalosan, hogy az összes jegy elkelt. A bevétel összesen 2,5 millió font (valamivel több mint egymilliárd forint) volt. A jegyeket 25 és 33 font (tízezer és 13 ezer forint) közötti áron árusították.

De miért ekkora durranás a bayeux-i kárpit?

A kárpit, mely mind Anglia, mind Franciaország történelméhez szorosan kapcsolódik, több tekintetben is különlegesnek számít. Méreteit tekintve monumentális alkotás:  néhány centiméter híján hetven méter hosszúságú, 48 és 53 centiméter között váltakozik a szélessége és összesen nagyjából 350 kilogrammot nyom.

A bayeux-i kárpit 58 képben, latin szövegekkel mutatja be Anglia normann meghódítását, valamint az 1066-ban vívott és normann győzelemmel végződött hastingsi csatát, amelyben az angol király, Harold Godwison is elesett. A király halálát külön jelenetben, szöveggel ábrázolja a mű. Ezt követően Hódító Vilmos, Normandia hercege került az angol trónra.

A kárpit, melynek pontos készítési helye nem ismert – azonban egyes kutatók szerint valószínűleg Angliában alkothatták meg –, a hastingsi csata után nem sokkal, 1070 körül, de legkésőbb 1082-ben készülhetett. Emiatt nem pusztán művészettörténeti szempontból kiemelt jelentőségű, de egyedülálló történelmi forrásként is számontartják, mely hitelesen dokumentálja az ezer éve történt eseményeket.

Kultúrdiplomáciai jelentőségű tárlat

A műremek kölcsönadását 2025 júliusában jelentette be Emmanuel Macron francia elnök, aki háromnapos nagy-britanniai látogatása alkalmával tájékoztatta a nyilvánosságot a döntésről. Mint akkor megtudhattuk, a kárpitért cserébe Nagy-Britannia kölcsönad a gyűjteményeiből mintegy száz középkori műkincset, amelyeket a caeni és a roueni múzeumban állítanak ki.

„A kölcsönzött műtárgyak jelképes és egyedülálló jellegénél, valamint felbecsülhetetlen értékénél fogva ez a példa nélküli csere a két országunk közötti kulturális kapcsolat és közöttünk lévő bizalom újjáélesztésének a szándékát jelzi” – mondta a bejelentéskor a francia elnök.

A történelmi jelentőségű kárpit kölcsönzésének ténye is túlzás nélkül állíthatóan történelmi: felfedezése óta sohasem állították ki Franciaországon kívül, és feltehetően nem is lesz soha többé látható más országban. Holott Nagy-Britannia már többször is megpróbálkozott a kiállítással: először 1953-ban vetették fel a kölcsönzés lehetőségét, II. Erzsébet koronázásának évében, majd 1966-ban, a hastingsi csata 900. évfordulóján szerették volna kiállítani a műtárgyat.

A mostani cserét Macron még 2019-ben, azaz hét évvel ezelőtt ajánlotta fel Theresa May korábbi brit kormányfőnek, akkor hevesen bírálták ezt a javaslatot. De 2025 szeptemberében, a kölcsönzés bejelentése után néhány hónappal is akadtak ellenzők. Szakemberek a kárpit sérülékenységére hivatkozva gyűjtöttek petíciót annak szállítása ellen tiltakozva, amelyet 71 ezren írtak alá.

A műtárgyat utoljára  1870-ben restaurálták és mindössze két alkalommal, a 19. század elején Bonaparte Napóleon döntésére és 1944-ben, az angol és amerikai felszabadító csapatok tiszteletére hagyta el Bayeux városát, hogy kiállítsák a párizsi Louvre-ban.

Mint egy restaurátor nyilatkozta, közelről nézve a kárpiton át lehet látni, annyira elhasználódott az anyaga, és több mint 24 ezer folt, és a tízezret közelítő lyuk található rajta. A bayeux-i kárpitot végül mégis összegöngyölték a tiltakozások híre után néhány nappal, mivel az eredeti megőrzési helyén, a bayeux-i múzeumban kíbővítési munkálatok kezdődtek, amelyek a londoni „vendégség” alatt tartanak majd.

A szállításhoz végül egyedi eszközt gyártottak az MTI beszámolója szerint, amely minden rázkódástól megóvja a műtárgyat. A kárpitot alumíniumrekeszbe helyezik,  azt pedig egy konténer belsejében függesztik fel összesen 12 lökésgátló rugóval. A szerkezetet kamion szállítja majd, februárban és áprilisban már tartottak is egy-egy próbautat, melyek sikeresnek bizonyultak: a szállítás közben várhatóan nagyjából akkora mértékű vibrációnak lesz kitéve, mint amennyi eredeti kiállítási helyén is éri.

Nyitókép: szakemberek és önkéntesek készítik elő a bayeux-i kárpitot a szállításra 2025 szeptember 18-án. Fotó: Lou Benoist / Pool / AFP