A kerekasztal-beszélgetésen, ahol a civil és szakmai szféra egyaránt képviseltette magát, szó esett többek között a magyar e-könyv piac helyzetéről és az állami szerepvállalás fontosságáról. Az egy éve alapított Örökség Kultúrpolitikai Intézet a hazai közpolitikai intézetek többségével szemben határozott szakterületi profilt képvisel: fő tevékenysége kultúrpolitikai, illetve kulturális tárgyú kutatások folytatása, elemzések készítése, konferenciák szervezése és kiadványok publikálása. ?A kifejezetten szakmai konferenciák mellett szükségesek a kötetlenebb beszélgetések, mivel itt találkozhatnak az eltérő vélemények, amelyeknek szintén van szakmai hozadékuk? ? mondta el megnyitó beszédében Pápay György, az intézet igazgatója, aki hangsúlyozta: az átalakuló világban fontos, hogy a kultúrpolitika is reagáljon a ?kultúrafogyasztás? eszközeinek változására.
L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke vitaindító beszédében kifejtette: az e-könyv piac támogatásának nemzetstratégiai, nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági jelentősége van. ?Fontos, hogy a Kárpát-medencei magyar kulturális értékek mindannyiunk számára elérhetőek legyenek. Ezeknek pedig a magyar államhoz kell kötődniük, tehát törekedni kell arra, hogy magyar szervereken tárolják őket? ? jegyezte meg L. Simon László. Az NKA alelnöke hangsúlyozta, jelenleg egy olyan generáció nő fel, amely a kultúra fogyasztását az internethez köti, miközben evidencia számára, hogy az itt talált formátumok ingyenesen hozzáférhetőek. ?Amellett, hogy rendkívül fontos a kulturális értékek korszerű eszközökön való közzététele, a szerzői jog kérdését szükséges kezelni: tudatosítani kell a fogyasztókban, hogy az elektronikus formátumot is meg kell fizetni? - mondta L. Simon László.
A vitaindítót követő kerekasztal-beszélgetésen a civil és szakmai szféra egyaránt megjelent. Előbbi képviseletében Farkas István, az Egyesület az E-könyvekért alapítója a magyar e-könyvpiac egyik legsürgetőbb problémájaként fogalmazta meg, hogy a kultúra előállítói még nem ismerték fel az elektronikus formátum jelentőségét. ?A technológiai változás lehetővé teszi, hogy a könyvet mint a kultúra megjelenítőjét, illetve mint a kultúra megőrzőjét szétválasszuk? ? jegyezte meg az elnök. Földes László a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőségének vezetője elmondta: egy átmeneti korszak első lépéseit teszik meg jelenleg, a fejlődés pedig már érezhető, hiszen egyre több kiadó jelentet meg e-könyveket, köztük új kiadványokat is. Szécsi Tamás a Digitalbooks.hu Kft. munkatársa leszögezte, létezik magyar e-könyv piac, bár a potenciális olvasók elérése anyagi korlátok miatt egészen más módon valósítható meg, mint más értékesítési piacon. Emiatt lényeges, hogy minden szereplő ? így az állam is ? szerepet vállaljon piac fellendítésében.
A résztvevők egyaránt kitértek a szerzői jogok védelmének jelentőségére, hiszen az interneten számos illegális oldal létezik, amely ingyenesen letölthetővé tesz e-könyveket. Az olvasókban azonban tudatosítani kell, hogy az e-könyv előnye nem a fizetés nélkül való hozzáférés, hanem a könnyű tárolhatóság, a mobilitás, a biztos megőrzés.?Óriási lökés lehetne, ha a tankönyvek egy részét e-könyv formájában kapnák meg a gyerekek. Ez fele költséget jelentene a hagyományos könyvcsomaghoz képest, valamint lehetővé tenné, hogy felnőjön az első generáció, amely természetes eszközként tekint az e-könyvekre? ? hangsúlyozta Földes László. A Kossuth Kiadó szerkesztőség-vezetője a kiadók legfőbb feladatát a megszólítható olvasók elérésben látja: ?Az olvasó tömegből el kell jutnunk azokhoz, akiket meg lehet győzni, rá lehet szoktatni az elektronikus formátumra és természetessé lehet tenni számukra a tényt, hogy a mű bármilyen formátumban kerül is eléjük, értéket képvisel, amelyet meg kell fizetni.?
Széles-Horváth Anna
