A Kassák Múzeumban a 2010-es évek elején koncepcióváltás történt: Kassák Lajos irodalmi és képzőművészeti tevékenységéről átkerült a fókusz az alkotó társadalomszervező, aktivista oldalára. Sasvári Edit, a múzeum igazgatója elmondta, hogy ezáltal feltárult az életmű páratlan gazdagsága, és értelmezése sokkal árnyaltabb lett.
Kassák lapjai és a korabeli nemzetközi folyóiratok álltak az Aktív ábrák című kiállítás középpontjában is, amely a 20-as években a nemzetközi művészvilágban kialakuló párbeszédre és a folyóiratok egymáshoz való kapcsolódására mutat rá.
Szeredi Merse Pál, a kiállítás egyik kurátora elmondta: nincsenek tipikus esetek, minden folyóiratnak más volt a hálózatépítési stratégiája, és abban is különböztek, hogy mennyire voltak élénk nemzetközi kapcsolataik. A folyóiratok hálózati ábrákat tettek közzé, demonstrálva, melyek lapokkal állnak kapcsolatban, vagy melyek szellemisége áll közel hozzájuk.
Az egyes lapok különbözőképpen pozicionálták magukat a rendszerben.
A kiállításon látható Kassák Ma című lapjának egyik ilyen hálózati rajza, amelyen absztrakt-konstruktivista kompozícióban ábrázolja az általa jelentősnek tartott folyóiratokat, így például a De Stylt vagy a Merzet. Az is kiderült, hogy Kassák idővel Nyugat-Európa vezető folyóiratai mellett egyre több közép-kelet-európai lapot tartott fontosnak.
Egy falon szerepelnek a párizsi L'Esprit nouveau, a római Noi és a szintén párizsi Manom?tre néhány hálózati ábrája. Ezek a lapok hasonló vizualizációval, hasonló tipográfiai megoldásokkal éltek és mindegyik hivatkozik a Mára is, de míg az első decentralizált, demokratikus programot vitt, az olasz lap 'világfuturizmust' hirdetett és hierarchikus rendszerben gondolkodott. A Manometre folyóirat egy orvos-művészházaspár hobbilapja volt, amely kreatív internacionalizmust, a nyelvek és kultúrák keveredését hirdette.
A belső teremben központi helyet foglalnak el a De Styl néhány számának lapjai. Theo von Doesburg folyóiratát magánprojektként működtette, ahol saját verseit, manifesztumait, reprodukcióit tette közzé. A hálózatba úgy került bele a lap, hogy a reprodukciók nyomódúcait más folyóiratoknak elküldte, így ők is publikálhatták az adott képet. A kiállításban látható, hogy a Mában és a Merzben is megjelentek a De Stylben leközölt nyomatok.
Doesburg e tevékenysége miatt úgy gondolta, hogy a folyóirat-hierarchiában magasabb szinten áll a lapja a többi folyóiratnál.
A varsói Blok csal tíz számot élt meg, amelyben szinte csak hirdetések és reprodukciók szerepeltek. Minden számban közzétettek egy listát a nemzetközi folyóiratokról, amelyekkel pályakezdő lapként megpróbálták felvenni a kapcsolatot. Ők tehát a listakészítéssel nem a már megévő kapcsolataikat szedték sorba, hanem így szereztek maguknak nemzetközi beágyazottságot. Ők is decentralizációban gondolkodtak.
Két flamand lap, a Het Overzicht és a 7 Arts oldalai is szerepelnek a kiállításon, illetve Kassák utolsó folyóirata, a Dokumentum néhány oldala. Ezek a folyóiratok is inkább demokratikusan gondolkodtak a társlapokról.
A kiállított folyóiratokból kiolvasható még, hogy a II. világháborút követő globalizációhoz hasonló folyamat már a 20-as években is elindult, megélénkült a nemzetközi párbeszéd, és míg korábban néhány nagyváros köré csoportosult a művészeti élet, egyre inkább megjelent a decentralizálódás vagy legalább annak a vágya.
Sajnos a folyamat a világháború miatt megtört, 1945 után pedig New York lett a művészeti élet központja.
Fotók forrása: Budapest Art Week
