Korábbi cikkünkben bepillantást engedtünk Tokaj szépségeibe, programjaiba (a cikket ITT olvashatod), majd Székesfehérvár kulturális életét is bemutattuk (a cikket ITT olvashatod), ezúttal pedig Győrbe kalauzoljuk el olvasóinkat annak apropóján, hogy a város pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésére. Tarts velünk és ismerd meg a település színes programjait, fesztiváljait, melyek minden évszakban várják a látogatókat!
Győr történelme a római korig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, első királyunk, Szent István pedig egyházi és igazgatási központtá tette a várost. A település sok vihart megélt, Buda eleste után 1541-ben a portyázó török hadak felégették, majd a Habsburg Birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja lett, a 16. század végén pedig török kézre került. A Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak azonban kiűzték a törököket. Igazán szabaddá azonban csak 1743-ban vált, amikor Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet ? olvasható a város honlapján.
Kultúra lépten-nyomon
A 18. században virágzásnak indult a város, ekkor épültek a Széchenyi-tér patinás épületei, amelyek azóta is a barokk pompát hirdetik. A látogató felkeresheti a neobarokk stílusú Városházát, valamint a Széchenyi teret, amely Győr megújult barokk főtere és a legtöbb program és fesztivál helyszíne. Itt áll a Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templom, a rendház és a gimnázium épülete, amelyeket a jezsuiták építettek még a 17. században. A kolostor részeként pedig ma is eredeti funkciójában működik a korai barokk díszítésű patikamúzeum. Szintén érdemes meglátogatni az Esterházy-palotát, amely a középkori eredetű apró házak összeépítésével a 18. században nyerte el mai formáját. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. A Kreszta-ház 17. századi műemlék, amelyben látható Kovács Margit győri születésű kerámiaművész (1902?1977) életműkiállítása. A Zichy Ferenc Látogatóközpontban pedig (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.
A Bazilika első formájában román stílusban épült még a 11. században, a tatárjárást követően pedig a gótika jegyében újították fel. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását pedig az 1780-as években fejezték be, ekkor születtek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra ? olvasható a város honlapján. Mint írják: a Püspökvár az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek érdekessége a 13. századból származó lakótorony. Tetején csodálatos kilátás várja a lépcsőzőket, a pincehelyiségeiben pedig a Boldog Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás tekinthető meg.
Kukorékolással űzték ki a törököket
Ha a város épületeit, tereit meg szeretnénk ismerni, a kép akkor lesz teljes, ha a hozzájuk kötődő legendákról, igaz történetekről is tudunk. Az egyik a Dunakapu téri vaskakashoz kötődik. A vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fejérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást. A felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát ? írják a kultura.gyor.hu oldalon.
Az áruló nő esete
A mai Széchenyi térhez is kötődik egy történet, méghozzá igen véres. Ezen a helyen ? az akkori piactéren fejezték le a tömeg szeme láttára a ?lőcsei fehér asszonyt?. Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától a Rákóczi Ferenc utcai régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt ? leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált ?, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében ? olvashatjuk a kultura.gyor.hu oldalon.
Vigyázz, diák!
A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly író bronzszobra, melyhez több legenda is fűződik. A kezében jegyzetlapokat és pennát szorongató művész állítólag felírja azoknak a diákoknak a nevét, akik későn indulnak iskolába. Papírján külön feljegyzést vezet a téren tilosban parkoló autókról is, melyet a szomszédos utcában található irodába is eljuttat.
Ministránsnak öltözött katona
Érdekes történet fűződik a Gutenberg téren álló Frigyláda-szoborhoz is, mely Győr egyik legszebb barokk kori emléke. Eszerint 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban különös tervet eszelt ki: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztette a katonát. Társai azonban így is felismerték a szökevényt. ?A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik? ? olvashatjuk a kultura.gyor.hu oldalon.
Fesztiválok minden évszakban
A városban azonban nemcsak gyönyörű épületeket, templomokat tekinthetünk meg, és nemcsak régi korok emlékeit, legendáit idézhetjük fel, hanem számtalan izgalmas kulturális programon, fesztiválon is részt vehetünk. ?A kulturális életet a Négy Évszak Fesztivál rendezvényei fogják össze, melyek a színvonalas szórakoztatásra, minden generáció megszólítására törekednek. A Győrkőcfesztivál több tízezer gyermeket vonz július első hétvégéjén belföldről és külföldről egyaránt, a nyárnyitó és nyárzáró koncertek a könnyűzene legnépszerűbb hazai és nemzetközi előadóit vonultatják fel, míg a Bornapokon, Bor, Borlovag és Gasztronómiai Fesztiválon hazánk legjobb pincészeteinek nedűi vonzzák a város impozáns főterére, a Széchenyi térre az embereket? ? írják a város oldalán. Mint olvashatjuk: Győr rendelkezik olyan kiemelkedő kulturális attrakciókkal, egyesületekkel, zenekarral, melyek nemzetközi szinten is megismertetik a várost. A Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Győri Nemzeti Színház társulata, vagy a Vaskakas Bábszínház előadásai különleges élményekkel ajándékozzák meg a látogatókat. A múzeumok a nagy sikerű időszakos kiállítások mellett Kovács Margit, Borsos Miklós gyűjteményeket is rejtenek, de egyedülállónak számít a kályhagyűjtemény, valamint az ország első Gyermekmúzeuma is. Győr a fesztiválok városa is, ?a Győri Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Ütős Fesztivál, a hazánkban kuriózumnak számító Barokk Esküvő, az őszi napokra időzített Magyar Hagyományok Fesztiválja vagy az adventi időszak meghittségével fűszerezett Téli Fesztivál mind arra csábítanak, hogy kimozduljunk otthonunkból, és részt vegyünk a kisalföldi megyeszékhely pezsgő kulturális életében? ? olvashatjuk a város oldalán. Szintén itt írják, hogy 2010-ben a négy éve tartó, tudatos munkának köszönhetően Győr nyerte el a Kultúra Magyar Városa címet. A város rendezvényei és fesztiváljai tömegeket mozgatnak meg, és a belföldi turisták emelkedő száma mellett egyik-másik immár nemzetközi szinten is öregbíti Győr jó hírnevét.
Színház és balett
Ha pedig színházi előadásra ülnénk be, szintén számtalan program közül válogathatunk. A Győri Balett 2017. november 11-én mutatta be A skarlát betű című előadást. Ahogy az oldalukon írják: a Győri Balett a 2017/2018-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balettművel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író: Nathaniel Hawthorne nagysikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balettadaptációjának bemutatására. Hawthorne az amerikai irodalom kulcsfigurája volt a 19. században, 46 éves korában, 1850-ben készült el első, ám azonnal nagyhatású regénye: A skarlát betű. A regény egy házasságtörés történetét meséli el, hősnője a csodálatos Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek és bűnének jelét: a vörös A betűt (adultery, vagyis házasságtörés) ruháin is hordania kell élete végéig. Hester azonban emelt fővel vállalja mindezt, és gyöngéd szeretettel neveli házasságtörésben fogant gyermekét, a kis Pearlt. Társát a bűnben nem nevezi meg, már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmesdale?
Részletek ITT olvashatók az előadásról!
A Győri Nemzeti Színház több premierrel is várja a látogatókat. Ezek között van Szabó Magda Abigél című regényének színmű változata is, melyet december 9-én láthatnak először a nézők. Ahogy az oldalon írják: az Abigél ifjúsági regényként jelent meg 1970-ben. Népszerűségére jellemző, hogy tévésorozat, hangoskönyv, sőt musical is készült belőle. A második világháború idején játszódó, kalandos lányregénynek induló, romatikus szépségű, katartikus alkotás során a főszereplő, Gina szeszélyes kislányból felelősségteljes felnőtté válik.
Részletek ITT olvashatók az előadásról!
Wéber Anikó
Forrás: Kultúra.hu/ turizmus.gyor.hu/kultura.gyor.hu/gyoriszinhaz.hu/gyoribalett.hu
