A berlini székhelyű ArtFacts.Net a világ egyik legnagyobb internetes adatbázisa, amely a művészekről, kiállításokról és intézményekről gyűjt aktuális információkat és készít elemzéseket. A 2001-ben megalapult internetes adatbázis mottója az, hogy a művészettörténet leírható a kiállítások történetével, éppen ezért az 1863-as párizsi Salon des Refusés-ig tartalmaz információkat a kiállításokról. Az adatbázis 2004 óta a kiállító művészekkel is foglalkozik, hogy a gyűjtők és galériák körében is minél áttekinthetőbbé tegyék a művészeti világot az alkotókról szóló információkkal. A művészekről szóló adataik egyébként a 13. századig nyúlnak vissza, az adatbázisban szereplő legrégebbi múzeum pedig az 1560-ban alapított Galleria degli Uffizi.
Az ArtFacts.Net idén májusban készített egy listát, amelyben összeválogatta a világ száz legjelentősebb modern és kortárs művészeti múzeumát. A lista olyan intézményeket tartalmaz, mint a New York-i Modern Museum of Art (MoMa), a Metropolitan Museum of Art és a Solomon R. Guggenheim Museum, a londoni Tate Modern, a párizsi Centre Pompidou, a bécsi Albertina és Belvedere vagy a salzburgi Museum der Moderne. Ugyanakkor megtalálható benne a Velencei Biennálé, a Documenta kiállítás is.
Az ArtFacts 2018-as válogatásában azonban egy magyarországi intézmény is szerepel, ez pedig nem más, mint a budapesti Ludwig Múzeum ? Kortárs Művészeti Múzeum. Az eredmény azért is különleges, mert a Ludwig nemcsak az egyetlen magyarországi, de az egyetlen kelet-európai múzeum a listán. A hír kapcsán Fabényi Juliát, a Ludwig Múzeum igazgatóját kérdeztük.
Hogyan fogadták a hírt, miszerint a Ludwig Múzeum bekerült a világ száz legjobb modern múzeuma közé? Mit jelent a múzeum számára, hogy olyan intézményekkel szerepel együtt, mint a londoni Tate Modern, a New York-i Metropolitan Museum of Art vagy a Museum of Modern Art (MoMa)?
Természetesen nagyon örültünk, sőt büszkék vagyunk erre a státuszra, hiszen nemcsak Magyarországról, hanem az egész kelet-európai régióból egyedül mi kerültünk fel a listára. Ez a munkánkat igazolja, és bár mindig is meg voltam győződve arról, hogy helyes úton járunk, azt hittem, hogy annyira speciális, annyira kelet-közép-európai, hogy erre nem figyelnek túl sokan. Úgy látszik, mégis figyelnek és érdemileg díjazzák a nyugat-európai múzeumok tevékenységétől nagyon eltérő, de markáns munkánkat.
Mit várnak ettől a helyezéstől, válogatástól? Esetleg növekedhet a látogatók száma, vagy további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert?
Először is remélem, hogy sokan együtt örülnek velünk. Én minden magyar múzeumi sikernek borzasztóan tudok örülni, mert tudom, hogy nagyon sok munka van a siker mögött, és ha azt szakemberek érdemben elismerik, akkor nincs ok panaszra. Magyarországra egyre jobban figyelnek, ez összmunka eredménye, minden kolléga igyekszik a maga szakterületén az intézményi munkájának hangot adni nemzetközileg. Ez jó út, és minél többen vagyunk, akiket nemzetközileg elismernek, annál jobban vihetjük a magyar muzeológiát előre. A nemzetközi kapcsolataink a kölcsönzések révén igen élénkek, egyre gyakrabban jönnek tapasztalatszerzésre azok, akik a gyűjteményezési munkát vizsgálják, kikérik a tanácsunkat a főbb területek gyűjtésére vonatkozóan. Ha ez a helyezés a kiállításcserét lendíti előre, akkor elégedettek lehetünk, bár ebbe még sok munkát kell belefektetni.
Mit gondol, milyen szempontokat vettek figyelembe a portál szerkesztői, amelyek alapján összeállították a listát és beválogatták a magyar múzeumot is? Illetve mi alapján határozták meg a listán elfoglalt helyét?
Csak feltételezni tudom a szempontokat, illetve egyszer régebben, még a 2000-es évek elején engem is felkértek, hogy szavazzak az általam fontosnak talált múzeumra. Akkor a szervezeti struktúrát, az intézmény szakmai koncepcióját kellett vizsgálni, továbbá azt, hogy a küldetés és a szakmai munka mennyire van összhangban. Úgy vélem, mi jó felépítésű szervezeti struktúrában dolgozunk, jó képességű munkatársakkal. Nemzetközi szinten is kiemelendő például az a feladatvállalás, amelyet a modern művészeti múzeumok muzeológiájához letettünk a médiaművészeti alkotások restaurálása, megőrzése terén, de említhetném a nyilvántartási rendszerünket is, amely kifelé talán kevésbé látványos, de elengedhetetlen háttér egy múzeum szakmai életében. Bizonyára számított a kiadói teljesítményünk, a kiállításokhoz kapcsolódó nívós katalógusok megjelentetése is, melyek sokfelé eljutnak a világban. Az ismertségünket és a presztízsünket növelő tényező, hogy már negyedik éve sikeresen rendezzük meg a Velencei Biennále magyar kiállításait. Végül, de nem utolsó sorban számíthatott a múzeumpedagógia munkánk is, mindaz a szívós munka, amelyet a kortárs művészet értékeinek széleskörű megismertetése érdekében teszünk. Úgy vélem tehát, hogy az elmúlt pár év jól követhető és szakmailag innovatív tevékenysége alapján soroltak be bennünket a Top 100-ba, ami arra kötelez bennünket, hogy a munkánkat a jövőben még jobban végezzük.
Az ArtFact.Net teljes, világ top 100 modern múzeumát felsorakoztató listája az adatbázis oldalán található. A június 24-ig látható Permanens forradalom. Mai ukrán képzőművészet című kiállításról készült beszámolónk a Forradalmi hangulat a Ludwigban című cikk alatt olvasható, a december 31-ig nyitva tartó Westkunst?Ostkunst című tárlatról pedig a ?A kulturális hidegháború feloldható? című interjúban kérdeztük az igazgatónőt.
Révy Orsolya
Fotók: Papp Eszter
