Erzsébet hercegnő, később osztrák császárné és magyar királyné Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő harmadik gyermekeként született Münchenben. Ferencz Józseffel 1853-ban találkozott, amikor édesanyjával és nővérével meglátogatta nagynénjét, Zsófia Friderika főhercegnét. Az eredeti terv szerint nővérét, Ilonát szerették volna férjhez adni hozzá, de Ferencz József Sissit választotta és 1854-ben össze is házasodtak.
Mivel a hercegnőt szülei alapvetően nem szánták trónra, így az esküvő előtt nagyon sokat kellett tanulnia. Majláth János magyar gróf és történettudós például Ausztria történelméről tanította. Tőle hallott életében először magyar szót és verseket. Elsajátította a társasági illemet is, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának szokásai taszították. A merev viselkedést anyósa, Zsófia főhercegné testesítette meg, aki túl fiatalnak találta őt a gyermekneveléshez. Erzsébet gyakran sérelmezte, hogy sosem maradhatott egyedül lányaival és nem szólhatott bele a neveltetésükbe.
A császárné politikai karrierje 1861-ben indult el, amikor utazásairól visszatérve, szellemileg megerősödve és felvértezve érkezett a bécsi udvarba. Ekkor ébredt rá pozíciójának fontosságára: ő a birodalom első asszonya. Később elkezdett komolyan érdeklődni a magyar nyelv iránt is, ezért felfogadta magyartanárként Falk Miksát és Ferenczy Ida magyar társalkodónőt, akivel az udvar hölgyeinek támadása ellenére is bizalmas barátokká váltak.
Sissi férjére liberalizáló hatással volt. Például az ő kezdeményezése szüntették meg a börtönökben a láncraverést, illetve egyes politikai foglyok amnesztiában is részesülhettek. Legnagyobb győzelmét a magyar kérdésekben érte el, amikor a poroszoktól 1866-ban elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Az 1867-es kiegyezést követően férjével Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket és megkapták a gödöllői Grassalkovich-kastélyt.
Hatvanéves korában érte a halál, merénylet áldozata lett: 1898. szeptember 10-én a Genfi-tó partján egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A merénylet nem ellene szólt, a gyilkos saját bevallása szerint csak meg akarta ölni egy királyi család valamelyik tagját.
Forrás: wiki
