Biciklivel indult, mentőkocsival folytatódott a Debreceni Virágkarnevál története

Biciklisek és mentőkocsira gyűjtők

Az esemény ötletének magját 1900-ban vetették el – ha stílszerűek maradunk – a Debreczeni Polgári Kerékpáros Egyesület tagjai, akik eldöntötték, országos kerékpárversenyt rendeznek új pályájukon, amelyet különleges attrakció egészít ki, egy „nagyszabásunak tervezett virágcorso, amelyet sok izléssel, pompával akarnak megvalósítani”.  

A mag öt évvel később csírázott ki, ám ehhez egy nem túl szívderítő állapot adta az apropót. Az akkor már nyolcvanezres város egészségügyi ellátása komoly kívánnivalót hagyott maga után, ezért elhatározták, hogy létrehozzák a Debreceni Mentő Egyesületet. A Debreceni Nőegylet tagjai úgy gondolták, egy „virágkocsi-korzó” által össze tudnának gyűjteni annyi pénzt, hogy megvehessenek egy mentőautót. 1905. június 14-én 23 díszített jármű haladt végig a Simonyi úton, ahová nézőként csak jeggyel lehetett bejutni. Komoly közönség- és anyagi sikert aratott a parádé, 1600 korona jött össze a virágkocsiknak köszönhetően a mentőkocsira.

Sport és esztétikum

Az alkalmi kezdeményezésből nem lett hagyomány, hat évtizedet kellett várni arra, hogy rendszertől függően az alkotmány, az új kenyér, az államalapítás vagy épp Szent István ünnepén ismét virágba boruljon a cívisváros. „Augusztus 20-án megrendezték Debrecenben az első országos virágkarnevált. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte. A Debrecen Városi Tanács kezdeményezése megnyerte a lakosság rokonszenvét és egyben megnyugtató alapot szolgáltat a következő években lebonyolításra kerülő virágkarneválok megrendezéséhez” – írta a Hajdú-Bihari Napló 1966. augusztus 23-án.

A napilap cikke a korszaknak megfelelően hangsúlyozta: bár vannak Nyugat-Európában hasonló felvonások, a debreceninek sportértéke is van, hiszen itt az ország kertészeti vállalatai versenyeztek. „A debreceni felvonulás határozott mondanivaló hordozójává vált és érvényesültek azok a törekvések, hogy a világban rejlő esztétikumot és a sportot eggyé olvassza. Lényeges az, hogy a virág ne csak dekoráció legyen a sportnál, a sport pedig ne csak sport maradjon, hanem a kettő ötvözeteként egy egészen új műfaj jöjjön létre. Ezen túlmenően arra kell törekedni, hogy a vizuális összképben rejlő hangulati értékek érvényesüljenek. Arra is nagyon vigyázni kell, hogy a naturális elemek ne kerüljenek túlsúlyba és az absztrakció kellő mértékben szerephez jusson a munkák elkészítésénél. Ezek a meggondolások természetesen nem érvényesültek teljes tudatossággal a debreceni karneválon, de a megvalósításukra irányuló törekvés tapasztalható volt. A zsűri azokat a munkákat részesítette előnyben, melyekben ezek az elvek érvényesültek a legjobban” – magyarázták ma már igencsak komikus hangnemben.

Virágzó hagyomány

Bár idén első alkalommal közösségi virágkocsi is készül a lakosság bevonásával, a komoly munkával, szobrászok, designerek tervezésében és kivitelezésében, több százezer száraz és élő virágból készülő kompozíciók ma már helyi és országos érdekű vállalatok PR-céljaira is szolgálnak.

Az évtizedek alatt az útvonal nem változott, de a rendezvény nem csak a Piac utcán át a Nagyerdőig tartó vonulásra korlátozódik. Az egynapos virágkarnevál többnapos összművészeti eseménnyé vált, amelyben koncertektől fényfestésig számos program várja az érdeklődőket.

A virágkarneválon a kocsik mellett kiemelt szerepet kapnak a helyi és nemzetközi tánccsoportok, zenei együttesek, hagyományőrzők, néptáncosoktól gólyalábasokig, rézfúvósoktól mazsorettekig, zászlódobálóktól tűzzsonglőrökig számos műfaj és ország képviselteti magát. Tavaly ezerötszáz táncos, zenész, mutatványos vonult a színes kavalkádban.

2006 óta a virágkocsik hagyományosan átlépik a határt, ezeket Nagyvárad mellett több partiumi településen is megcsodálhatják az érdeklődők.

A virágkarneválra is igaz, hogy 1966 óta nagyot változott a világ, az esemény népszerűsége azonban töretlen. Nem véletlen, hogy idén is több százezer látogatót várnak a szervezők, hiszen nézőként sem mindennapi élmény átélni egy ilyen vonulást: