Vármegyék

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun Magyarország legnagyobb területű vármegyéje, az ország területének mintegy 1/12-ét foglalja magába. A Dél-Alföldi régióban helyezkedik el, székhelye Kecskemét, a hírös város.

Baranya vármegye

Magyarország legdélebbi vármegyéje. Székhelye Pécs, a Dunántúl legnépesebb és egyik legnagyobb területű városa, UNESCO világörökségi helyszín, Baranya lakosságának mintegy 39 százaléka él itt. Baranya vármegye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is.

Békés vármegye

Békés környéke a Kr.e. 5. évezred óta lakott, a magyarok érkezése előtt pedig számos más törzs telepedett le a területen. A Békés eredetileg a földvár neve volt, amely valószínűleg itt is az első várúrról kapta a nevét. A vármegye székhelye Békéscsaba.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye Miskolc. Az egyetlen magyar vármegye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik, melyek az Aggteleki cseppkőbarlang és a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj.

Csongrád-Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye területét kettészeli az itt északról délre folyó Tisza, legmagasabb pontja Ásotthalom területén (125 m), legalacsonyabb pontja (mely hazánk legalacsonyabb pontja is egyben) pedig Gyálarét területén (78 m) található. Székhelye a napfény városa, Szeged.

Fejér vármegye

Egyike a magyarok legősibb szálláshelyeinek. Székhelye Székesfehérvár, amely a középkorban a Magyar Királyság egyik fővárosa volt. Területe természetföldrajzilag a legváltozatosabb az országban: hegyek, alföldek, nagy tavak és jelentős folyók egyaránt fellelhetők itt.

Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld. Székhelye: Győr. Területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a borostyánút.

Hajdú-Bihar vármegye

Területe és népessége alapján Hajdú-Bihar a negyedik legnagyobb vármegye, melynek székhelye Magyarország második legnagyobb és legnépesebb városa, Debrecen. A vármegye mesterséges tavakban és hévízekben gazdag, idegenforgalma országos tekintetben is kiemelkedő.

Heves vármegye

Heves vármegye területén ősidők óta éltek emberek, kiknek kőkori nyomait a Bükk hegység mészkőbarlangjaiban (Istállós-kői-barlang, Szeleta-barlang, Pes-kő-barlang) találták meg. A vármegye székhelye Eger. A Mátrában található Magyarország legmagasabb pontja, az 1014 méter magas Kékestető.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye az Alföld szívében, hét vármegyével határosan helyezkedik el, a Tisza, a Hármas-Körös és a Zagyva folyók által szabdalt területen. Székhelye Szolnok, legnagyobb állóvize a Tisza-tó.

Komárom-Esztergom vármegye

Az ország legkisebb területű, de második legsűrűbben lakott vármegyéje, melynek székhelye Tatabánya. Kis területe ellenére páratlanul gazdag épített és természeti örökséggel büszkélkedhet.

Nógrád vármegye

Nógrád hazánk legkevesebb lakosú vármegyéje, székhelye Salgótarján. Fő vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok, a műemlékek és kulturális emlékek jelentik.