A Hauszmann Alajos tervezte budavári királyi palota a 19-20. század fordulójára készült el, díszes külső és belső megjelenése, valamint páratlan fekvése az európai uralkodói rezidenciák közé emelte. A második világháborúban a királyi palota és környezete súlyosan megsérült, és habár az épületek jelentős része megmenthető lett volna, a kommunista időszakban számos épületet lebontottak, a palotát pedig eredeti díszeitől megosztva, leegyszerűsítve építették át.
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a Budavári Palotanegyed sok mostoha évtized után újra századfordulós fényében tündökölhessen. Az elmúlt években megvalósult fejlesztések számos nemzetközi elismerésben és díjban részesültek, idén pedig az Európai Királyi Rezidenciák Szövetsége választotta teljes jogú tagjai közé az újjászülető Budavári Palotanegyedet. Olyan rangos helyszínekkel együtt nyertek felvételt, mint a spanyol Alhambra és a lengyel Wawel.
A tagság nem csupán megtiszteltetést és presztízst jelent a Budavári Palotanegyed számára, hanem szakmai lehetőséget is kínál. A szövetség hatalmas tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi kulturális turizmus, a látogatómenedzsment, a kommunikáció és brandépítés, valamint a múzeumpedagógia területén.
A schönbrunni és a versailles-i palotákat is tagjai között tudó Európai Királyi Rezidenciák Szövetségét 1995-ben alapították. Jelenleg 15 országból 32 palota tagja a szervezetnek, melyeket összesen 43 millió látogató keres fel évente. Magyarországot eddig a Gödöllői Királyi Kastély képviselte.
