Boszorkányok, kígyónyelv és rontás elleni varázs
Április 24-e Szent György és az állatok első kihajtásának napja, tisztító és rontáselhárító nap a néphagyományban. De mi közük a boszorkányoknak Szent Györgyhöz és a sárkányhoz?
Sárkányölő Szent György a bajban segítő 14 szent közé tartozik: lelki vívódás, nehézségek, háború és szerencsétlenségek esetén fohászkodnak hozzá. A lovagok, a lovas katonák, a fegyverkovácsok, a szíjjártók, a vándorlegények és a cserkészek védőszentje. A népi kultúrában az állatok első kihajtásának napja ez, és rengeteg varázslatot is véghez lehet vinni április 24-én.
A néphagyomány Szent György és a sárkány legendájához nyúlik vissza azzal, hogy a gyíkoknak és a kígyóknak mágikus erőt tulajdonít. A Szent György-napon megfogott gyík torka után a gyerekek torkának megsimítása óvott a torokgyíktól, sőt olyan hely is akadt, ahol úgy gondolták: gyógyítani lehet azzal a kézzel, amely ezen a napon gyíkot érintett. A befogott gyíkokat ezért jól tartották.
A Szent György-napi kígyók is fontosak voltak - de velük megharcoltak a csodáért, mint György a sárkánnyal: gyanútlan csúszómászók sok-sok példánya esett áldozatul a babonának. Mindenki tudni vélte ugyanis, hogy ezen a napon agyon kell ütni egy kígyót, és az elkövetéshez használt eszközzel titokban meg kell érinteni a kiszemelt leány ruháját, hogy egész életében a mágiát alkalmazó legényhez ragaszkodjon. Másutt kondássá lehetett a szerencsétlen kígyó, azaz csak egy része, mivel a néphit szerint a disznókonda egyben marad, ha a kondás ostorának nyelében szentgyörgykor agyonütött kígyó nyelve lapul.
De a fő feladat azért az állatok első kihajtása volt ezen a napon. A magyar népi kultúra Szent György-napi szokásai nagyon hasonlítanak a rómaiak pásztorünnepére jellemzőkre. Hogy miben? Kiderül a cikk folytatásából a nepi.kultura.hu aloldalon!
