népszokás
A piros tanúsága – Dejcsics Konrád bencés szerzetes húsvéti írása
Nagypéntek és húsvétvasárnap – mint a gyász és az öröm, a szenvedés és annak feloldása, Jézus halálának és feltámadásának napja – hagyományosan fekete-fehér ünnep. Legalábbis a római katolikus egyházi hagyomány és a köréje fonódó, belőle táplálkozó népszokások így őrzik meg.
Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán
„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Két ünnep, egy univerzális emberi tapasztalás
A halloween és a halottak napja látszólag két külön világ, valójában mégis ugyanabból az ősi emberi tapasztalatból táplálkoznak: a halállal való szembenézésből. Hogyan fonódik össze félelem és emlékezés, szórakozás és gyász?
Sarló, kaláka, áldás és varázslat
Péter-Pálkor kezdődött, vagy Sarlós Boldogasszony napján. Sarlóval, kaszával, kalákában. Van olyan vidék, ahol a kaszálókaláka ma is eleven hagyomány. Aratási népszokások és hiedelmek.
Pünkösdi Örökség Ünnep a Skanzenben
Június 8–9-én immár 14. alkalommal rendezi meg a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum a Pünkösdi Örökség Ünnepet. Az idei évben a szellemi kulturális örökségek, tájházi közösségek és helyi hagyományőrzők közös találkozója zajlik majd a múzeumban, így a két nap során lehetőség nyílik mindenki számára, hogy részletesen megismerkedhessen a sokszínű magyar kultúra változatos hagyományaival és a szokásokat őrző közösségekkel.
Mi van ma? Mi van ma?
<div style="width: 100%;"><div style="position: relative; padding-bottom: 177.78%; padding-top: 0; height: 0;"><iframe title="31_MEME_MOBIL" frameborder="0" width="360" height="640" style="position: absolute; top: 0; left: 0; width: 100%; height: 100%;" src="https://view.genially.com/685315ef1a4baacf18906967" type="text/html" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" scrolling="yes" allownetworking="all"></iframe> </div> </div>
Miért haragszik Pongrác, Szervác és Bonifác?
A fagyosszentek egy hét lehűlést hoznak évszázadok óta májusban – nemcsak a Kárpát-medencében. Idén mintha előbb jöttek volna!
Zöldellő majális a Skanzenben
Májusfadíszítéssel, gombócfőző szerelmi varázslással és fenntartható kerti praktikákkal várja látogatóit május 1-én a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Meseelőadások és a Kerekes Band koncertje színesíti a programokat.
Boszorkányok, kígyónyelv és rontás elleni varázs
Április 24-e Szent György és az állatok első kihajtásának napja, tisztító és rontáselhárító nap a néphagyományban. De mi közük a boszorkányoknak Szent Györgyhöz és a sárkányhoz?
A lélek nem pusztul el, hiszen Jézus legyőzte a halált
Aki látott már húsvéti tojáskereséskor rohangáló, ragyogó tekintetű gyerekeket, könnyen megértheti azokat a családokat, amelyeknek a húsvét egyik fő eseménye a nyuszi által elrejtett ajándék és édesség felkutatása.
Sanyarúhét, szenvedőszerda, zöldcsütörtök
A nagyhét nem volt a magyar nép kedvenc hete – sanyarúhétnek hívta a népnyelv. Vajon mitől volt szenvedő a szerda és zöld a csütörtök? És mi is van eredetileg a húsvéti kosárban?
Miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?
A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De vajon miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?
Cibere vajda ma legyőzi Konc királyt
Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzd meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győz – és kezdődik a farsang. Húshagyókedden pedig Cibere vajda – vagyis kezdődik a böjt. Ma van húshagyókedd.
Medvetáncoltató és didák űzi el a bajai telet
Idén is megrendezik március 1-jén Baján az alvégi bunyevác népcsoport hagyományos télűző farsangi eseményét, a maszkajárást. A népszokás fő alakjai a medve (medo) és a medvetáncoltató (a bosnyák), valamint a didák és a botos.
