Melyik magyarországi terület áll a legközelebb a szívedhez?
Az Őrség – olyannyira, hogy néhány évvel ezelőtt vásároltam is ott egy 19. század végi kúriát, amit felújítottam. A Balaton-felvidék is gyönyörű, de azért nem ott vásároltam nyaralót, mert nem szerettem volna a Balaton-felvidékre költözött Budapesttel találkozni. Divatos terület helyett rusztikus természeti környezetre vágytam.
Átsugárzik Szlovénia és az ausztriai Stájerország lakosságának természethez fűződő kapcsolata, ami – mondjuk úgy – eltér a magyarokétól. A hármas határ és a Vend-vidék területe gasztronómiailag is csúcsterület. Ennek a régiónak nem vet véget az országhatár, szépen folytatódik Stájerországban, ahol gyönyörű, Michelin-csillagos éttermek sorakoznak. Ezeket az éttermeket sokan nem ismerik, turisták helyett a helyiek töltik meg őket. Helyi alapanyagokból helyi receptek és tradíciók szerint főznek az újgasztronómiát képviselő szakácsok. A stájer oldalon vulkanikus a talaj, nagyon izgalmasak a fehérborok és a könnyebb vörösborok, a szlovén oldalon pedig nagyon jó mélyebb, toszkán jellegű fehérborokkal találkozhatunk.
Kulturális szempontból mi teszi szerethetővé számodra ezt a területet?
A természet és a hozzá fűződő élmények. Itt teljesen máshogy megy az élet. Megfigyeltem, hogy itt, a természetben én is megnyugszom, lelassulok, és elcsendesült elmével máshogy érzékelem az időt.
A figyelemzavaró dolgok a kreativitás gyilkosai, és mivel itt semmi sem zavarja meg a figyelmem, könnyen rá tudok hangolódni egy-egy témára, elmélyülten tudok dolgozni. Nyaranta fürdőzni lehet a környékbeli apró tengerszemekben, például a Szentgotthárd és Szalafő között fekvő Hársas-tóban, és a telek is nagyon hangulatosak a fatüzeléses házamban. Ezen a területen érezni lehet, amikor ledől az Alpokból a nedves, hideg levegő, ami extrém mértékben zöldellővé teszi a tájat.
Milyen a helyi közösség?
Varázslatos. Érdekes módon csak és kizárólag kulturális vonalon mozgó emberek vettek házat az utcámban, így nagyon szimpatikus légkör alakult ki. Ott lakik a Müncheni Filharmonikusok egyik hegedűse, két házzal odébb pedig egy brit pasas, aki szívesen ad kölcsön könyveket a hatalmas házi könyvtárából. Van a közelben egy organikus piac, ahol megismerkedtem egy Belgiumból ideköltözött belga házaspárral. Egy öthektáros területen élnek, ahol teheneket tartanak, és mennyei finom belga sajtokat készítenek. Vannak emberek, akik hozzájuk hasonlóan gazdaságot – például méhészetet – üzemeltetnek. A házamtól két falura van egy organikus farm, amit egy idetelepült lány működtet. Ha felhívja az ember, akkor két órával később házhoz kapja tőle a megtisztított, teljesen friss, organikus csirkét, nyulat vagy bárányt.
Mennyi időt szoktál ott tölteni?
Ha az Őrségbe megyek, akkor minimum két-három éjszakát ott alszom, ideális esetben egy hetet. Oda nem lehet csak úgy „leugrani”, hiszen három óra leérni Budapestről autóval, aminek őszintén szólva örülök. A mai trenddel ellentétben én nem akarok gyorsan odaérni a nyaralómba és nem szeretnék gyorsan nyaralni. Azért megyek oda, hogy teljesen kiszakadjak a hétköznapi kerékvágásból, pihenjek, töltődjek, alkossak, és a házhoz tartozó többhektáros területen adódó feladatokkal foglalkozzak. Például rendbe hozassam a kertet, ha átmentek rajta a szarvasok és feltúrták azt, lekaszáltassam az állandóan növő füvet, majd egyeztessek valakivel, aki elviszi a lekaszált füvet, hogy megetesse vele az állatait.
Miként formál téged a természettel való kapcsolódás?
Gyógyítóan hat rám a természet csendje és a csendben történő befelé fordulás lehetősége – a befelé fordulásé, amire a természet közelsége kifejezetten ösztönöz.
Min dolgozol most?
A közelmúltban forgattuk le a második filmem, a Prófécia című egész estés dokumentumfilmet, ami egy mágikus tűz körül ülés és beszélgetés naplója. A Kolorádó fesztiválon gyújtottuk a tüzet, ami köré leültettünk beszélgetni néhány huszonévest. Megdöbbentő módon már önmagában a beszélgetés mint műfaj is újdonság volt számukra, ahogy az a felismerés is, hogy képesek megnyílni és gátlások vagy határok nélkül beszélni magukról. Ezekből kifolyólag egészen furcsa, spirituális utazássá bontakozik ez a mozifilm.
Öreg Tölgyfa, Szalafő | A Gatter Fogadó udvarán áll az Őrség egyik legöregebb, fokozottan védett kocsányos tölgyfája, aminek korát 400 évre becsülik. A 30 méter magas fa törzsét hat ember éri körbe. |
Szent Márton-templom, Domonkosfa | A 13. század első felében épült templom érdekessége, hogy a déli kapuja fölötti tizenkét ívű timpanonkoszorúban egy párduc tartja a keresztet. |
Ízrestaurátor Csokoládéműhely | Erős György csokoládémanufaktúrája valódi kuriózumnak számít Ispánk vidékén. |
Kerca BioFarm |
Az Őrségi Nemzeti Park szívében, Őriszentpétertől nyolc kilométerre található a Kerca BioFarm, amelynek vadregényes, tízhektáros területe egy erdő mellett, a Kerca-patak partján fekszik. A birtokon szálláshely és falusi vendégasztal is működik, lovaglásra és biciklizésre is van lehetőség. |
Vadása-tó | Az Őrség és Hegyhátszentjakab egyik legszebb látványossága a 200 méter széles és 350 méter hosszú Vadása-tó, amit tizenkét forrás táplál. A rege szerint a patak menti rókalyukakból ered a neve: a „vad-ásta” szóból Vadása lett. |
Őrségi Patakparti Alpakafarm, Szaknyér | A birtokot átszeli a Szentjakabi-patak, mellette egy tavirózsáktól pompázó tó díszeleg, és a területen három forrás is található. Az idelátogató vendégeket egyaránt nyűgözi le a természet szépsége és az alpakák bájos kedvessége. |
Szentháromság-templom, Velemér | A 13. században állított építmény hazánk legrégebbi templomainak egyike. Falain bő hét évszázados freskók ékeskednek. |
Pankaszi szoknyás harangláb | Az 1755-ben – más források szerint 1754-ben – állított pankaszi szoknyás harangláb az Őrség egyik szimbóluma, amely az őrségi népi építészet jellegzetes építményei közül a legrégibb és leglátványosabb. |
Csömödéri Kisvasút | A 109 kilométer hosszú Csömödéri Kisvasút az ország leghosszabb hálózata, amelyhez számtalan kerékpáros és bakancsos turistaútvonal csatlakozik. Az erdei vasút menetrendszerűen közlekedik májustól szeptemberig, de igény szerint ettől eltérő időpontokban is biztosítanak különvonatot. |
Pityerszeri skanzen, Szalafő-Pityerszer |
A három házcsoportból és portából álló Őrségi Népi Műemlékegyüttes épületei az 1700-as évekbeli állapotot őrzik. A múzeumfalu fehérre meszelt házai és régi használati tárgyai egyaránt segítenek elképzelni, hogyan élhettek egykor az őrségi emberek. |