Az örökségvédelem gyergyói példája
A Gyergyói népzene – háromgenerációs örökségvédelmi program megálmodói és főszervezői, Csüllög Edina és Vadas László, 2017-ben megkezdett értékmentő munkájukat, annak módszertanát, gyergyói citerás gyűjtéseiket mutatták be a Hagyományok Háza Szabadegyetem keretében.
A Hagyományok Háza Szabadegyetem előadás-sorozat a néphagyomány kulturális jelenségeit a tudomány és a művészet nézőpontjából értelmezi, megpróbál érvényes választ adni a mindenkori társadalmi kihívásokra, elgondolkodtató, vitaindító témák is terítékre kerülnek. Célja, hogy a látogatóiban kialakuljon egyfajta néprajzi látásmód.
Május 8-án Csüllög Edina népzenész-zenetanár számolt be a Gyergyói népzene – háromgenerációs örökségvédelmi programról.
A program hét évvel ezelőtt indult, partnere a munkában magánéletbeli párja, egykori csoporttársa, Vadas László, szoros kapcsolatban működnek a Lakitelken, illetve Kecskeméten megrendezett Gyergyó-hétvégével, illetve a szintén hét éve működő gyergyóremetei nyári népzenei táborral.
A Hagyományok Házában tartott előadáson beszéltek a kezdetekről, amikor egy értékfeltáró kollégium keretében látogattak Gyergyóba. Ekkor a falusi kultúra különböző területeiről szereztek ismereteket. Elmondták, leggyakrabban népzenészekkel, zenei hagyományőrzőkkel találkoztak. A beszélgetések során előkerültek a citerák, így kezdődött a citerás hagyományok felgyűjtése. A munka az egész Gyergyói-medencére kiterjedt, a módszer a tájegység háromgenerációs örökségvédelmi programjának megvalósítására bővült.
Három alappillérre építettek: a gyűjtésre, a visszatanításra, valamint – nemcsak a népzenére korlátozódó – kulturális híd létrehozására. Jelentős eredmény, hogy mára a klasszikus gyűjtések mellett a saját gyűjtéseikre is támaszkodhatnak. Beszéltek arról, hogy bár az utolsó órában láttak munkához, de szembesültek azzal is, hogy a gyűjtés időigényes. Sokszor évekig kellett várni, míg adatközlőik megnyíltak.
Bővebb információ a további előadásokkal kapcsolatban itt olvasható.
