A váratlan fordulatokkal és őrült helyzetekkel teli vígjáték főszereplője Koromfi, aki egy pesti garzon áráért megvásárol egy vidéki birtokot. Annak tudatában, hogy megcsinálta élete üzletét, beköltözik a kastélyba. Ám hamarosan kiderül, hogy a személyzet egytől egyig bolond, valamilyen mentális problémával küzd, senki nem dolgozik semmit, cserébe viszont Koromfinak kell őket eltartania. A fiatal férfi először menekülne a helyzetből, de amikor találkozik Iringával, a titokzatos, éneklő lánnyal, első látásra beleszeret. Ahogy a történet kibontakozik, Koromfi egyre inkább elmerül a kastély őrült világában, és miközben a lakókat próbálja kigyógyítani, ráébred, hogy a boldogság néha a legőrültebb helyeken és helyzetekben rejlik.
Az előadás az alkotók szándéka szerint nemcsak szórakoztató vígjáték, hanem elgondolkodtató történet arról, hogy minden bolondság mögött, minden őrültség felett ott van az élet legszebb ajándéka, a szerelem.
„A bolondok grófja egy őrült pillanatokkal teli, fergeteges, zenés vígjáték, amelynek van egy mélyebb rétege is. Rávilágít arra, hogy az ember nem azonosíthatja magát múltja traumáival, és nem bújhat kiskapuk mögé, mert ezzel saját életét ássa alá. A darab központjában egy fontos üzenet áll: csak az képes igazán boldog lenni, aki szembe mer nézni önmagával” – emelte ki a rendező, Fejes Szabolcs.
A rendező által tervezett díszlet, egy vidéki kastély enteriőrje, amelyet a fények és a színek önálló karakterré tesznek, vizuálisan és koncepcionálisan is tükrözi ezt az őrült, szürreális világot. Wasilewski Laura jelmezei szintén az őrületet és a karakterek szeszélyes természetét emelik ki: egyes szereplők színes, extravagáns ruhákban jelennek meg, amelyek még inkább felerősítik az előadás komikus és szürreális hangulatát. Erdős Boglárka zenéje dinamikusan kíséri a történetet, miközben egy-egy humoros jelenet alatt a zene még inkább felerősíti a helyzetek abszurditását.
Fotó: Ocean Productions / Tuszinger Károly
