Idén ünnepeljük Jókai Mór születésének 200. évfordulóját – a bicentenárium alkalmából pedig rengeteg Jókait megidéző, az írófejedelem emlékét ápoló könyv született különböző témákban. Talán nem érdemes rangsorolni ezeket a kiadványokat, egyik legkülönlegesebb mégis Kiss A. Kriszta gyerekolvasóknak szánt könyve, hiszen A fiú, aki mindent el akart mesélni egy olyan életrajzi történet, amelyben nemcsak a fiatalok, hanem bizonyosan a felnőttek is találnak újdonságokat, izgalmas – eddig kevésbé ismert – részleteket Jókai életéről.
Emelje fel a kezét, aki tudta, hogy Jókai Mór festőnek készült! Szóljon, aki tisztában volt azzal, hogy Jókai gyerekkorában (kilencévesen) versekkel kezdte későbbi írói karrierjét! Na és arról ki hallott korábban, hogy a korban botrányosnak számító (első) házassága miatt veszett össze legjobb barátjával, Petőfi Sándorral?
Persze jogosan kérdezhetjük, hogy miért annyira fontosak ezek az életrajzi események, hiszen Jókait elsősorban írásai miatt szeretjük: „azokat kell nekünk ismernünk”. Vannak olyan vélemények, melyek szerint nem szabad egy szerző írását az életrajzi történések fókuszából vizsgálni. S bár a kettő tényleg nem összekeverendő, mégsem lehet teljesen leválasztani egyiket a másikról: fontos a kor, melyben a mű született, s fontos a szerzői hitvallás, amelyben az író elmélyült és alkotott. Jókai Mór élettörténete pedig egy kalandregényben is megállná a helyét – s erre jó példa Kiss A. Kriszta könyve.
Példa maga az íróóriás is, aki gyerekként ugyanolyan álmokat dédelgetett, mint a fiatal olvasók. „Jókai Mór, a nagy mesemondó is volt egyszer kisfiú. Neki is volt anyukája, apukája, és ő is félt új iskolába menni. Neki is voltak idegesítő osztálytársai (például egy bizonyos Petrovics Sándor), ő is volt szerelmes, forradalmár, neki is voltak hobbijai” – olvashatjuk A fiú, aki mindent el akart mesélni hátoldalán. Kiss A. Kriszta könyve nem a kötelező olvasmányok fontosságára hívja fel a figyelmet, hanem arra, hogy azokat a könyveket, amiket a fiatalok nap mint nap kezükbe vesznek (akár önszántukból, akár házi olvasmányként), olyan emberek alkották, akik nem sokban különböznek tőlük, tőlünk: ugyanolyan vágyakkal, lehetőségekkel és akaraterővel indultak útnak, amilyennel egy mai fiatal is belevághat az életbe. Kitartással és szorgalommal sok mindent elérhetünk, s – a realitás falain belül maradva, de – valóra válthatjuk kisgyerekkori álmainkat.
„Vajon hogyan lehetek én is kiváló ember?” – teszi fel a kérdést a könyv Jókaija. Talán ez a kulcsgondolata nemcsak az életrajzot bemutató könyvnek, hanem az író élettörténetének, írói mivoltának és lényének. Lapozgatva A fiú, aki mindent el akart mesélni könyvet, megértjük, hogy miért mondja a nagy mesemondóként ismert Jókai azt, hogy az egész nemzet lett az ő családja.
Kiss A. Kriszta Jókai humorát felhasználva ismertet meg bennünket a szerző élettörténetével, s így a könyv oldalain találkozhatunk Jókai „házi szellemével”, Kakas Mártonnal is, aki belekontárkodik, illetve kiegészíti a mesélő szavait, s akiről az írófejedelem a következőképpen vall: „Mikor én magam kifáradok, akkor őt ültetem le, hogy dolgozzék tovább helyettem.”
Bátran mondhatjuk, A fiú, aki mindent el akart mesélni című gyerekkönyvvel az esti olvasások nem csupán a lurkóknak, hanem az egész családnak teljes körű élményt nyújthat.
Kiss A. Kriszta, A fiú, aki mindent el akart mesélni, Móra Kiadó, 2025.
Hansági Ágnes, Jókai életművének egyik legelismertebb kutatója szakmai lektorként vett részt a kötet megalkotásában, amelyet Takács Viktória hívogató illusztrációi színesítenek.
