Jókai, a romant-ikon

Négy tárló fogadja a látogatókat: Jókai Mór, Jókai Mór művei – két csoportosításban–, valamint Jókai és a forradalom címmel.

Joggal merül fel a kérdés, hogy mit keres ezen a helyszínen Jókai Mórról egy kiállítás?

Debrecen kőszínházának átadásán 1865-ben Jókai Mór prológusát az író felesége, Laborfalvi Róza színésznő adta elő. Szabó Magda így vallott ennek az épületnek a vonzerejérőla legfontosabb gyermekkori emlékei közt: „Hogy színház van, s hogy végül is mi az, mit jelent, ad, milyen, szinte az első fogalmakhoz tartozott, amire megtanítottak.” (Szabó Magda: Ókút – Színház)

A megnyitón elhangzott szakmai előadásában dr. Molnárné Ötvös Tünde, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tűzománc technikával nagyon nehéz portrét készíteni, és a kiállított Jókai-portré (közös keretben feleségével, Laborfalvi Rózával) a korabeli realista zsurnaliszta portréábrázolásnak megfeleltethető stílusban készült. Külön hangsúlyozta, hogy az ikon szó azt jelenti, hiteles kép, és ezt rávonatkoztatta a romantikus író magyar lelkületétre, ami felfedezhető, megtapasztalható az alkotások összhatásában. 

Jókai Mór személyes érintettsége révén is kiemelkedő alkotás, mivel a saját korának közelmúltjáról szól A kőszívű ember fiai című történelmi regénye. Napjainkban ez a regény hiába szerepel a kötelező olvasmányok között, mert a diákok többsége nem képes megbirkózni a nyelvezetével, sőt a film értelmezése is több ponton nehézségekbe ütközik, ha egyedül nézik. Az Életemből című regény (könyv) tetejére fehér háttérrel egy bordós-barnás vonalvezetéssel tűzzománc képen egy összekulcsolt kéz került, melyet Baradlay Jenő önfeláldozása ihletett. Még további két kép egy-egy csatajelenetet, lovast, lovasokat örökít meg, szintén ezt a nagyepikai alkotást felidézve. Jól illeszkedik ez ahhoz a hangulathoz, amit a musical címe is sugalmaz: A Kőszívű – a Baradlay-legenda. Az eposzokban rejlő hősiesség átlagon felülisége tapad hozzá.

A Szabó Magda Emlékház Zöld szobájának (Szabó Elek édesapa alakját idézi) egyik sarka az 1848/ 49-es hagyományoknak állít emléket, hiszen több szállal is kapcsolódnak Szabó Magda ősei ehhez a történelmi eseményhez. Férfi felemenői harcoltak a hazáért a Habsburgok ellen, míg Ferenc József segítségére érkező orosz sereg tisztje, Paszkievics herceg pedig az Rickl-házában rendezkedett be a megszállás idején. „Tudtam, melyik házban élt Zelmus szépapám, aki szobáit 1849-ben, a debreceni csata előtt először Paskievics herceg, később Rüdiger gróf számára foglalták le, s hol állt az a fal, amelyen Petőfi kardja függött, a kard, amelyet ősömmel cserélt, emlékül.”  (Szabó Magda: Ókút – A város)

A Hortobágy Debrecenhez szorosan kötődik a köztudatban. Az Út a Hortobágyra című kép azért emelkedik ki a többi közül, mert a háttér, „keret” egy fa évgyűrűje. A kiállítás berendezésekor a szakkör képviselői azt mondták, hogy a mesterséges intelligencia erre nem lesz soha képes, hogy ilyen kreatív ötletet hozzon egy képzőművészti kiállításba. Szabó Magda Mézescsók Cerberusnak című kötetének nyitódarabja: Az Isten homlokán írása, melyből kiderül, hogy ez a kifejezés a Hortobágyot takarja, és Petőfi Sándor prózáját olvasgatva gyerekként tanította meg neki Szabó Elek, az édesapja. Jókai Mór több írásában is helyet kap ez a vidék, az egyik legnépszerűbb ismert kisregénye a Sárga rózsa, melyhez egy kitűző készült tűzzománcból. Szabó Magda eleganciája vitathatatlan, és nagyon kedvelte az öltözködésében a kiegészítőket, így ennek szintén helye van az időszaki kiállításunkban.

A lőcsei fehér asszony regény ihlette kép pedig azért érintkezik Szabó Magda életművével, mert az emlékház névadójának legtöbb alkotásában a főszereplő nő. Lelkületükben bonyolultak ezek a jellemek, történetüket megismerve a befogadókat elgondolkodtatásra késztetik, mivel a felszínen látható érdes viselkedésük mögött a sorsukban húzódó traumák körvonalazódnak.

Jókai Mór és Szabó Magda is az olvasók előtt regényíróként számon tartott szerző, holott a mind a három műnemben jeleskedtek. Jókai Mór a saját korában kiváló, elismert színpadi szerző volt, Szabó Magda is jegyzett drámaíró, sőt mind a ketten saját regényeiket szívesen dramatizálták. A kiállítótér piros bársony színházi függönye jó díszletezés ehhez az információhoz. 

Szabó Magda életrajzi vonatkozású művei alapján össze lehet állítani a listát, hogy gyermeki fantáziájában kik voltak azok a hősök, akik potenciális férjjelöltekké váltak. Szentirmay Rudolf Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének alakja is különleges karakterként belekerült a kiválasztottak körébe.

Forrás és fotó: Magyar Múzeumok