fortepan_40924.jpg

Jókai Piknikkel ünnepel Siófok Mór napján

Kétszáz éve született Jókai Mór a magyar romantikus próza legnagyobb alkotója. A 2025-ös évet Jókai születésének 200. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította az Országgyűlés. Ebből az alkalomból Mór napon Jókai Pikniket hirdetett Siófok a Jókai parkban.

Reformkori hangulat költözik a siófoki Jókai parkba 4-én reggel 9.30-tól, amikor Jókai Mór író születésének 200. évfordulója alkalmából leleplezik a város által állíttatott mellszobrot. Az ünnepélyes avatást követően Kékkovács Mara és Somlai Valéria közreműködésével az Így szerettek, így mulattak Jókai és kortársai zenés előadást élvezhetik a parkba kilátogatók.

Jókai Mór több szálon kötődött a Balatonhoz, Siófokhoz. 1857-ben, 32 éves korában járt először a tónál, nagyon megszerette a környéket, s egyre gyakrabban látogatta. A Déli Vasút megépülése (1863) után, Siófok lett az északi parti vendégforgalom haszonélvezője, hiszen a Déli pályaudvarról először Siófokra érkeztek az utasok vonattal, s innen a Kisfaludy gőzhajóval keltek át Füredre.

1863-ban megindult Jókai lapja, A Hon, amely a későbbiekben cikkeket közölt a Balatonról és a fürdőéletről. Ebben az évben született először feljegyzés arról, hogy Jókai Mór Siófokra érkezett. Nagy örömmel fogadták a gőzössel érkező országosan ünnepelt írót. Jókai többször is megszállt Siófokon, ha a Füredre való tovább utazása a szeles, viharos idő miatt lehetetlen volt. Amikor az író az északi partra utazott, Siófokon szinte minden alkalommal betért a Vendégfogadóba is. Jókai imádta a bográcsos fogásokat. Legkedveltebb étele „a füstölt malacköröm babba főzve” volt.

A Balaton mellett tartózkodó írók, újságírók, lapszerkesztők, így Jókai is, úgynevezett fürdőlevelekben tájékoztatták az országos lapokat, a nagyközönséget a fürdőhelyek eseményeiről, történéseiről. Siófok is rendszeresen szerepelt a Vasárnapi Újság, a Pesti Napló, AHon, a Somogy című újságok oldalain. Jókai siófoki kedvelt tartózkodási helyét (a mai Jókai villát) Braun Dávid építtette 1897-ben, majd Fekete Vilmos temesvári ügyvéd, az író barátja vásárolta meg. Hosszú ideig sosem tartózkodott a villában, de hűséges, visszatérő vendégnek számított.

Az író 1903-ban, élete utolsó nyarát is a – később róla elnevezett – villában töltötte. Jókai, aki képzett festő volt, s a Balatonról szóló írásait gyakorta saját illusztrációival kísérte, második feleségéről e ház falai között készített 1903-ban, június 14-i keltezéssel egy portrét Az én édes Bellám címmel. Jókai Mór és Nagy Bella a következő év nyarán már nem térhetett vissza Siófokra, az író 1904, május 5-én elhunyt. A nagy mesemondó emléktáblája ma is látható a róla elnevezett villán, Siófok legnagyobb és legpatinásabb parkja pedig az 1990-es évek elejétől Jókai Mór nevét viseli.

Ez is érdekelheti

Mozgó múzeumok, adventi hagyományok és a hétköznapok luxusa – Programajánló

Városnézés muzeális Ikaruszokkal, Rab Ráby-kiállítás Szentendrén, beszélgetés a hétköznapok luxusáról, Bognár Szilvia és Szalóki Ági adventi koncertje – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.

Tudtad? Nietzsche megzenésítette a legendás magyar költő verseit

Melyik 19. századi magyar zeneszerzőnk volt kora első nemzetközi szintű rajongást kiváltó „rocksztárja”, és melyik legendás magyar költő verseit formálta dallá a német filozófus, Friedrich Nietzsche? Következő Kultúrsokk-listánkból kiderül!

Jókai 200 mozdonyt avatott Hankó Balázs és Schmidt Mária Gödöllőn

A 200 éve született Jókai Mór minden szava, gondolata és tette a hazaszeretetről szólt és azt üzente: magyarnak lenni büszkeség és kiváltság – jelentette ki Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter november 20-án, a Jókai 200 mozdony átadóünnepségén, Gödöllőn.

Ki volt Ráby, Jókai rabja?

Jókai Mór születésének bicentenáriumán helytörténeti tárlat eleveníti fel az 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényének főszereplőjét, a híres-hírhedt Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak. A kiállítás november 26-án nyílik a szentendrei Ferenczy Múzeumban.