Jókai szavaira többen figyeltek, mint a vezető politikusok megnyilatkozásaira
Jókai Mór hűséges hazafi, megfontolt forradalmár volt, és a magyar kultúra nagyja, nyelvünk mestere, korszakos művek alkotója, aki az egész nemzet előtt nyitotta ki az irodalomszeretet kapuját – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Fiumei úti sírkertben, a kétszáz éve született Jókai Mór síremlékénél.
A bicentenáriumon a Nemzeti Örökség Intézete által rendezett keddi megemlékezésen az államfő kiemelte: Jókai Mór igaz magyar volt, akiben egyszerre volt jelen a tehetség és a fáradhatatlan munkabírás, a magyar szabadságért küzdő és a mások szabadságát is tisztelő ember. Sulyok Tamás hozzátette, hogy Jókai Mór a márciusi ifjak egyike volt, jogköveteléseink lejegyzője, aki 1848. március 15-ének egyik főszereplőjeként a magyar sors megfordítói között volt.
– fejtette ki az államfő. Mint fogalmazott, Jókai álmokat szőtt, igazságot keresett, hősöket adott, mindezeket a legkeményebb években is, és a magyar reményvesztettség idején arról írt, milyen szép és nemes dolog magyarnak lenni. Jókai megmutatta, milyen lehetne a nemzet, mikre is lehet képes, mit is érhet el. Nem a valóságot hallgatta el, hanem a lehetőségeket tárta fel. Ideálokat teremtett, mintákat adott és mesélt szakadatlanul.
„Számára a nyelv és a történetmesélés volt az igazi fegyver, és ezekkel győzni tudott” – mondta Sulyok Tamás, aki szerint Jókai Mór és munkássága a magyar kultúra kitörölhetetlen része, „ha olvassuk, nem holt betűket találunk, hanem ránk maradt élő örökséget. A Jókai-kötetek olyanok, amelyeket nem szabadna elherdálnunk vagy leselejteznünk”.
A köztársasági elnök megjegyezte, hogy a magyar társadalom irányadóivá is váltak, akik nyelvünk legmélyebb rétegeiből lélekemelő kincseket képesek a felszínre hozni. Kiemelte azt is, hogy Jókai nemzetünk sorsfordító pillanatának alakító részese volt, évtizedekig tagja a magyar politikumnak, műveivel és megnyilatkozásaival egyaránt rendkívüli befolyással volt és van a magyar társadalomra:
„Ez akkor is jelentős hatást jelent, ha mára Jókai szerepének, életművének értékelése is formálódott.”
Az ünnepségen Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója azt emelte ki, hogy Jókai máig megkerülhetetlen személye a magyar kultúrtörténetnek, a 19. század legtermékenyebb és legsikeresebb magyar írója, lényegében a magyar próza megteremtője.
Jókai számos olyan személlyel állt kapcsolatban, akik szintén a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben nyugszanak. Móczár Gábor mások mellett Blaha Lujzát említette, akivel szomszédok voltak Balatonfüreden; Ady Endrét, aki Nagyváradon üdvözölte a fiatal feleségével odaérkező idős írót; Laborfalvi Rózát, akivel a forradalom emblematikus szerelmespárja lettek; Kossuth Lajost, akinek temetésén Jókai beszédet mondott; vagy Révay Mórt, aki díszkötetes sorozatban jelentette meg a nagy író műveit.
Jókai Mór síremléke 1928-ban készült el, tervezői tiszteletben tartották az író kérését, és sírhantjára nem került kőlap, helyette virágoskertként öleli körül a növényi motívumokból alkotott kőfal. A síremlék 2001 óta védett. A megemlékezésen főhajtással fejezte ki tiszteletét Jókai Mór síremlékénél és koszorút helyezett el Sulyok Tamás és Móczár Gábor mellett többek között Jókay Károly, az író oldalági leszármazottja, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság képviselői és Török Petra, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
