A Jók.AI weboldal fejlesztőinek célja az volt, hogy Jókai műveit beemeljék a mesterséges intelligencia világába, és ennek segítségével – innovatív, játékos és gyakorlatias módon – hozzák közelebb azt a mai fiatalokhoz. Az oldal tesztüzemmódban már tavaly ősz óta létezik, és a Jókai Mór születése 200. évfordulója alkalmának szentelt emlékév egyik fontos elemeként most már mindenki számára ide kattintva elérhető.
Az első probléma az volt, hogy a mesterségesintelligencia-modellek nyelvi alapúak, tehát a nagy amerikai modellek angol szövegekkel dolgoznak.
„Hatalmas angolszász szövegtesttel tanították a mesterséges intelligenciát. Ebből következően, amikor elkezded magyarul kérdezgetni, ő egyáltalán nem ismeri a magyar specialitásokat, a magyar gondolkodás összes részletét, furfangjait és hagyományait. Amikor Jókai könyveit elemeztettük vele, olyan volt, mintha egy amerikai irodalomtudós felelgetne, aki egész jól megtanulta a nyelvünket, de csak olyan válaszokat képes adni, melyeket amerikai könyvek alapján gondol a regényekről. De mi erre nem vagyunk kíváncsiak. Nekünk az a feladatunk, hogy olyan válaszokat kaphassunk a mesterséges intelligencia révén, amelyek a mi kultúránk számára fontosak, abból értelmezhetőek” – foglalta össze az alapvető célokat a szakember.
Első lépésben feltöltötték az általuk használt felületekre Jókai összes művét. Ennek során szembetűnővé vált, hogy az elmúlt húsz-harminc évben hatalmas digitalizált kulturális adatvagyon képződött – köztük a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) is –, de ezek különböző stílusban, műfajban, szerkezetben digitalizálódtak. A mesterséges intelligencia viszont alkalmas arra, hogy áthidalja ezeket a különbségeket is.
„Ezt úgy lehet elképzelni, mint különböző szerkezetű kiadványokat. Az egyik képes egy enciklopédia, a másik egy »folyó szöveg«, a harmadik egy regény, a negyedik egy újságcikk feldolgozására, az MI viszont minden fajtát »meg tud rágni«, »meg tud emészteni«, és ezek alapján képes értelmes válaszokat adni. A
Jók.AI Labor projektben Jókai-szövegekkel foglalkoztunk, így létrehoztunk egy olyan GPT-t, nyelvi modellt, amit Jókai regényeivel tanítottak be.
Megkérheted például arra, hogy Jókai stílusában írjon. Én a feleségemnek írattam egy szerelmes levelet, és annyira romantikusra sikerült, hogy a végén nem is küldtem el neki, inkább fölolvastam” – fűzi hozzá személyes élményeit is a részletekhez Nyírő.
Sikerült előállítani egy olyan GPT-t, nyelvi modellt, amely valóban ismeri Jókai könyveit, a karaktereket, és részletesen tud válaszolni a velük kapcsolatos kérdésekre.
A fejlesztést két kérdés felvetésével indították: egyrészt arra voltak kíváncsiak, mit gondolnak a fiatalok Jókai műveiről ma, másrészt pedig az érdekelte őket, hogyan hozná közelebb Jókait a fiatalokhoz az MI. Miután feltöltötték a Magyar Elektronikus Könyvtárban található digitális Jókai-kiadásokat a GPT-be, és felkészítették arra, hogy képes legyen a regények tartalmát felhasználva válaszolni,
Ennek szellemében a Jók.AI GPT-vel részletes karakterelemzéseket készíttettek Jókai hőseiről, melyekhez az MI portrékat is alkotott a szerző leírásai alapján. Mindemellett játékos, interaktív feladatok is készültek: egy izgalmas személyiségteszt és sok más lebilincselő játék érhető el a weboldalon. Ugyanis azt is megkérdezték a GPT-től, hogy szerinte egy mai diáknak milyen lehet a viszonya Jókaihoz. Erre egyébként azt a választ kapták, hogy számukra ezek a könyvek nehezen emészthetők. A következő kérdés az volt, miként hozhatnák közelebb a fiatalokhoz Jókait. Az okos gép elmondta, hogy szerinte interaktív játékokat érdemes csinálni.
A Jók.AI GPT-t arra is megkérték, hogy Jókai tájleírásai alapján készítsen látványos képeket, minek során a GPT minél több leírást kapott, annál plasztikusabb képeket alkotott. Arra is választ kerestek a tesztfázisban, milyen karakterelemzéseket lehetnek érdekesek, miféle jellemrajzokat érdemes kérni a tájleírásokból, és milyen MI generálta képek kelthetik fel a felhasználók érdeklődését.
A weboldal természetesen nem csak játékra alkalmas. Jelenleg a Nemzeti Alaptantervben hét óra szerepel Jókai Mórral kapcsolatban. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium magyartanárával közösen, a GPT és az összes addigi mesterséges intelligenciás tapasztalatok alapján kialakítottak egy tanmenetet. Ezt a gyakorlatban kipróbálva sok hasznos tapasztalatot szereztek, amit visszacsatoltak a webes felületre.
Összeállítottak egy kérdőívet is, amelyet több mint kétszáz egyetemista és középiskolás töltött ki a pécsi és a szegedi egyetemen, egy budapesti gimnáziumban és Pannonhalmán. Itt főleg a képekre koncentráltak, majd a visszajelzések alapján pontosították a programot.
Nyírő András egyébként egy távolabbi összefüggésre is felhívja a figyelmet a program kapcsán. „A tanárok számára is nagyon fontos fogódzót jelent ez az oldal arra nézve, hogyan érdemes viszonyulni a mesterséges intelligenciához. Sok pedagógus panaszkodik, hogy amikor kiad egy teszt- vagy esszéfeladatot, a gyerekek megíratják a mesterséges intelligenciával, ő pedig nem győzi kiszűrni ezeket. Csakhogy ez szélmalomharc, hiszen a GPT ott van a telefonon, a számítógépen, tehát a gyerekek használják. Inkább az a kérdés, hogyan lehetne ezt értelmesen kihasználni. Ebben kapnak a tanárok fogódzót.”
A Jók.AI is számos egyéb lehetőséget kínál. Segítheti többek között a tanulók kommunikációs és problémamegoldó képességet, fejlesztheti a kreativitásukat, megtanulhatják általa, hogyan használhatják „jól” a mesterséges intelligenciát, és kialakíthatják a kritikai viszonyulásukat is MI válaszaival szemben.
A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek minél alaposabb kihasználásához a Jók.AI fejlesztői a tanárok számára a Jókai-órákhoz egy NAT-kompatibilis tanmenetet, a diákok részére pedig önállóan elvégezhető interaktív feladatokat dolgoztak ki. A tanároknak mindemellett egy önállóan vagy képzés keretében elsajátítható bevezető MI tanfolyam anyagát is elkészítették.
De nemcsak a pedagógusok örülnek a Jókai-projektnek. Tény, hogy a gyerekek ma már nehezen olvassák a klasszikus regényeket, de lebilincselően hat rájuk, amikor egy chatfelületen kikérdezhetik Jókait arról, mit és miért írt, vagy belebújhatnak valamelyik szereplő bőrébe. „Amikor egy picit megnyitod előttük Jókai világát, hirtelen rájönnek, hogy van ott farkaskaland, párbaj, titkos dunai sziget, egy férfi, aki két nőbe szerelmes, akinek van a felesége és a szeretője, tehát ezek ma is abszolút érvényes és érdekes történetek. Imádják, ha az MI megrajzolja nekik a Senki szigetét, vagy megmutatja nekik, milyen gyönyörű nő Athalie. Tulajdonképpen
az a célunk, hogy kedvet csináljunk Jókai olvasásához, mert a gyerekek minden egyes állítással ellentétben olvasnak.
Szándékaink szerint segítünk abban is, hogy a megújult olvasási kedvet a klasszikus magyar irodalom irányába tereljük.”
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a következő lépés, Nyírő András azt válaszolja, hogy érdemes lenne a teljes magyar digitális kultúrkincset ilyen keretbe foglalni. Ennek részeként a Magyar Popkulturális Értéktárat mutatják be március elején: itt már mesterséges intelligenciával lehet lekérdezni az adatokat. Ha valaki például arra kíváncsi, hogy kikkel lépett föl közösen az Omega együttes az 1970-es években, gyors és nagyon pontos választ kap.
„Itt-ott lehet találni ilyen információkat, amelyek ebben az általunk fölkínált rendszerben egy mozdulattal elérhetővé válnak. Sőt olyan összefüggéseket is megmutat, amelyekre egyébként nagyon nehéz lenne rátalálni. Nemcsak egy adatbázist lehetne így integrálni, hanem az összes elérhető kulturális adatbázist is be lehetne mutatni egy nemzeti digitális értéktárban. Ez a nagy álom” – foglalja össze a távlati lehetőségeket az internetfejlesztő.
