tudomány
Gaming és kultúra – virtuális terek, valós hatások
Évtizedek óta újra és újra felmerül a kérdés: vajon a videójátékozás értelmes és hasznos időtöltés, vagy inkább káros szenvedély, amitől óvni kell a gyerekeket és a felnőtteket is?
Digitális hedonizmus – Hogyan találjuk meg önmagunkat a digitális örömök világában?
A digitális tér gyors és végtelen örömforrásokat kínál: egy kattintásnyi dopamin, egy értesítésnyi megnyugvás, egy görgetésnyi felejtés. A digitális tér használata hasznos lehet, de kontroll nélkül a tartós figyelem, a nyugalom és a valódi jelenlét elvesztésével fizethetünk.
A slow culture a figyelem luxusa
A slow culture mozgalom a felgyorsult, tartalomdömpingre épülő világ ellensúlya: arra biztat, hogy ne csak fogyasszuk, hanem valóban átéljük a kultúrát. Magyarországon is egyre több az olyan kezdeményezés, amelyek az elmélyült figyelem luxusát adják vissza.
Munch – a megmentett falatok meséi
A Magyar Kultúra magazin lapjain Döme Barbara beszélgetett Wettstein Alberttal, a munch egyik alapítójával az ételmentés lehetőségeiről és jelentőségéről.
Feleséget rabolt magának és elfoglalta a haragosa kastélyát a féktelen természetű „zsibói bölény”
Kétszázhetvenöt éve, 1750. december 11-én született idősebb hadadi Wesselényi Miklós báró, az „árvízi hajós” Wesselényi Miklós apja, akinek alakját Nyírő József A sibói bölény című regénye tette halhatatlanná.
Dr. Bereczkei Tamás: Van bennünk egy belső standard arra vonatkozóan, hogy mi szép, és ezek evolúciósan kialakult ideálok
Hogyan dönti el az agyunk, ki tetszik és ki nem? Miért bízunk jobban a szép emberekben? Az evolúciós pszichológia nemzetközileg elismert képviselőjével, dr. Bereczkei Tamással, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
Megalakult az Élvonal alapítvány
Az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben – mondta el november 25-én az MTI-nek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal alapítvány kuratóriumának elnöke.
Boros Dániel mikrobiológus: Tudomány nincs filozófia nélkül
A filozófus szülők által felnevelt Boros Dániel tizennégy éves koráig zenélni tanult, majd Cambridge-ben szerzett molekuláris biológia mesterdiplomát.
Magyarország legnagyobb fái kitartásra tanítanak
Kállai Márton fotográfus öt éven át járta az ország minden zugát ismert és ismeretlen fák után kutatva, most pedig végre kézbe vehető a Matuzsálemek című album.
Máté Enikő családfakutató a rég elfeledett valóságot tárja fel
A felmenőink története az életünk értelmének tarthat tükröt. A családfakutatás útjáról, módjáról és jelentőségéről beszélgettünk Máté Enikő családfakutatóval.
Néhány nap múlva tetőzik a Leonidák meteorraj
Hétfőről keddre virradó éjszaka tetőzik a Leonidák meteorraj, amikor óránként akár tizenöt hullócsillag is feltűnhet az égbolton a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint.
Klebelsberg Kuno sorsdöntő kultúrpolitikai reformokat hajtott végre
Százötven éve, 1875. november 13-án született Klebelsberg Kuno gróf, a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa. Az évforduló alkalmából az Országgyűlés 2025-öt Klebelsberg Kuno-emlékévvé nyilvánította.
Elköltöztették az ELTE könyvtári gyűjteményét
A felbecsülhetetlen értékű muzeális könyvtári gyűjtemény megőrzése érdekében korszerű hő- és páraszabályozó rendszer épül az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával.
A kísérletező professzor, akitől élmény volt fizikát tanulni
Százharminc éve, 1895. november 10-én született a Zala vármegyei Pákán a Kossuth-díjas Öveges József piarista szerzetes, főiskolai tanár, fizikai szakíró, a magyar természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, az egész ország tanára.
A szódavíztől az Excelen át a Mars-járóig – tizenöt világhírű magyar találmány
Listánkkal a magyar feltalálók előtt tisztelgünk, akik nem csupán Magyarország életére, hanem az egész világra nagy hatással voltak.
Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.