EA__0906.jpg

Tiszta vizet öntünk a pohárba a Magyar Kultúra magazinnal

Alkimisták a bölcsek köve és a tokaji bor nyomában, hogyan kerül az ásványvíz a palackba, miért undorodunk a romlott dolgoktól, a szűziesség kérdésköre, fiatalkori kábítószer-használat és gyermeki agresszió – megjelent a Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszáma.

A tisztaság az életünk minden területén kardinális jelentőséggel bír. Ha pusztán profán, gyakorlatias módon közelítünk hozzá, elég csak a saját életterünkre gondolnunk. A tavasz közeledtével eljön a nagytakarítás időszaka: felfrissítjük legközelebbi környezetünket, végre leporoljuk a szekrények tetejét, a régi kosztól és kidobásra ítélt dolgainktól megszabadulunk, és számot vetünk a megőrzendők fölött.

Ha nem állunk meg a felületes szemlélődésnél, és mélyebben vizsgáljuk a tisztaság mibenlétét, igen gazdag jelentésrétegeket tárhatunk fel, melyek egyszerre vonatkoztathatók hétköznapi rítusainkra, testünkhöz való viszonyunkra és életmódunkra vagy épp a szakrális tereinkre is. A Magyar Kultúra magazin idei második kiadványa ezeknek a szerteágazó jelentéseknek ered a nyomába.

Leczo Bence a kapcsolódó kulturális jelenségeket gyűjtötte egy csokorba, egészen az alkimisták tisztaságeszményétől kezdve, kitekintve a kóser étkezési szokások felé, de megvizsgálja a tisztaság és a halál szimbólumainak összefüggéseit is.

Földváry Gergely. Fotó:  Éberling András/ Magyar Kultúra magazin
Földváry Gergely. Fotó: Éberling András/ Magyar Kultúra magazin

Ha tisztaságról beszélünk, óhatatlanul eszünkbe jut a víz – és mi is volna tisztább, mint a föld alatt évmilliók alatt megszűrt, jótékony ásványi anyagokban gazdag ásványvíz? A riportban megszólal Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, aki a XII. kerületi vízbeszerzés történetéről mesél, Balogh Levente, a Szentkirályi tulajdonosa pedig bevezet minket a polcokra kerülő ásványvizek világába.

Dr. Zsidó András Norberttel, a Pécsi Tudományegyetem Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszékének vezetőjével a pszichénk távlataiba helyezzük a tisztaság fogalmát, de fejest ugrunk a megtisztulási rítusok és az ahhoz kapcsolódó jelképek megnyilvánulásaiba is az irodalomtól a popkultúráig.

S. Takács András és Cseke Eszter. Fotó: Sárosi Zoltán
S. Takács András és Cseke Eszter. Fotó: Sárosi Zoltán

Szó esik a szűziesség társadalmi és kultúrtörténeti jelentőségéről, a bullying és a kábítószer-használat összefüggéseiről, megszólal az On the Spot riporterpárosa, akik a dokusorozat 13. évadában, a Sonu – Egy gyógyulás történetében egy végstádiumú rákkal diagnosztizált ember napjait rögzítették, valamint betekintést nyerhetünk abba, milyen munkával jár egy székesegyház kifestése.

A Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszámát és a korábbi kiadványainkat megtalálod webshopunkban! Ha előfizetnél, kattints ide!

Címlapfotó: Dr. Zsidó András Norbert. Fotó: Éberling András / Magyar Kultúra magazin

Ez is érdekelheti

Megelevenednek a Kultúrapont műsorai a Művészetek Völgyében

A KultúraPONT idén is a kortárs művészetek pezsgő központja a Művészetek Völgyében. A Petőfi Kulturális Ügynökség programjain a Kék Cetli, a Törzsvendég és az Úgyfest mellett Hobo, Ferenczi György és Krizbo várja a látogatókat.

Élőben születő grafikák, zenés workshopok és beszélgetések az élet nagy kérdései körül – KultúraPONT a Művészetek Völgyében!

A Petőfi Kulturális Ügynökség idén is közösségeket, alkotókat és programokat hoz a Völgybe, hogy az irodalom, a zene és a képzőművészet közös élménnyé váljon. Performatív zenés-grafikai élmény, workshop, tartalmas beszélgetések és interaktív népzene gyerekeknek – mutatjuk a teljes kínálatot!

Új fotóművészeti központ nyílik a Margit-negyedben

2027 második felében a Margit körúton nyílik meg az Eidolon Centre for Everyday Photography, amely a privát és amatőr fotográfia megmentésére, értelmezésére és láthatóvá tételére jött létre.

Egy hivatás története

Bezerédj Amália az első magyar nyelvű óvoda-iskola egyik megalapítója, az első magyar gyerekkönyv szerzője is egyben. Kivételesen sokoldalú, gyermekközpontú életművére Harmath Artemisz nem csak nemzeti, de személyes családi örökségként tekint −, most felfedezi, felidézi a hagyaték szerepét a MeseCentrum gyerekirodalmi műhely létrejöttében.