EA__0906.jpg

Tiszta vizet öntünk a pohárba a Magyar Kultúra magazinnal

Alkimisták a bölcsek köve és a tokaji bor nyomában, hogyan kerül az ásványvíz a palackba, miért undorodunk a romlott dolgoktól, a szűziesség kérdésköre, fiatalkori kábítószer-használat és gyermeki agresszió – megjelent a Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszáma.

A tisztaság az életünk minden területén kardinális jelentőséggel bír. Ha pusztán profán, gyakorlatias módon közelítünk hozzá, elég csak a saját életterünkre gondolnunk. A tavasz közeledtével eljön a nagytakarítás időszaka: felfrissítjük legközelebbi környezetünket, végre leporoljuk a szekrények tetejét, a régi kosztól és kidobásra ítélt dolgainktól megszabadulunk, és számot vetünk a megőrzendők fölött.

Ha nem állunk meg a felületes szemlélődésnél, és mélyebben vizsgáljuk a tisztaság mibenlétét, igen gazdag jelentésrétegeket tárhatunk fel, melyek egyszerre vonatkoztathatók hétköznapi rítusainkra, testünkhöz való viszonyunkra és életmódunkra vagy épp a szakrális tereinkre is. A Magyar Kultúra magazin idei második kiadványa ezeknek a szerteágazó jelentéseknek ered a nyomába.

Leczo Bence a kapcsolódó kulturális jelenségeket gyűjtötte egy csokorba, egészen az alkimisták tisztaságeszményétől kezdve, kitekintve a kóser étkezési szokások felé, de megvizsgálja a tisztaság és a halál szimbólumainak összefüggéseit is.

Földváry Gergely. Fotó:  Éberling András/ Magyar Kultúra magazin
Földváry Gergely. Fotó: Éberling András/ Magyar Kultúra magazin

Ha tisztaságról beszélünk, óhatatlanul eszünkbe jut a víz – és mi is volna tisztább, mint a föld alatt évmilliók alatt megszűrt, jótékony ásványi anyagokban gazdag ásványvíz? A riportban megszólal Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, aki a XII. kerületi vízbeszerzés történetéről mesél, Balogh Levente, a Szentkirályi tulajdonosa pedig bevezet minket a polcokra kerülő ásványvizek világába.

Dr. Zsidó András Norberttel, a Pécsi Tudományegyetem Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszékének vezetőjével a pszichénk távlataiba helyezzük a tisztaság fogalmát, de fejest ugrunk a megtisztulási rítusok és az ahhoz kapcsolódó jelképek megnyilvánulásaiba is az irodalomtól a popkultúráig.

S. Takács András és Cseke Eszter. Fotó: Sárosi Zoltán
S. Takács András és Cseke Eszter. Fotó: Sárosi Zoltán

Szó esik a szűziesség társadalmi és kultúrtörténeti jelentőségéről, a bullying és a kábítószer-használat összefüggéseiről, megszólal az On the Spot riporterpárosa, akik a dokusorozat 13. évadában, a Sonu – Egy gyógyulás történetében egy végstádiumú rákkal diagnosztizált ember napjait rögzítették, valamint betekintést nyerhetünk abba, milyen munkával jár egy székesegyház kifestése.

A Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszámát és a korábbi kiadványainkat megtalálod webshopunkban! Ha előfizetnél, kattints ide!

Címlapfotó: Dr. Zsidó András Norbert. Fotó: Éberling András / Magyar Kultúra magazin

Ez is érdekelheti

Gyerekek milliói nőhettek fel a rajzain, pedig egész életében gyanús volt az államhatalom számára

Húsz éve, 2006. szeptember 3-án hunyt el F. Györffy Anna, az egyik legismertebb magyar könyvillusztrátor, aki nélkül más lenne a gyerekkor varázsvilága, más lenne a mesék térképe is, amit, ha bejárunk – lásd a Hófehérke karácsonya című kötetet –, eljuthatunk a királyfi kastélyához. Mi is elindulunk egy térképen, amely átvezet F. Györffy Anna életén.

Százéves a Puskin mozi, mutatjuk az ünnepi programokat!

Zságer Balázs kísérőzenéjével újraálmodott Metropolis, A bagdadi tolvaj és Hyppolit, Spielberg 35 milliméteren – szeptember 25-től november 28-ig különleges filmekkel és ritkán látható klasszikusokkal várják az érdeklődőket a Puskinban.

A kilencvenes évek vége igazi mozikatasztrófa volt, de a pesti mozi még mindig él

Mándy Iván írta a Régi idők mozijában: „A mozi elsötétedett. Oldalt kigyulladtak a vörös és kék gömbök, és ezzel mintha tenger alá merültek volna.” De nemcsak a mozi került a képzeletbeli víz alá, hanem a mozitermekkel együtt a 20. század nagy filmje, a történelem is. Most az eltűnt pesti moziknak állítunk emléket.

Itália első orvosnője örökre megváltoztatta a gyermeknevelésről alkotott képünket

1870. augusztus 31-én született a modern pedagógia egyik legnagyobb egyénisége, Maria Montessori, akinek a gondolatai mára már evidenciák, de a harmincas években még el kellett menekülnie a fasiszta Olaszországból. Ma már a szülői blogokon is feltűnnek a jól idézhető meglátásai, például hogy a gyermek számára fontosabb a személyiség fejlődése a tananyag bebiflázásánál.