EA__0906.jpg

Tiszta vizet öntünk a pohárba a Magyar Kultúra magazinnal

Alkimisták a bölcsek köve és a tokaji bor nyomában, hogyan kerül az ásványvíz a palackba, miért undorodunk a romlott dolgoktól, a szűziesség kérdésköre, fiatalkori kábítószer-használat és gyermeki agresszió – megjelent a Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszáma.

A tisztaság az életünk minden területén kardinális jelentőséggel bír. Ha pusztán profán, gyakorlatias módon közelítünk hozzá, elég csak a saját életterünkre gondolnunk. A tavasz közeledtével eljön a nagytakarítás időszaka: felfrissítjük legközelebbi környezetünket, végre leporoljuk a szekrények tetejét, a régi kosztól és kidobásra ítélt dolgainktól megszabadulunk, és számot vetünk a megőrzendők fölött.

Ha nem állunk meg a felületes szemlélődésnél, és mélyebben vizsgáljuk a tisztaság mibenlétét, igen gazdag jelentésrétegeket tárhatunk fel, melyek egyszerre vonatkoztathatók hétköznapi rítusainkra, testünkhöz való viszonyunkra és életmódunkra vagy épp a szakrális tereinkre is. A Magyar Kultúra magazin idei második kiadványa ezeknek a szerteágazó jelentéseknek ered a nyomába.

Leczo Bence a kapcsolódó kulturális jelenségeket gyűjtötte egy csokorba, egészen az alkimisták tisztaságeszményétől kezdve, kitekintve a kóser étkezési szokások felé, de megvizsgálja a tisztaság és a halál szimbólumainak összefüggéseit is.

Földváry Gergely. Fotó:  Éberling András/ Magyar Kultúra magazin
Földváry Gergely. Fotó: Éberling András/ Magyar Kultúra magazin

Ha tisztaságról beszélünk, óhatatlanul eszünkbe jut a víz – és mi is volna tisztább, mint a föld alatt évmilliók alatt megszűrt, jótékony ásványi anyagokban gazdag ásványvíz? A riportban megszólal Földváry Gergely történész, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény vezetője, aki a XII. kerületi vízbeszerzés történetéről mesél, Balogh Levente, a Szentkirályi tulajdonosa pedig bevezet minket a polcokra kerülő ásványvizek világába.

Dr. Zsidó András Norberttel, a Pécsi Tudományegyetem Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszékének vezetőjével a pszichénk távlataiba helyezzük a tisztaság fogalmát, de fejest ugrunk a megtisztulási rítusok és az ahhoz kapcsolódó jelképek megnyilvánulásaiba is az irodalomtól a popkultúráig.

S. Takács András és Cseke Eszter. Fotó: Sárosi Zoltán
S. Takács András és Cseke Eszter. Fotó: Sárosi Zoltán

Szó esik a szűziesség társadalmi és kultúrtörténeti jelentőségéről, a bullying és a kábítószer-használat összefüggéseiről, megszólal az On the Spot riporterpárosa, akik a dokusorozat 13. évadában, a Sonu – Egy gyógyulás történetében egy végstádiumú rákkal diagnosztizált ember napjait rögzítették, valamint betekintést nyerhetünk abba, milyen munkával jár egy székesegyház kifestése.

A Magyar Kultúra magazin Tiszta lapszámát és a korábbi kiadványainkat megtalálod webshopunkban! Ha előfizetnél, kattints ide!

Címlapfotó: Dr. Zsidó András Norbert. Fotó: Éberling András / Magyar Kultúra magazin

Ez is érdekelheti

Szereti ön Brahmsot? És Reményi Edét?

Míg a hegedűvirtuóz Reményi Ede élete olyan volt, mint egy Verne-regény, addig barátjának, az 1833. május 7-én született Johannes Brahmsnak inkább afféle hivatalnoklét jutott. Míg Reményi sokat utazott, tele volt pénzzel, addig Brahmsnak, életében legalábbis, kevesebb fény jutott.

Olyan, mint egy kapcsolat, vagy valóban az?

Kivel beszélgetünk, ha imádkozunk? Ha álmodunk? Ha elképzelünk egy beszélgetést, vagy fejben teljes vitákat folytatunk le? Valódi kapcsolatba léphetünk, ha nem tudjuk pontosan, ki – vagy mi – válaszol? Mi történik, ha egy gép felel? Spitzer Fruzsina képzőművész, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Számítógépes Művészeti Szakosztályának alelnöke az alkotásai által nem válaszokat ad, hanem egy határhelyzetbe visz: oda, ahol az ember és a gép közötti kapcsolat megtapasztalható.

Van Facebook a halál után?

Egyszer meghalunk, és a túlpartra semmit nem viszünk magunkkal – ez az élet nagy alapigazságainak egyike. Mindaz, amit egész életünkben gyűjtöttünk, amire időt, energiát és pénzt áldoztunk, itt marad. Az örökösök megosztoznak rajta, majd saját belátásuk szerint kezdenek vele valamit. Ebben az írásban utánajártunk, hogyan hat a digitális kor a gyász megélésére és az öröklésre.

A varrógéptől a mesterséges intelligenciáig vezet a Magyar Kultúra magazin legújabb száma

Mindnyájunk életét behálózzák, meghatározzák, hogyan és kivel kommunikálhatunk, ha kell, műtenek, akár gondolkodnak is helyettünk – a gépek a mindennapjaink részei, mégsem biztos, hogy kellően ismerjük a működésüket és ránk gyakorolt hatásukat. A Magyar Kultúra magazin Gép lapszáma a technológia és az ember kapcsolatát boncolgatja.